Kampányba kezdtek, hogy elérjék: a kormány ahelyett, hogy további – a lakosságot olcsó, de rossz szénnel ellátó – lignitbányák nyitására adna engedélyt a borsodi szénmedencében, gondoskodjon a lignit kivezetéséről a lakossági tüzelőanyagok piacáról. De úgy, hogy ezzel ne tolja még inkább az ingyen elérhető, de még durvábban egészségkárosító hulladék elégetése felé a legszegényebbeket.
Két éve hosszú riportban foglalkoztak az Abcúgon a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található Sajó-völgy légszennyezettségi problémáival, aminek elsősorban a város legszegényebb lakossága issza meg a levét. Rossz anyagi helyzetük miatt ugyanis ők kénytelenek a legrosszabb minőségű tüzelőanyagokat elégetve fűteni otthonaikat.
Tél közepére-végére sokaknak már csak a súlyosan egészségkárosító füstöt produkáló műanyagszemét vagy ruhaanyag marad erre a célra. De találkoztunk olyan családdal is, akik leselejtezett vasúti talpfákkal voltak épp kénytelenek begyújtani – beszívva a bevonására használt kátrány égésekor felszabaduló méreganyagokat.
Abban a cikkben azonban nem ejtettek szót egy problémáról, ami akkor is rontaná a térség földrajzi adottságai miatt is sokkal gyorsabban szmogosodó levegőjét, ha hirtelen az itt élő szegényeknek nem kéne tovább szeméttel fűteniük, hogy ne fagyjanak meg pocsékul szigetelő otthonaikban.
Nevezetesen, hogy a környék egyik legnépszerűbb, helyben, és a fához képest olcsón hozzáférhető tüzelőanyaga
A Sajó-völgyi szénmedencékben bányászott, a feketekőszénhez és a barnakőszénhez képest alacsonyabb fűtőértékű lignit a környék településein működő tüzép-telepeken szerezhető be. És a lakosság mellett ezekről a tüzépekről vásárolják azt meg a települések önkormányzatai is, amelyek a 2011 óta országszerte működő szociális tüzelő-program keretében a rászorulóknak adják ingyen tüzelőként. (Ha bővebben kíváncsi a szociális tüzelő program működésére, ezt az Abcúg-cikket olvassa el: Két kézzel osztja tűzifát az állam, csak nem oda, ahova kellene.)
Talaj egy kis bányában a Sajó-völgyben | Fotó: Magócsi Márton
Ráadásul, mióta a másik legfőbb szilárd tüzelőanyag, a fa ára meredeken (az elmúlt 5 év során mintegy 33 százalékkal) nő, valószínűleg egyre gyakrabban.
Ennek a gyakorlatnak az azonnali megszüntetését, és a lignit lakossági árusításának korlátozását kérik a felelős kormányzati szervektől hazai civil szervezetek:
- a Habitat for Humanity
- a Nonprofit Szektor Analízis Egyesület (NOSZA),
- a Magyar Szegénységellenes Hálózat,
- az Esély Labor Egyesület,
- a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (Kötháló),
- és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek),
akik Elosztó Projekt néven indítottak együttműködést az energiaszegénység problémájának napirenden tartására. Az indulása óta az Elosztó Projekt független laborban bevizsgáltatta a Sajó-völgyben megvásárolható szénféleségek minőségét és vegyianyag-tartalmát. Így jutottak a fent kiemelt megállapításra, miszerint az eladásra kínált lignit – lelőhelytől függően eltérő mértékben – de egészségre ártalmas anyagokat tartalmaz.
Az Elosztó Projekt tagjai egy december közepi Sajó-völgyi sajtóúton mutattak be néhány bányát azok közül, ahonnan a rossz minőségű lignit érkezik:
- egy bükkábrányi és egy visontai bányát, amik a Mátrai Erőmű Zrt. tulajdonában vannak, és főként az erőmű fűtőanyagát biztosítják, de közben a lakosságnak is adnak el lignitet,
- és egy sajókápolnai bányát, aminek a megnyitására alig néhány éve adott engedélyt a bányászatra az illetékes kormányhivatal, de jelenleg – részben civil nyomásra – szünetelteti a működését.
A Mátrai szénerőmű egyik, visontai lignitbányája | Fotó: Magócsi Márton
A szénvizsgálat kimutatta, hogy a bükkábrányi lignit brikett hamutartalma száraz állapotban 40 százalék feletti volt a mérés alapján, de a sajókápolnai lignité is 30 százalék fölött volt. Ezzel szemben a német barnaszén értéke 3,9 százalék. Az Elosztó Projekt szerint “különösen aggasztó” a hazai szénféleségek magas kéntartalma (3,29 százalék -4,6 százalék) a német termékhez képest, ami csupán 0,36 százalék volt. A legmagasabb kéntartalmat a sajókápolnai minta mutatta.
Utóbbival kapcsolatban az Elosztó Projekt egyik szervezője, a Kötháló képviseletében F. Nagy Zsuzsanna az Abcúgnak elmondta:
“Ameddig az állam engedélyezi a Sajó-völgyben újabb és újabb lignitbányák nyitását, miközben tudvalevő, hogy az onnan – különösen a kisebb, úgynevezett “zsebbányákból” – kitermelt lignitet szinte biztosan a lakosság használja, addig aktívan hozzájárul a lakosság légszennyezés miatti esetleges egészségkárosodásához.”
Az Elosztó Projektben részt vevő civil szervezetek szerint a következő lépéseket kellene sürgősen megtennie a kormányzatnak ennek a helyzetnek a megszüntetéséhez:
- Tiltsák be a lignit tüzelőanyagként való értékesítését és a völgyben az újabb lignit bányák nyitását, valamint vizsgálják felül az ásványi nyersanyag minőségét.
- Piacfelügyeleti szervként a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat indítson vizsgálatot a lakossági forgalomba hozott szénféleségek ellenőrzése érdekében, vizsgálja ki a lakossági tüzelésre értékesített ásványi nyersanyagok mennyiségét, fajtáját, a felhasználás, hasznosítás módját.
- A fogyasztóvédelmi hatóság vizsgálja meg a kereskedelmi forgalomban lévő tüzelőanyagok teljes körét (megfelelőségi tanúsítványok, származási bizonyítványok).
- Vizsgálják felül az önkormányzatok szociális tüzelőanyag támogatási gyakorlatát, a lignitet, a magas kéntartalmú szeneket vegyék ki a támogatható tüzelőanyagok köréből.
- Hogy a lignit használatának kivezetése ne súlyosbítsa a legszegényebbek helyzetét, és ne tolja őket még inkább a cikk elején már említett, még durvábban egészségkárosító fűtőanyagok használata felé,
“indokolt egy támogatási alap létrehozása a hatékonyabb szigeteléshez és hatékonyabb tüzelőberendezések vásárlása érdekében, súlyozottan a hátrányos helyzetű, energiaszegénységben élő csoportok számára (utóbbiban akár 80 százalékos támogatással)”
– írják a honlapjukon, (és a sajtóúton is hangoztatták) az Elosztó Projekt szervezői.
A cikkben megszólított hatóságokat, néhány borsod megyei települési önkormányzatot is megkérdezett az Abcúg ezekkel a felvetésekkel kapcsolatban, illetve a Miniszterelnökséget is megkérdezték arról, hogy amennyiben a nyilvánosságra hozott szándékai szerint a kormány valóban megvásárolja Mészáros Lőrinc cégétől a Mátrai Erőművet, tervezik-e az erőműhöz tartozó bányákból kitermelt lignit lakossági értékesítésének leállítását. Amint bármelyik szereplőtől válasz érkezik, a cikk frissülni fog.
(Neuberger Eszter / Abcúg)
Szólj hozzá!
Dobrev Klára szerint a kormány a tanúk eltüntetésével próbálhatja lezárni az ügyet, miközben egyre több a megválaszolatlan kérdés.
A férfi utasa hunyt el.
A TISZA elnöke szerint a kormány hitelekkel pótolja az elvesztett uniós forrásokat, amit még az unokáink is fizetni fognak.
A DK támogatta független jelölt kommentekben provokálta tovább a TISZA jelöltjét.
A Győri Atlétikai Clubot, az UNI Győri Úszó Sportegyesületet és a Győri Vízisport Egyesületet több száz millió forinttal dotálja az állam.
Ez 250 millió forintot jelent a klubnak.
Magyar Péter szerint a kormány ismét magára hagyta a külhoni magyarokat.
Miközben Európát ekézik a sorkötelezettség miatt, itthon sikertörténetként adják el a fegyverkezést.
A karácsonyig lejátszott 18 fordulóból a magyar légiós 17 bajnokin tagja volt a Dundee United kezdőcsapatának, azt az egy mérkőzést pedig sárga lapok miatt volt kénytelen kihagyni.
A Győr-Szol idén is több megoldást kínál a fenyők környezetbarát elhelyezésére.
Már az egykori szórakozóhely, nem az ókori kiállítótér.
A város kiszélesítette a praxisok adómentességét, a cél a betöltetlen helyek számának csökkentése.
A TISZA hivatalosan is megerősítette, hogy jelöltjei sehol nem lépnek vissza senki javára.
Előrehozott családtámogatások valódi plusz nélkül, régi üzenettel.
A TISZA elnöke szerint miközben a kormány az ünnepek alatt is uszít és kampányol, addig ők valódi segítséget visznek ahz embereknek.
Egyes napokon később nyitnak és tovább tartanak nyitva az udvarok, a hungarocell leadás szabályai is módosulnak.
Már ha kormányt tudnak alakítani.