1989 decemberében a temesvári református lelkészt, Tőkés Lászlót felfüggesztették, majd kitiltották a parókiáról. A magyar televízió Chrudinák Alajos főszerkesztő vezetésével interjút készített Tőkéssel, amelyben arra kérte a híveket, hogy védjék meg az egyházfit az önkénytől. December 15-én a hívek élőláncot vontak a parókia köré, bátor gesztusukkal kirobbantva a romániai forradalmat.
Eddig a pillanatig azonban sok minden történt Romániában. A Ceausescu-házaspár nem diktátorként kezdte politikai pályáját. Volt egy olyan időszak is az ország életében – a hatvanas évek második felében – amit a moszkovita csatlós országokban élők nagyon is irigyeltek. Ez volt a liberális korszak. A bukaresti színházak francia darabokat adtak elő, a mozikban amerikai filmek futottak és sorra jelentek meg a baráti szocialista országokban, közte Magyarországon, betiltott szerzők művei. Virágzott a filmgyártás (Dákok, Traianus oszlopa), rendszeresek voltak a kulturális cserék a közös piaci országokkal. A főtitkár óriási dollárhiteleket kért és kapott Nyugattól, a pénzt – saját körének gazdagodásán túl – a nehéziparra fordította. Ez a kegyelmi állapot pár évig tartott és brutális folytatást vett. Ceausescun elhatalmasodott az önmaga tévedhetetlenségébe vetett hit. Pártlakájaival személyi kultuszt épített ki, elérte a diktátorokra jellemző paranoia és a nagyképű agresszivitás. Azt hitte, rendszere örökké tart és így is viselkedett. A felvett hiteleket rossz beruházásokra fordította – az exportképtelen nehézipar kiépítésére - szó szerint elverte az ország pénzét. Általános és teljes cenzúrát vezetett be, a színházakat bezáratta, a mozikban propaganda filmek mehettek csak. A könyvkiadás leépült, a sajtóból lakájmédia lett. Kiépítette kegyetlen titkosrendőrségét, a Securitate-t. A hetvenes évek közepén már rendszeresé váltak a letartóztatások, a kínzások, majd a kivégzések. Eközben az ország tönkre ment, nem volt élelem, a tömegek nyomorogtak, az egészségügyi ellátás vidéken gyakorlatilag megszűnt. Mindent exportáltak, a boltokban semmit sem lehetett kapni. A városok lakótelepein nem volt fűtés, sem vízszolgáltatás, áram is csak akadozva. A külföldi rádió és televíziós adásokat nagy erőkkel zavarták. Romániára a 80-as évek végén rátelepedett a reménytelenség és az elkoszolt jövőkép.
Mindezt azonban elnézte a Nyugat az önmagát ekkor már a Kárpátok Géniuszának nevező vezérnek. Az ok a külpolitikában keresendő. Ceausescu ugyanis – egyedül a Varsói Szerződés tagállamai közül –gyakran szembe mert menni a Szovjetunió és vazallus szövetségesei döntéseivel. Megszegte például a hírhedt keleti bojkottot, amikor részt vett a Los Angeles-i olimpián. Nem vonult be csapataival 1968-ban Csehszlovákiába, megalázva ezzel az elgyávult Kádárt. Az is tetszett a Nyugatnak, hogy bírálta a Szovjetunió afganisztáni háborúját és dicsérte a kínai terjeszkedést. Sorra kapta tehát a hiteleket és még jobban felbátorodott. Aki nem tapsolt neki, az könnyen börtönben, vagy kínzópadon találhatta magát.
Az 1989-változások azonban elérték Romániát is. A falurendezési terve, amely lényegében rombolás lett volna, főleg az erdélyi magyar falvak ledózerolásával, már általános európai felháborodást váltott ki. Amikor a Grósz Károly főtitkárral találkozott, még neki állt feljebb. Igaz, Grósz az elvtársának nevezte a diktátort és nem hozta szóba a kényes témákat (Grósz számára ez szinte azonnali népszerűségvesztéséhez vezetett mind pártjában, mind a társadalomban). Így érkeztünk el 1989 december 15-i élőláncig. A Tőkés-afférnak és a bátor kiállásnak gyorsan híre ment, már aznap éjjel szerveződtek tüntető csoportok. December 16-án tüntettek a központi téren, a szekusok és csatlósaik lövöldözni kezdtek a tömegre. Az utcákon halottak hevertek. Bátor újságírók és civilek jóvoltából az erről készült fotók kikerültek az országból és a világ képet alkothatott a temesvári véres eseményekről. Fegyveres harcok robbantak ki, bevetették katonaságot. A szekusok bementek a kórházakba és agyonlőtték a sebesült felkelőket. Amikor ez kiderült, a nagyüzemi munkásság tömött sorokban, ezrével a városközpont felé vonult. Legázolta a rendőröket, a katonaság erre átállt. A pártházat felgyújtották, több szekust meglincseltek.
A temesvári események december 20-ra elérték a fővárost. Ceausescu megtorlásra utasította híveit, miközben ő maga Teheránba repült tárgyalni. Amikor visszatért, 100 ezres tömeggyűlést hívott össze és ezen tört ki a lázadás. A következő napokban véres harcok bontakoztak ki a fővárosban. A Securitate ellentámadásba ment át, december 23-ra úgy tűnt, ura a helyzetnek. Össze is hívták a Központi Bizottság ülését, de érdemi tárgyalásra nem került sor, mert a város külső kerületeiből hatalmas, több tízezres tömegek indultak meg a központ felé (temesvári minta). Ekkor jelentette ki a diktátor, hogy „A pekingi Tienanmen térre 1 millió huligán vonult, mégis elintézték őket a hatóságok".
Bukarestben másként alakultak a dolgok, véres harcok után a diktátor emberei visszaszorultak. Ceausescu feleségével, Elenával elmenekült, de elfogták őket. December 25-én mondták ki rájuk a halálos ítéletet a következő vádpontok alapján: népirtás, az államhatalom aláásása, a közvagyon rombolása és eltékozlása, a nemzetgazdaság aláaknázása. A házaspárt fogva tartásuk helyszínén, egy falnál sortűzzel végezték ki. A karácsonyi forradalomban több mint ezren haltak meg, a sebesültek száma meghaladta a 3 ezret. A Securitate börtöneiben a Ceausescu-éra alatt politikai okokból mintegy 60 ezren vesztették életüket.
A romániai forradalom 30 évvel ezelőtti eseményei ma is tanulsággal szolgálhatnak minden autoriter, azaz tekintélyelvű vezető és udvartartása számára. Egyetlen rendszer sem tart örökké, az elnyomó jellegű pedig csak rosszul végezheti. A nemzeti vagyon önös elherdálása, a rossz beruházások okozta gazdasági visszaesés szükségszerűen vezet társadalmi feszültségekhez, lázadásokhoz. Az is bebizonyosodott, hogy a sajtó minden változásban kiemelkedő szerepet visz. A román lakájmédia szinte órák alatt omlott össze, leglátványosabban az állami televízióban. A legfontosabb üzenet talán mégis az a romániai forradalom tükrében, hogy a demokráciának, minden gondja ellenére, nincs alternatívája. Ellenben arra sincs garancia, hogy a tanulságokon túllépve új „géniuszok" tűnjenek fel egy-egy szerencsétlen történelmi konstellációban, mondjuk a Kápátok völgyében.
Szólj hozzá!
Április 20-ig jelentkezhetnek az alkotóközösségek támogatásért.
Gondoltál már arra, mennyire fontos a csomagolás minősége, amikor egy éttermet választasz? Lehet, hogy eddig nem tűnt fel, de egy jól megválasztott csomagolóanyag nagyban befolyásolhatja egy vendéglátóhely megítélését.
Lesz kutyasuli, Jóbarátok kvíz bajnokság, egy csomó koncert, és rengeteg minden más.
A hölgy jelenleg egyébként GYES-en van.
A Kormányinfón elhangzó Gulyás Gergely válaszból vonta le a következtetést.
A következő idényben a bajnokság megnyerése, és az NB II-be való feljutás a cél.
Lesz kalandpark is, amit a a tavaszi szünet végéig látogathatnak majd a gyerekek.
A felújítási-karbantartási munkákkal tizenkét hónap alatt végeztek. 250 millió forintot költöttek el.
Csontozókéssel próbálta meg visszaszerezni a holmiját.
Gyermekeket és felnőtteket egyaránt.
Magyarország egyik legidősebb embere volt.
A friss felmérés szerint erősen kettészakadt a választók tábora - kor és nem alapján is látványos különbségek rajzolódnak ki.
A város költségvetésében több tételt is a Változást a Városért Egyesület módosításával fogadtak el.
A Meta összeesküvés-elmélet felderítése fontosabb volt.
Sokan hajlamosak alábecsülni a megfelelő garázskapu méretének fontosságát. Persze, sokan csak arra gondolnak, hogy elég széles és magas legyen az autójuk számára. Azonban ennél azért jóval több tényezőt kell figyelembe venni.
A város olyan pontjain is lehet majd nyargalni, ahol egyébként nem lehet futni.
Az épületek vízellátása az évek során nagy változáson esett át. A legújabb technológiáknak köszönhetően a modern szivattyúk lenyűgöző teljesítménnyel bírnak, miközben a környezet megóvására is fókuszálnak.
A Zöld lépések program keretében megkezdődött a tartályok kiosztása, a cél a fenntarthatóbb városi működés erősítése.
