30 éve Temesváron robbant ki a román forradalom

ugytudjuk.hu 2019-12-16 09:16:00
Ceausescu azt hitte, örökké tart a rendszere.

1989 decemberében a temesvári református lelkészt, Tőkés Lászlót felfüggesztették, majd kitiltották a parókiáról. A magyar televízió Chrudinák Alajos főszerkesztő vezetésével interjút készített Tőkéssel, amelyben arra kérte a híveket, hogy védjék meg az egyházfit az önkénytől. December 15-én a hívek élőláncot vontak a parókia köré, bátor gesztusukkal kirobbantva a romániai forradalmat.

Eddig a pillanatig azonban sok minden történt Romániában. A Ceausescu-házaspár nem diktátorként kezdte politikai pályáját. Volt egy olyan időszak is az ország életében – a hatvanas évek második felében – amit a moszkovita csatlós országokban élők nagyon is irigyeltek. Ez volt a liberális korszak. A bukaresti színházak francia darabokat adtak elő, a mozikban amerikai filmek futottak és sorra jelentek meg a baráti szocialista országokban, közte Magyarországon, betiltott szerzők művei. Virágzott a filmgyártás (Dákok, Traianus oszlopa), rendszeresek voltak a kulturális cserék a közös piaci országokkal. A főtitkár óriási dollárhiteleket kért és kapott Nyugattól, a pénzt – saját körének gazdagodásán túl – a nehéziparra fordította. Ez a kegyelmi állapot pár évig tartott és brutális folytatást vett. Ceausescun elhatalmasodott az önmaga tévedhetetlenségébe vetett hit. Pártlakájaival személyi kultuszt épített ki, elérte a diktátorokra jellemző paranoia és a nagyképű agresszivitás. Azt hitte, rendszere örökké tart és így is viselkedett. A felvett hiteleket rossz beruházásokra fordította – az exportképtelen nehézipar kiépítésére - szó szerint elverte az ország pénzét. Általános és teljes cenzúrát vezetett be, a színházakat bezáratta, a mozikban propaganda filmek mehettek csak. A könyvkiadás leépült, a sajtóból lakájmédia lett. Kiépítette kegyetlen titkosrendőrségét, a Securitate-t. A hetvenes évek közepén már rendszeresé váltak a letartóztatások, a kínzások, majd a kivégzések. Eközben az ország tönkre ment, nem volt élelem, a tömegek nyomorogtak, az egészségügyi ellátás vidéken gyakorlatilag megszűnt. Mindent exportáltak, a boltokban semmit sem lehetett kapni. A városok lakótelepein nem volt fűtés, sem vízszolgáltatás, áram is csak akadozva. A külföldi rádió és televíziós adásokat nagy erőkkel zavarták. Romániára a 80-as évek végén rátelepedett a reménytelenség és az elkoszolt jövőkép.

Mindezt azonban elnézte a Nyugat az önmagát ekkor már a Kárpátok Géniuszának nevező vezérnek. Az ok a külpolitikában keresendő. Ceausescu ugyanis – egyedül a Varsói Szerződés tagállamai közül –gyakran szembe mert menni a Szovjetunió és vazallus szövetségesei döntéseivel. Megszegte például a hírhedt keleti bojkottot, amikor részt vett a Los Angeles-i olimpián. Nem vonult be csapataival 1968-ban Csehszlovákiába, megalázva ezzel az elgyávult Kádárt. Az is tetszett a Nyugatnak, hogy bírálta a Szovjetunió afganisztáni háborúját és dicsérte a kínai terjeszkedést.  Sorra kapta tehát a hiteleket és még jobban felbátorodott. Aki nem tapsolt neki, az könnyen börtönben, vagy kínzópadon találhatta magát.

Az 1989-változások azonban elérték Romániát is. A falurendezési terve, amely lényegében rombolás lett volna, főleg az erdélyi magyar falvak ledózerolásával, már általános európai felháborodást váltott ki. Amikor a Grósz Károly főtitkárral találkozott, még neki állt feljebb. Igaz, Grósz az elvtársának nevezte a diktátort és nem hozta szóba a kényes témákat (Grósz számára ez szinte azonnali népszerűségvesztéséhez vezetett mind pártjában, mind a társadalomban).  Így érkeztünk el 1989 december 15-i élőláncig. A Tőkés-afférnak és a bátor kiállásnak gyorsan híre ment, már aznap éjjel szerveződtek tüntető csoportok. December 16-án tüntettek a központi téren, a szekusok és csatlósaik lövöldözni kezdtek a tömegre. Az utcákon halottak hevertek. Bátor újságírók és civilek jóvoltából az erről készült fotók kikerültek az országból és a világ képet alkothatott a temesvári véres eseményekről. Fegyveres harcok robbantak ki, bevetették katonaságot. A szekusok bementek a kórházakba és agyonlőtték a sebesült felkelőket. Amikor ez kiderült, a nagyüzemi munkásság tömött sorokban, ezrével a városközpont felé vonult. Legázolta a rendőröket, a katonaság erre átállt. A pártházat felgyújtották, több szekust meglincseltek.

A temesvári események december 20-ra elérték a fővárost. Ceausescu megtorlásra utasította híveit, miközben ő maga Teheránba repült tárgyalni. Amikor visszatért, 100 ezres tömeggyűlést hívott össze és ezen tört ki a lázadás. A következő napokban véres harcok bontakoztak ki a fővárosban. A Securitate ellentámadásba ment át, december 23-ra úgy tűnt, ura a helyzetnek. Össze is hívták a Központi Bizottság ülését, de érdemi tárgyalásra nem került sor, mert a város külső kerületeiből hatalmas, több tízezres tömegek indultak meg a központ felé (temesvári minta). Ekkor jelentette ki a diktátor, hogy „A pekingi Tienanmen térre 1 millió huligán vonult, mégis elintézték őket a hatóságok".


Bukarestben másként alakultak a dolgok, véres harcok után a diktátor emberei visszaszorultak. Ceausescu feleségével, Elenával elmenekült, de elfogták őket. December 25-én mondták ki rájuk a halálos ítéletet a következő vádpontok alapján: népirtás, az államhatalom aláásása, a közvagyon rombolása és eltékozlása, a nemzetgazdaság aláaknázása. A házaspárt fogva tartásuk helyszínén, egy falnál sortűzzel végezték ki.  A karácsonyi forradalomban több mint ezren haltak meg, a sebesültek száma meghaladta a 3 ezret. A Securitate börtöneiben a Ceausescu-éra alatt politikai okokból mintegy 60 ezren vesztették életüket.

A romániai forradalom 30 évvel ezelőtti eseményei ma is tanulsággal szolgálhatnak minden autoriter, azaz tekintélyelvű vezető és udvartartása számára. Egyetlen rendszer sem tart örökké, az elnyomó jellegű pedig csak rosszul végezheti. A nemzeti vagyon önös elherdálása, a rossz beruházások okozta gazdasági visszaesés szükségszerűen vezet társadalmi feszültségekhez, lázadásokhoz. Az is bebizonyosodott, hogy a sajtó minden változásban kiemelkedő szerepet visz. A román lakájmédia szinte órák alatt omlott össze, leglátványosabban az állami televízióban. A legfontosabb üzenet talán mégis az a romániai forradalom tükrében, hogy a demokráciának, minden gondja ellenére, nincs alternatívája. Ellenben arra sincs garancia, hogy a tanulságokon túllépve új „géniuszok" tűnjenek fel egy-egy szerencsétlen történelmi konstellációban, mondjuk a Kápátok völgyében.

Szólj hozzá!

Hétfőn lezárják a szombathelyi 11-es Huszár út egy szakaszát

Lassan már csak a festés van hátra az útfelújításból.

Új sportpályát kaptak a győri Bagolyvár Gyermekotthon lakói – a beruházás civil összefogással, közérdekű felajánlás segítségével valósult meg

A tavasszal átadott játszótér és fitneszpark után újabb fejlesztéssel gazdagodott az intézmény udvara. 

Orbán Viktor: „Az én összes miniszterem makulátlan miniszter”

A volt miniszterelnök szerint az előző kormányt érintő korrupciós vádak hazugságok, a jelenlegi hatalom pedig politikai leszámolást folytat. 

Rakonczai Imre koncertjével nyit jövő héten a szombathelyi adventi vásár

Fellép majd Rudán Joe, az Irigy Hónaljmirigy, és Király Viktor is.

Egykori Körmend játékos a 2026-os női NBA-bajnokcsapat szakmai stábjában!

Kasib Powell a 2011/2012-es bajnoki idényben volt a piros-feketék játékosa.

Libalakomától, a menő koncerteken át egy megkésett Halloween-buliig lesz Győrben minden mi szem-szájnak ingere, az előttünk álló mozgalmas hétvégén 

Koncertek, színházi előadások, sportesemények, családi programok és Márton-napi finomságok is szerepelnek a november 13–15-i kínálatban. 

 A Republikon friss kutatása alapján rá sem lehet ismerni az M1 Híradójára 

A korábban látványosan Fidesz-párti hírműsorban jelentősen visszaszorult a politikai elfogultság, és már az ellenzéki álláspontoknak, valamint a független szakértőknek is jut hely. 

Pósfai Gábor: kivezetik a TAO-t, és átalakítják a sportfinanszírozást – 453 milliárd forint jut jövőre a magyar sportra

A belügyminiszter szerint megmarad a sport állami támogatásának jelenlegi szintje, de átláthatóbb finanszírozási rendszerre és fenntarthatóbb működésre van szükség. 

Orbán Viktor: „Nem félünk. Nem csináltunk semmi olyasmit, amiért felelősségre lehetne bennünket vonni”

A volt miniszterelnök szerint politikai hajtóvadászat zajlik ellene, és a TISZA-kormány az ellenfelei elhallgattatására törekszik. 

Molnárné Lezsák Anna: kivonult az ügyészség és a NAV a lakiteleki Népfőiskola Alapítványhoz

Az Alapítvány által létrehozott Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózathoz tartozik a Vasvári Nagytérségi Népfőiskola Alapítvány, és az szombathely MMIK-t üzemeltető Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány is.

A TISZA-kormány kezdeményezi az Isztambuli Egyezmény ratifikálását, és változhat a szívhang-rendelet is

A nők elleni erőszak visszaszorítását, a távoltartás szigorítását és a sürgősségi fogamzásgátlás könnyebb elérhetőségét is célul tűzte ki a kabinet. A TISZA-frakció Női Műhelye üdvözölte az intézkedéscsomagot.

Öt templom, öt közösség, egy ünnep – különleges adventi programsorozat indul Győr-Újvárosban

November 27. és december 26. között koncertek, színházi előadások, irodalmi estek és családi programok várják az érdeklődőket. 

Mely szakmákban lehet most könnyebb elhelyezkedni?

A munkaerőpiac igényeit a technológiai változások, a népesség korösszetétele és a gazdasági helyzet egyaránt alakítja.

Elfogadta a sárvári képviselő testület a Sportfólió Kft. ügyvezetőjének, Polgár Endrének a lemondását

Arról egyelőre nem döntöttek a képviselők, hogy tesznek-e feljelentést a cégnék történt visszaélés gyanús ügyekkel kapcsolatban.

Szombathelyre érkezik Baka András köztársasági elnök

Az államfő személyesen tájékozódik az azbeszt helyzetről.

Egy hónapra rendelte el a bíróság Orbán Viktor öccsének letartóztatását

Megállapították azt is, hogy Orbán Áron esetében az eljárás befolyásolásának a veszélye is fennáll.

Újra használható a Lázár Vilmos utcai szelektív sziget Győrben - 356 ezer forintos kárt okozott a korábbi tűz

A gyűjtőhelyen október elején három hulladékgyűjtő edény semmisült meg. A GYHG mostanra befejezte a helyreállítást.