30 éve Temesváron robbant ki a román forradalom

ugytudjuk.hu 2019-12-16 09:16:00
Ceausescu azt hitte, örökké tart a rendszere.

1989 decemberében a temesvári református lelkészt, Tőkés Lászlót felfüggesztették, majd kitiltották a parókiáról. A magyar televízió Chrudinák Alajos főszerkesztő vezetésével interjút készített Tőkéssel, amelyben arra kérte a híveket, hogy védjék meg az egyházfit az önkénytől. December 15-én a hívek élőláncot vontak a parókia köré, bátor gesztusukkal kirobbantva a romániai forradalmat.

Eddig a pillanatig azonban sok minden történt Romániában. A Ceausescu-házaspár nem diktátorként kezdte politikai pályáját. Volt egy olyan időszak is az ország életében – a hatvanas évek második felében – amit a moszkovita csatlós országokban élők nagyon is irigyeltek. Ez volt a liberális korszak. A bukaresti színházak francia darabokat adtak elő, a mozikban amerikai filmek futottak és sorra jelentek meg a baráti szocialista országokban, közte Magyarországon, betiltott szerzők művei. Virágzott a filmgyártás (Dákok, Traianus oszlopa), rendszeresek voltak a kulturális cserék a közös piaci országokkal. A főtitkár óriási dollárhiteleket kért és kapott Nyugattól, a pénzt – saját körének gazdagodásán túl – a nehéziparra fordította. Ez a kegyelmi állapot pár évig tartott és brutális folytatást vett. Ceausescun elhatalmasodott az önmaga tévedhetetlenségébe vetett hit. Pártlakájaival személyi kultuszt épített ki, elérte a diktátorokra jellemző paranoia és a nagyképű agresszivitás. Azt hitte, rendszere örökké tart és így is viselkedett. A felvett hiteleket rossz beruházásokra fordította – az exportképtelen nehézipar kiépítésére - szó szerint elverte az ország pénzét. Általános és teljes cenzúrát vezetett be, a színházakat bezáratta, a mozikban propaganda filmek mehettek csak. A könyvkiadás leépült, a sajtóból lakájmédia lett. Kiépítette kegyetlen titkosrendőrségét, a Securitate-t. A hetvenes évek közepén már rendszeresé váltak a letartóztatások, a kínzások, majd a kivégzések. Eközben az ország tönkre ment, nem volt élelem, a tömegek nyomorogtak, az egészségügyi ellátás vidéken gyakorlatilag megszűnt. Mindent exportáltak, a boltokban semmit sem lehetett kapni. A városok lakótelepein nem volt fűtés, sem vízszolgáltatás, áram is csak akadozva. A külföldi rádió és televíziós adásokat nagy erőkkel zavarták. Romániára a 80-as évek végén rátelepedett a reménytelenség és az elkoszolt jövőkép.

Mindezt azonban elnézte a Nyugat az önmagát ekkor már a Kárpátok Géniuszának nevező vezérnek. Az ok a külpolitikában keresendő. Ceausescu ugyanis – egyedül a Varsói Szerződés tagállamai közül –gyakran szembe mert menni a Szovjetunió és vazallus szövetségesei döntéseivel. Megszegte például a hírhedt keleti bojkottot, amikor részt vett a Los Angeles-i olimpián. Nem vonult be csapataival 1968-ban Csehszlovákiába, megalázva ezzel az elgyávult Kádárt. Az is tetszett a Nyugatnak, hogy bírálta a Szovjetunió afganisztáni háborúját és dicsérte a kínai terjeszkedést.  Sorra kapta tehát a hiteleket és még jobban felbátorodott. Aki nem tapsolt neki, az könnyen börtönben, vagy kínzópadon találhatta magát.

Az 1989-változások azonban elérték Romániát is. A falurendezési terve, amely lényegében rombolás lett volna, főleg az erdélyi magyar falvak ledózerolásával, már általános európai felháborodást váltott ki. Amikor a Grósz Károly főtitkárral találkozott, még neki állt feljebb. Igaz, Grósz az elvtársának nevezte a diktátort és nem hozta szóba a kényes témákat (Grósz számára ez szinte azonnali népszerűségvesztéséhez vezetett mind pártjában, mind a társadalomban).  Így érkeztünk el 1989 december 15-i élőláncig. A Tőkés-afférnak és a bátor kiállásnak gyorsan híre ment, már aznap éjjel szerveződtek tüntető csoportok. December 16-án tüntettek a központi téren, a szekusok és csatlósaik lövöldözni kezdtek a tömegre. Az utcákon halottak hevertek. Bátor újságírók és civilek jóvoltából az erről készült fotók kikerültek az országból és a világ képet alkothatott a temesvári véres eseményekről. Fegyveres harcok robbantak ki, bevetették katonaságot. A szekusok bementek a kórházakba és agyonlőtték a sebesült felkelőket. Amikor ez kiderült, a nagyüzemi munkásság tömött sorokban, ezrével a városközpont felé vonult. Legázolta a rendőröket, a katonaság erre átállt. A pártházat felgyújtották, több szekust meglincseltek.

A temesvári események december 20-ra elérték a fővárost. Ceausescu megtorlásra utasította híveit, miközben ő maga Teheránba repült tárgyalni. Amikor visszatért, 100 ezres tömeggyűlést hívott össze és ezen tört ki a lázadás. A következő napokban véres harcok bontakoztak ki a fővárosban. A Securitate ellentámadásba ment át, december 23-ra úgy tűnt, ura a helyzetnek. Össze is hívták a Központi Bizottság ülését, de érdemi tárgyalásra nem került sor, mert a város külső kerületeiből hatalmas, több tízezres tömegek indultak meg a központ felé (temesvári minta). Ekkor jelentette ki a diktátor, hogy „A pekingi Tienanmen térre 1 millió huligán vonult, mégis elintézték őket a hatóságok".


Bukarestben másként alakultak a dolgok, véres harcok után a diktátor emberei visszaszorultak. Ceausescu feleségével, Elenával elmenekült, de elfogták őket. December 25-én mondták ki rájuk a halálos ítéletet a következő vádpontok alapján: népirtás, az államhatalom aláásása, a közvagyon rombolása és eltékozlása, a nemzetgazdaság aláaknázása. A házaspárt fogva tartásuk helyszínén, egy falnál sortűzzel végezték ki.  A karácsonyi forradalomban több mint ezren haltak meg, a sebesültek száma meghaladta a 3 ezret. A Securitate börtöneiben a Ceausescu-éra alatt politikai okokból mintegy 60 ezren vesztették életüket.

A romániai forradalom 30 évvel ezelőtti eseményei ma is tanulsággal szolgálhatnak minden autoriter, azaz tekintélyelvű vezető és udvartartása számára. Egyetlen rendszer sem tart örökké, az elnyomó jellegű pedig csak rosszul végezheti. A nemzeti vagyon önös elherdálása, a rossz beruházások okozta gazdasági visszaesés szükségszerűen vezet társadalmi feszültségekhez, lázadásokhoz. Az is bebizonyosodott, hogy a sajtó minden változásban kiemelkedő szerepet visz. A román lakájmédia szinte órák alatt omlott össze, leglátványosabban az állami televízióban. A legfontosabb üzenet talán mégis az a romániai forradalom tükrében, hogy a demokráciának, minden gondja ellenére, nincs alternatívája. Ellenben arra sincs garancia, hogy a tanulságokon túllépve új „géniuszok" tűnjenek fel egy-egy szerencsétlen történelmi konstellációban, mondjuk a Kápátok völgyében.

Szólj hozzá!

Mutatjuk az ünnepi hosszú hétvége győri programjait

A jubileumi megemlékezés mellett rengeteg mindennel készül a város. 

Másodvetéssel védhető a termőföld a szélsőségektől

A hosszabb száraz időszakok, a hirtelen lezúduló eső és a termelési költségek emelkedése egyaránt próbára teszi a gazdaságokat.

Győri névsorolvasás! – ki hova igazolt, és ki melyik frakcióban ül most pontosan?

Alaposan átrendeződtek a politikai erőviszonyok a város közgyűlésében. 

Átalakul a győri önkormányzati bérlakás-rendszer: mostantól a jövedelemtől is függ a lakbér

A csütörtöki közgyűlésen elfogadott rendelet háromszintű lakbér-rendszert vezet be, és szigorítja a bérleti szerződések meghosszabbításának feltételeit.

100 millió forintba kerül az oladi fahíd újjáépítése Szombathelyen

Ha elkészül 50 évig egészen biztosan kiszolgáltja a közlekedőket.

Kevesebb bűncselekmény történt Győrben, de az online csalások száma tovább emelkedett

A rendőrség 2025-ös beszámolója szerint javultak a város bűnügyi mutatói, és eredményesebbé váltak a nyomozások is. Ezzel együtt feladat van bőven. 

Sipos Tomi koncert és az ország legjobb gördülő konyhái – Sárvárra jön a Food Truck Show

A Simon–Júdás Napok keretében érkeznek a büfékocsik a városba.

Antal Imre: Továbbra is a Fidesz-frakcióban fogok dolgozni

Az önkormányzati képviselő azt írta, nem szegi meg korábbi ígéretét.

Új transzformátor alállomást adott át az E.ON Szombathelyen

A 7,5 milliárd forint értékű fejlesztés a város és a környező ipari területek növekvő villamosenergia-igényeinek hosszú távú kiszolgálását segíti.

Nemzetközi körözést adtak ki Matolcsy Ádám ellen az MNB-ügyben

A volt jegybankelnök fiát gazdasági csalás miatt keresik.

Havasi Bertalan előre sajnálja Magyar Péter ünnepi hallgatóságát, miközben azt elfelejti, hogy Orbán Viktor október 23-i beszédei ki sem látszottak az aktuálpolitikai utalásokból – az a fránya szelektív memória

A Fidesz sajtófőnöke szerint szégyen, hogy az 1956-os forradalom 70. évfordulóján a parlamenti emlékülés résztvevőinek a miniszterelnök beszédét kell hallgatniuk. 

A CSAK GYŐR megalakulása után a KDNP is külön útra léphet a győri közgyűlésben – tovább folytatódhat a győri jobboldal átrendeződése

A párt győri szervezetének döntenie kell arról, hogy két önkormányzati képviselője milyen formában folytatja munkáját.

Kapitány István: akár 15 millió forint támogatást is kaphatnak a családi házak felújítására

Új, országos energetikai korszerűsítési program indulhat 2027-ben, amelynek keretében 2030-ig 120 ezer otthon újulhat meg Magyarországon. 

Ingyenes parkolás, zárva tartó vásárcsarnok – erre készüljünk Győrben október 23-án

A nemzeti ünnepen díjmentes lesz a felszíni parkolás a városban, a parkolóházakban azonban továbbra is fizetni kell. 

Nekilátnak az új híd építésének a szombathelyi Liget utcában

A fát acélra cserélik. 1,5 - 2 év lesz, mire elkészül.

Milyen vezeték nélküli riasztó illik az otthonodhoz?

Riasztó választásakor azt is nézd meg, hogyan értesülsz, ha valaki bejut az ingatlanba.

Őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt

A volt jegybankelnököt gazdasági csalással és hamis magánokirat felhasználásával gyanúsítják.

A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság két személyt hallgatott ki gyanúsítottként a Győr+ Média Zrt. fiktív szerződései miatt indult nyomozásban

Az eljárás Pintér Bence győri polgármester feljelentése alapján indult, a gyanú jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette.