Kampányba kezdtek, hogy elérjék: a kormány ahelyett, hogy további – a lakosságot olcsó, de rossz szénnel ellátó – lignitbányák nyitására adna engedélyt a borsodi szénmedencében, gondoskodjon a lignit kivezetéséről a lakossági tüzelőanyagok piacáról. De úgy, hogy ezzel ne tolja még inkább az ingyen elérhető, de még durvábban egészségkárosító hulladék elégetése felé a legszegényebbeket.
Két éve hosszú riportban foglalkoztak az Abcúgon a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található Sajó-völgy légszennyezettségi problémáival, aminek elsősorban a város legszegényebb lakossága issza meg a levét. Rossz anyagi helyzetük miatt ugyanis ők kénytelenek a legrosszabb minőségű tüzelőanyagokat elégetve fűteni otthonaikat.
Tél közepére-végére sokaknak már csak a súlyosan egészségkárosító füstöt produkáló műanyagszemét vagy ruhaanyag marad erre a célra. De találkoztunk olyan családdal is, akik leselejtezett vasúti talpfákkal voltak épp kénytelenek begyújtani – beszívva a bevonására használt kátrány égésekor felszabaduló méreganyagokat.
Abban a cikkben azonban nem ejtettek szót egy problémáról, ami akkor is rontaná a térség földrajzi adottságai miatt is sokkal gyorsabban szmogosodó levegőjét, ha hirtelen az itt élő szegényeknek nem kéne tovább szeméttel fűteniük, hogy ne fagyjanak meg pocsékul szigetelő otthonaikban.
Nevezetesen, hogy a környék egyik legnépszerűbb, helyben, és a fához képest olcsón hozzáférhető tüzelőanyaga
A Sajó-völgyi szénmedencékben bányászott, a feketekőszénhez és a barnakőszénhez képest alacsonyabb fűtőértékű lignit a környék településein működő tüzép-telepeken szerezhető be. És a lakosság mellett ezekről a tüzépekről vásárolják azt meg a települések önkormányzatai is, amelyek a 2011 óta országszerte működő szociális tüzelő-program keretében a rászorulóknak adják ingyen tüzelőként. (Ha bővebben kíváncsi a szociális tüzelő program működésére, ezt az Abcúg-cikket olvassa el: Két kézzel osztja tűzifát az állam, csak nem oda, ahova kellene.)
Talaj egy kis bányában a Sajó-völgyben | Fotó: Magócsi Márton
Ráadásul, mióta a másik legfőbb szilárd tüzelőanyag, a fa ára meredeken (az elmúlt 5 év során mintegy 33 százalékkal) nő, valószínűleg egyre gyakrabban.
Ennek a gyakorlatnak az azonnali megszüntetését, és a lignit lakossági árusításának korlátozását kérik a felelős kormányzati szervektől hazai civil szervezetek:
- a Habitat for Humanity
- a Nonprofit Szektor Analízis Egyesület (NOSZA),
- a Magyar Szegénységellenes Hálózat,
- az Esély Labor Egyesület,
- a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (Kötháló),
- és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek),
akik Elosztó Projekt néven indítottak együttműködést az energiaszegénység problémájának napirenden tartására. Az indulása óta az Elosztó Projekt független laborban bevizsgáltatta a Sajó-völgyben megvásárolható szénféleségek minőségét és vegyianyag-tartalmát. Így jutottak a fent kiemelt megállapításra, miszerint az eladásra kínált lignit – lelőhelytől függően eltérő mértékben – de egészségre ártalmas anyagokat tartalmaz.
Az Elosztó Projekt tagjai egy december közepi Sajó-völgyi sajtóúton mutattak be néhány bányát azok közül, ahonnan a rossz minőségű lignit érkezik:
- egy bükkábrányi és egy visontai bányát, amik a Mátrai Erőmű Zrt. tulajdonában vannak, és főként az erőmű fűtőanyagát biztosítják, de közben a lakosságnak is adnak el lignitet,
- és egy sajókápolnai bányát, aminek a megnyitására alig néhány éve adott engedélyt a bányászatra az illetékes kormányhivatal, de jelenleg – részben civil nyomásra – szünetelteti a működését.
A Mátrai szénerőmű egyik, visontai lignitbányája | Fotó: Magócsi Márton
A szénvizsgálat kimutatta, hogy a bükkábrányi lignit brikett hamutartalma száraz állapotban 40 százalék feletti volt a mérés alapján, de a sajókápolnai lignité is 30 százalék fölött volt. Ezzel szemben a német barnaszén értéke 3,9 százalék. Az Elosztó Projekt szerint “különösen aggasztó” a hazai szénféleségek magas kéntartalma (3,29 százalék -4,6 százalék) a német termékhez képest, ami csupán 0,36 százalék volt. A legmagasabb kéntartalmat a sajókápolnai minta mutatta.
Utóbbival kapcsolatban az Elosztó Projekt egyik szervezője, a Kötháló képviseletében F. Nagy Zsuzsanna az Abcúgnak elmondta:
“Ameddig az állam engedélyezi a Sajó-völgyben újabb és újabb lignitbányák nyitását, miközben tudvalevő, hogy az onnan – különösen a kisebb, úgynevezett “zsebbányákból” – kitermelt lignitet szinte biztosan a lakosság használja, addig aktívan hozzájárul a lakosság légszennyezés miatti esetleges egészségkárosodásához.”
Az Elosztó Projektben részt vevő civil szervezetek szerint a következő lépéseket kellene sürgősen megtennie a kormányzatnak ennek a helyzetnek a megszüntetéséhez:
- Tiltsák be a lignit tüzelőanyagként való értékesítését és a völgyben az újabb lignit bányák nyitását, valamint vizsgálják felül az ásványi nyersanyag minőségét.
- Piacfelügyeleti szervként a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat indítson vizsgálatot a lakossági forgalomba hozott szénféleségek ellenőrzése érdekében, vizsgálja ki a lakossági tüzelésre értékesített ásványi nyersanyagok mennyiségét, fajtáját, a felhasználás, hasznosítás módját.
- A fogyasztóvédelmi hatóság vizsgálja meg a kereskedelmi forgalomban lévő tüzelőanyagok teljes körét (megfelelőségi tanúsítványok, származási bizonyítványok).
- Vizsgálják felül az önkormányzatok szociális tüzelőanyag támogatási gyakorlatát, a lignitet, a magas kéntartalmú szeneket vegyék ki a támogatható tüzelőanyagok köréből.
- Hogy a lignit használatának kivezetése ne súlyosbítsa a legszegényebbek helyzetét, és ne tolja őket még inkább a cikk elején már említett, még durvábban egészségkárosító fűtőanyagok használata felé,
“indokolt egy támogatási alap létrehozása a hatékonyabb szigeteléshez és hatékonyabb tüzelőberendezések vásárlása érdekében, súlyozottan a hátrányos helyzetű, energiaszegénységben élő csoportok számára (utóbbiban akár 80 százalékos támogatással)”
– írják a honlapjukon, (és a sajtóúton is hangoztatták) az Elosztó Projekt szervezői.
A cikkben megszólított hatóságokat, néhány borsod megyei települési önkormányzatot is megkérdezett az Abcúg ezekkel a felvetésekkel kapcsolatban, illetve a Miniszterelnökséget is megkérdezték arról, hogy amennyiben a nyilvánosságra hozott szándékai szerint a kormány valóban megvásárolja Mészáros Lőrinc cégétől a Mátrai Erőművet, tervezik-e az erőműhöz tartozó bányákból kitermelt lignit lakossági értékesítésének leállítását. Amint bármelyik szereplőtől válasz érkezik, a cikk frissülni fog.
(Neuberger Eszter / Abcúg)
Szólj hozzá!
A Vasvári Pál utca és a Szauter utca közötti szakaszon fejlesztené tovább a városi kerékpáros hálózatot a helyi önkormányzat.
Összesen négy önkormányzat volt érintett a leköszönő miniszter gesztusában.
A Tátika utcában élők szerint a Győri Szeszipari Zrt. működése rendszeresen túllépi az éjszakai zajhatár-értéket, a hatóság viszont rendre azt állapítja meg, hogy minden szabályos.
Hónapokig tartó helyreállítás után május 30-tól újra közvetlen kapcsolat lesz Budapest, Veszprém, Ajka, Szombathely és Zalaegerszeg között.
A háború legkisebb áldozatainak történeteit mutatja be a tárlat.
Megszólalt V. Németh Zsolt a gersekaráti iskola kapcsán.
A frekvencia tulajdonos Oxygen Media már beadta a váltáshoz szükséges papírokat a Média Hatósághoz.
Tegnapi cikkünkre reagálva, most névvel vállalta állításait egy volt társasházkezelő hozzátartozója, aki túlárazott munkákról és furcsa lomtalanításokról mesélt lapunknak.
A médiacég közleményben tudatta, hogy a megszűnés tényét.
Miközben a klub szövetségi alelnöke a TISZA-kormány alatt próbálja megújítani a magyar atlétika belső viszonyait. Furcsa együttállás ez.
Gagyi Levente kikerült a Fürdő FEB-jéből, Klimits István lett a Humán Erőforrás Bizottság elnöke. Sárváron újraosztották a bizottsági és felügyelőbizottsági helyeket.
A vádlott ugyanazon az estén több helyszínen is garázdálkodott, végül egy családi ház udvarára is bement jogtalanul, ahol megivott egy üveg italt.
Azonnali kockázatcsökkentő intézkedések, behozatal felfüggesztése, és a felelősök számonkérése.
Ingyenes hangversennyel érkezik Sindelfingen nagy múltú együttese, a Cappella Nuova és a Stiftshoforchester.
Bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható.
A városvezetés szerint fontos tisztázni, milyen szabályok és lehetőségek vonatkoznak a zártkerti ingatlanokra.
Az év junior tájépítésze pályázatra klímatudatos, fenntartható megoldásokat vártak, melyek érzékenyen viszonyulnak a műemléki környezethez, a meglévő zöldfelületi értékekhez és a terület közösségi használatához.
A Sárvári Gyógyfürdő ügyvezetője nem is indult újra a posztért.
A közvilágítás kiépítése és a burkolatfestés következik.