Szólj, ha majd kezdjük, addig elmegyek sörért.
Ez tök jó, pont most indítottam el a hangfelvételt.
Na mindegy, akkor majd utána.
Szóval kezdjük az elején. Hol tanulsz jelenleg?
2017 szeptembere óta a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskolájának tanulója vagyok – szép hosszú név. Előtte pedig itt Szombathelyen, még a Nyugat-Magyarországi Egyetemen szereztem alapfokú- és az ELTE-SEK-en mesterdiplomát.
Mindig is csodáltam, milyen lelkesedéssel viszonyulsz a földrajz iránt. Áruld el, honnan jött ez a kielégíthetetlen érdeklődés?
Nos, általános iskolában, meg kell hagyni, elég rossz jegyeket kaptam földrajzból. Kettes-hármasra álltam, annak ellenére, hogy nagyon jó tanárom volt. A szigorú számonkérés azonban megtette hatását: amit megtanultam akkoriban a földtörténetről, azt soha az életben nem fogom elfelejteni – később az egyetemen is hasznát vettem ennek a tudásnak.
Az ajkai Bródy Gimnáziumban szintén remek tanárt kapott az osztály, ő bizony úgy megszerettette velünk a földrajzot, hogy nem nagyon volt szükség tankönyvre az órán, mert mindent elmondott, amit tudnunk kellett. Emellett sokszor vitte kirándulni a faktosokat, többek között terepgyakorlatokat végeztünk az Északi-középhegységben – ezek után természetesen nem volt kérdés, hogy ilyen irányban szeretnék továbbtanulni.
Miért döntöttél úgy, hogy két diploma után még elvégzed a doktori képzést is?
Úgy látom, hogy ebben a szakmában sajnos nagyon nehéz alapszakos, vagy akár mesterdiplomával elhelyezkedni – kivéve, ha tanárnak megy az ember. Általános- és középiskolás tanár nem akartam lenni, így nem maradt más választás, a geomorfológiát vittem tovább.
Mit takar az a szó, hogy geomorfológia? Mivel foglalkozol pontosan?
A geomorfológia két szóból áll össze: a geo jelentése föld, földfelszín, a morfológia pedig alaktan, vagyis a fizikai földrajz azon részét foglalja össze, ami a föld felszínére hatással van – legyen szó formákról, vagy az azokat kialakító tényezőkről.
A geomorfológia alapvetően többféle tudományágat ölel fel, mondhatni multidiszciplináris, amivel én ezen belül foglalkozom az pedig a karsztmorfológia: különböző mészkőből és egyéb karbonátos kőzetekből felépülő területek formakincsét tanulmányozom.
„Mindig is inkább a természeti folyamatok és az azok hatására kialakult formák érdekeltek, sosem az a rész, hogy adatokat tanuljunk, mint egy telefonkönyvből.”
Beszéljünk a kutatásodról, amit a klímaváltozásról végeztél. Miért választottad ezt a témakört és mi volt a dolgozatod célja?
Igazából nem én választottam, hanem felhívott egy tanárom még 2018 tavaszán, hogy lenne ez a pályázat, amit a Vas Megyei Önkormányzat hirdetett meg Klímaváltozás és hatásai diákszemmel címmel. Korábban ugyan soha nem foglalkoztam klímaváltozással, de ez nem jelentett problémát, amúgy is az egész csoport megkapta ugyanezt a feladatot, csak ők más szemszögből végeztek kutatásokat.
Egészen pontosan három tényezőt vizsgáltam, a kutatási módszereimet pedig két részre lehet osztani. Minden adat elérhető az interneten, amiket használtam, konkrétan a met.hu, illetve amsz.hu oldalán, innen gyűjtöttem ki a hőmérséklet és csapadék értékeket 1908-tól egészen 2016-ig. Minden évben kiválogattam a novemberi középhőmérséklet és csapadékadatokat – azért a novemberi adatokat, mert akkor születtem -, és pont ez a gyengesége a dolgozatnak, mert nem vizsgálhatunk egy ennyire összetett dolgot egyetlen hónap önkényes kiválasztásával.
Első ránézésre nem biztos, hogy sokat mond az ábra, ám ha ráillesztünk egy átlagvonalat, amit trendvonalnak hívunk, akkor látható, hogy az egy nagyon enyhe emelkedést mutat. Konkrétan 3,9 °C-ról 5,2 °C-ra nőtt az átlaghőmérséklet, az 1,3 °C emelkedés 100 év alatt. Tulajdonképpen ez a világátlag: amikor híresebb kutatók munkáit olvasod, nekik is az jön ki, hogy 1-1,5 °C emelkedés történt az elmúlt 100 évben, tehát nekem is kijött ez az eredmény, attól függetlenül, hogy én csak a novemberi adatokat ragadtam ki.
Mennyire jelent problémát ez az emelkedés? Mármint így első hallásra nem tűnik olyan súlyosnak...
Igen, alapvetően nem tűnik soknak 100 év alatt ez az 1,3 °C különbség, ám az egy igencsak nagy érték ilyen rövid intervallumon belül, szóval cseppet sem elhanyagolható a probléma.
A másik, ami kiderült a kutatásból, hogy a csapadékmennyiség viszont csökkent ebben az időszakban, és én alapvetően azt szerettem volna kideríteni, hogy van-e kapcsolat a kettő között, hogy a hőmérséklet-emelkedés hatással van-e a csapadék csökkenésére.
Ezen kívül vizsgáltam még a Rába vízállását, ami Vas megye legnagyobb vízgyűjtője. Itt azonban 2003-as adat volt a legrégebbi, amit a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság honlapján találtam, ezért ezt a részt csak 2003-tól 2017-ig tudtam vizsgálni. Itt pedig, ha a trendvonalat nézzük, emelkedés tapasztalható - mindössze 14 év alatt a november havi vízállás a Rába-folyón 80 millimétert emelkedett.
A kiszámolt korrelációs együtthatók alapján azonban arra jutottam, hogy ezen adatok – ez nagyon fontos, hogy csupán ezen adatok - alapján a hőmérséklet emelkedése nincs hatással a csapadék csökkenésére.
Azt viszont muszáj megjegyeznem, hogy egy regionális csapadékátlagot nem mérhetünk regionális hőmérséklethez mérten, hiszen a csapadék, ami itt lehullik, az messzebbről jön, nem itt keletkezik. Így érthető, hogy nincs kapcsolat a kettő között, elvégre miért lenne hatással a helyi hőmérséklet arra a felhőre, ami hozza a csapadékot?
És ugyebár összevetettem a csapadékadatokat a vízállással, hiszen az ember azt gondolná, hogy ha kevesebb a csapadék, akkor kisebb lesz a vízállás. Ezzel viszont megint fennáll a probléma, hogy regionálisan figyeltem a csapadékot, miközben a Rába az Alpokban ered. Így pedig egy anomáliával kerülünk szembe: kevesebb a csapadék, mégis több a vízállás – ennek több oka is lehet, de először is az egész vízgyűjtő területnek klímáját kell figyelembe venni. Az Alpokban pedig nő a hőmérséklet, olvadnak a gleccserek, az olvadékvizet pedig az ottani nagyesésű folyók vezetik bele a Rábába. Ez viszont egyelőre nem bizonyított, csupán egy lehetséges oka a vízállás abnormális növekedésének.
Tehát lényegében tudományos források felhasználásával végeztél kutatást, amire viszont nincs tudományos bizonyíték.
Erre nincs, a táblázatok adatai között nem áll fenn logikai kapcsolat. Ezeknek a korrelációs együtthatóknak a kiszámítása egyébként nem mindig hoz jó eredményt. Nálunk az egyetemen tanították a következő példát:
"ha összeveted egy faluban a gólyafészkek és a születendő gyermekek arányát, akkor kaphatsz a kettő között magas korrelációt, de az még nem jelenti azt, hogy a gólya hozza a gyereket."
Tehát nagyon jól kell megfontolni, hogy miket hasonlítasz össze, ez pedig egy kiragadott dolog, hogy én csak a novemberi és a Vas megyei adatokat figyeltem. Pontosan ezért a vízállást és a csapadékadatokat nem lehet lokálisan a megyére lekorlátozni. A hőmérsékletet már inkább, de még talán azt sem szerencsés, de a vízállás az a megyén túli dolgoktól függ, akárcsak a csapadék. A dolgozatban ezt ki is hangsúlyoztam, hogy csak három tényezőt vizsgáltam, ezért elég nehézkes ezekből pontos és megalapozott feltételezéseket tenni.
"A klíma egy nagyon bonyolult rendszer, amiben minden hatással van mindenre, gondoljunk csak a szén-dioxid-szint növekedésére, a tengerszint emelkedésére, az óceáni áramlatok irányának lehetséges módosulására és még sorolhatnám."
Ugyan a csapadékmennyiséget nem lehet lokálisan megállapítani, de a hőmérséklet szerinted a következő 100 évben is hasonló emelkedést fog produkálni?
Nagyobbat. Extrapolációkat, vagyis előreszámításokat készítettek a tudósok, amiket mind meg lehet nézni interneten, és azt ugyebár tudjuk, hogy egyre gyorsuló ütemben emelkedik a hőmérséklet. Ha engem kérdezel, a következő 100 évben ennek a duplájára fog emelkedni, de ez pusztán szubjektív vélemény.
Szólj hozzá!
Ez 12,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A minden helyi háztartásba eljutó önkormányzati lapban viszont egy teljes oldalt kaptak a fideszes képviselők bemutatkozásai.
Az itthon maradó fehér gólyák nem szorulnak emberi segítségre, etetésre, befogásuk amúgy sem lehetséges, meleg helyen történő átteleltetésük felesleges.
Egy cég hatékony működéséhez számos irodai eszközre van szükség, példának okáért a címkenyomtató is igen sok vállalkozás számára elengedhetetlen felszerelés. Ebben a cikkben bemutatjuk a legnépszerűbb típusokat, hogy segíteni tudjunk azoknak, akik a meg szeretnék találni a cégük számára legmegfelelőbb készüléket.
A CMRV hajtóművek napjainkban igen népszerűvé váltak, hiszen formatervezett, funkcionális elemei az ipar számos területén üzemelő berendezéseknek.
Angolból, magyar nyelvtanból és irodalomból, matematikából, kémiából és biológiából kaphatnak plusz felkészítést a diákok.
A napokban megjelent az országos sajtóban több a vízminőséggel kapcsolatos hír, mely megingathatja a felhasználók bizalmát az általunk szolgáltatott ivóvíz biztonságos fogyasztásával kapcsolatban.
A Magyar Közút november 10-én már téli munkarendre állt át, így csütörtök estétől 12 órás váltott műszakokban fogja végezni a megelőző sószórási, majd pénteken a hóeltakarítási munkákat is.
A vércukorszint mérése kulcsfontosságú a cukorbetegség kezelésében, a cukorbetegségben szenvedő embereknek napi szinten többször is ellenőrizni kell a vércukorértékeiket. Ezzel ellenőrizhető az alkalmazott terápia sikeressége, és elkerülhetők a hiper- és hipoglikémiás tünetek.
3 milliárd forinttal károsították meg a költségvetést.
Már csütörtökön az esti órákban elérheti a nyugati határt az érkező ciklon melegfronti csapadékzónája.
A munkavédelem területéhez tartozik a védőruházat kérdése is. Rengeteg veszélyforrást rejtenek bizonyos munkakörök, így a dolgozók élet- és egészségvédelme mindennél fontosabb.
Prédl Antal 2025. január 1-ig tölti be a pozíciót, de ezt követően is igazgatósági tag mar.
Egyelőre kérdőjeles a beruházás.
Erről a Belügyminisztérium államtitkára beszélt.
Az önkormányzat idén megerősítette a Fő téri fenyő tartószerkezetének stabilitását.