„Kevesebb egó, több Győr” – Boncsarovszky Péter szerint új korszak kezdődhet a győri Fideszben

A 2026-os választási vereség után látványosan átalakulóban van a győri Fidesz. Az elmúlt évek folyamatos politikai háborúi, személyes konfliktusai és a helyi sajtóval szembeni bezárkózás után most olyan dolog történt, ami korábban szinte elképzelhetetlen lett volna: Boncsarovszky Péter (Fidesz–KDNP) leült interjút adni az Ugytudjuk.hu-nak.

Fotó: Fekete Miklós

Meg tudja mondani, hogy melyik sajtóorgánum készít most önnel interjút?

Persze, az Ugytudjuk.hu.

Az év elején kezdeményezte, hogy az önkormányzat ne kössön szerződést az Ugytudjuk.hu kiadójával. Miért?

Valóban volt egy ilyen előterjesztésem, amelyet a közgyűlésnek tettem, és szerintem fontos tisztázni, hogy ez nem egyszerű politikai vita tárgya volt. A 2024 októberi hivatali átvétel másnapjára – ráadásul az alakuló ülés előttre - kelteztek egy olyan szerződést, amely alapján létrejött a megállapodás a Kő a Mezőn Nonprofit Kft. és az Önkormányzat között, ez által pedig finanszírozásra került az Ugytudjuk.hu működése közpénzből. Itt szerintem jogi és véleményem szerint átláthatósági kérdések is voltak és vannak a mai napig.

Az alapvető problémám az volt, hogy a dokumentumon úgy szerepelt az alpolgármester, Kósa Roland (TSZV-LMP-Momentum-MSZP) aláírása, hogy álláspontom szerint nem volt egyértelmű a megfelelő hatáskör megléte. Hallottuk később azt a magyarázatot, hogy adminisztratív hibáról lehetett szó, de szerintem ezt nem lehetett egyszerűen ennyivel lezárni.

Többek között ezért tettem feljelentést ismeretlen tettes ellen hivatali visszaélés bűntettének gyanúja, illetve hamis magánokirat felhasználásának vétsége gyanúja miatt. Az ügyben tudomásom szerint jelenleg is nyomozás folyik, ezért javaslom, hogy a végső következtetésekkel várjuk meg az eljárás végét.

Ami az átláthatóságot illeti, nekem a legnagyobb problémám az, hogy úgy szerepel alpolgármester úr aláírása, hogy nem rendelkezett hatáskörrel október másodikán, hogy aláírja. Politikailag persze értem, hogy egy adminisztrációs hibára hivatkozva akarják fedni ezt a kérdést, viszont adminisztrációs hibát azért keltezésnél a szerződések tekintetében a felek nem szoktak elkövetni... Amikor egy szerződés aláírásra kerül a felek akár a magánéletben, akár az üzleti életben is rögzítik a dátumot. 

Úgy tartom, hogy az önkormányzatnak minden ilyen szerződés tekintetében transzparensnek kell lennie, és nem utólag, közérdekű adatigénylésekből kellene megismernie a nyilvánosságnak ezeket a megállapodásokat. Felmerülhet a kérdés, hogy miért pont egy, részünkre eljuttatott közérdekű adatigénylésből ismertük meg ezt a tényt. Feltételezhető, hogy szándékosan, az éves 5 milliós értékhatár alá sorolták be, így a közzétételi listában nem kellett szerepelnie. Érdemes lehet ezt a kérdést is újragondolni, hogy hol húzzuk meg a közzétételi lista vonalát.

Nem érzi úgy, hogy ennek az ügynek komoly morális következményei is lettek a helyi sajtóra nézve?

Távolabbról indítanám ezt a választ; annak idején amikor diák-érdekképviselettel foglalkoztam, elindítottunk egy országos online hírportált. Én is folytattam diákújságírás tevékenységét.

Amikor találkoztam önökkel, vagy más orgánumok képviselőivel, mindig megadtam számukra a tiszteletet, tehát személy szerint mindig tisztelettel viszonyultam a sajtó munkájához. Tekintettel arra, hogy már diákként is foglalkoztam a médiával, tisztában vagyok azzal, hogy milyen felelőssége van annak, aki a közvéleménynek dolgozik... Ha bárki úgy érezte, hogy személyesen méltatlan helyzetbe került vagy morális sérelem érte általam, abban az esetben szeretnék elnézést kérni. Sosem volt az a célom, hogy bárki személyére is negatív bélyeg kerüljön.

Kiemelném, hogy mind az Ugytudjuk.hu munkatársaival, mind más győri újságírókkal találkoztam az elmúlt években, igyekeztem tiszteletteljes emberi kapcsolatot kialakítani, nem tartom egészségesnek, amikor egy városban megszűnik a kommunikáció a politikusok és a sajtó között. Attól még, hogy politikailag sok mindenben nem értünk egyet, párbeszédet kell teremteni egymással, ezért is egy nagy változás eredménye az, hogy ma itt ülünk.

Ugyanakkor fontosnak tartom megemlíteni, hogy a sajtó is nagy felelősséggel bír, hiszen a nyilvánosságban megjelenő információk komoly károkat okozhatnak az embereknek, ezért minden oldalnak törekednie kell a tényszerűségre. Az igazság egy részének elhallgatásával a sajtó is nagy hatással tud lenni bizonyos személyek és családok mindennapjaira vagy adott napjaira.

Április 12-én úgy döntött az ország, hogy nem szavaz bizalmat az Önök politikai közösségének. Milyen változásokat hozott ez helyi szinten? 

Szerintem egyértelműsíthető, hogy irányváltás történt a győri Fideszben. Megújult a helyi elnökség, megújult a frakcióvezetés, és most sokkal inkább az együttműködésre helyezzük a hangsúlyt. A frakció élére Laczkovits-Takács Tímeát választottuk, én frakcióvezető-helyettesként dolgozom tovább, mellettem pedig még Fűzy András és Szeles Szabolcs vesz részt a frakcióvezetés munkájában.

Fotó: Pintér Bence Facebook

Mindemellett a helyi Fidesz-alapszervezet vezetése is megújult. Fűzy Andrást választottuk meg elnöknek, mellette Faber Kristóf és én kaptunk alelnöki feladatkörhöz bizalmat. Az elmúlt hetekben nagyon sok beszélgetés zajlott arról, hogy hogyan lehetne más hangulatot és egy új működést kialakítani Győrben.

Egy ilyen eredmény elgondolkodtatja az embert és felül kell vizsgálnia a politikai viselkedését - azaz önvizsgálatot kell tartani egyénként és közösségként egyaránt. Én is sokat gondolkoztam és őrlődtem azon a kérdésen, hogy mi tévő legyek... Arra jutottam, hogy más stílusban kell helyben dolgozni és kommunikálni. Az ellenzék, vagy a sajtó és a közvélemény differenciáltabban gondolkodhatna politikai csoportokról, emberekről. Ezen is változtatni kellene, ebben a sajtónak is van felelőssége, hiszen nem kell mindent, mindenkit egy kalap alá venni, a személyes teljesítményt kell figyelembe venni. Így sok értéket kiöntenek a fürdővízzel együtt.

Úgy gondolom, hogy a változás elkezdődött, és az elmúlt hetekben már voltak olyan ügyek, ahol ez a hozzáállás megjelent, már a legutóbbi közgyűlésen is látszott ez az irány. Kiemelném, hogy a megújult frakció támogatja a városi cégek átvilágítását, és van számos olyan szakmai ügy, ahol nem a politikai szembenállás dominál. Viták vannak és lesznek is, de szerintem az állandó konfliktus-politizálásról érdemes visszalépni.

Ez kármentés a Fidesz részéről?

Én ezt nem kármentésnek nevezném, hanem inkább annak a felismerés eredményének, hogy más típusú politizálásra van szükség. Nyilván országosan is változott a politikai helyzet, ezt mindenki látja a 2026-os választások után, de szerintem helyben ennél fontosabb kérdés az, hogy hogyan működik tovább Győr.

Az elmúlt időszakban előfordult, hogy visszaszorult az érdemi együtt gondolkodás – ugyanakkor törekedtünk rá, ezt úgy gondolom, hogy fontos megemlíteni. Gondolhatunk itt a civil szektorral kapcsolatos előterjesztéseimre, amivel például kinyitottuk a lehetőséget a Győrben tevékenységet végző, de nem győri székhelyű civil szervezetek előtt. 

Ezt a javaslatomat is támogatta mindenki a közgyűlésből, ugyan úgy ahogy jogi és pályázati tanácsadásban részesülhettek a civilek a tavalyi évben – ennek az idei finanszírozását is érdemes lenne támogatni. Most abba az irányba lenne szükséges elmozdulnunk, hogy az ehhez hasonló ügyek mentén törekedjünk a konstruktív közös munkára. Summázva: ha valami jó a városnak, akkor azt támogatni kell, függetlenül attól, hogy melyik oldal terjeszti elő.

Úgy látom, hogy a mostani frakcióvezetésben és a megújult helyi elnökségben is van egy alapvető nyitottság. Persze a múlt konfliktusait nem lehet egyik napról a másikra eltörölni. Elismerem, hogy voltak politikai viták, sok személyes konfliktus is kialakult az elmúlt másfél évben, de ezeket le kell zárni, és a közös érdek irányába haladni, közös szenvedélyünk, Győr érdekében. 

Azt is látni kell, hogy a város működtetése nem állhat meg. A Győr-Szol Zrt. helyzete, a városi cégek problémái vagy éppen a költségvetési nehézségek olyan ügyek, amelyekben egyszerűen muszáj valamilyen együttműködést kialakítani. Fontosnak találom, hogy a győriek nem ideológiai csatákat akarnak látni napi szinten, hanem azt szeretnék érezni és látni, hogy a politikusok képesek felelős döntéseket hozni.

Akkor ma már nem tartja helyesnek a „bosszú-SZMSZ”-ként emlegetett rendszer létrejöttét?

Szerintem ebben az ügyben nagyon sokszor keverednek a politikai szlogenek és a konkrét tények. Tisztázzuk: a hatályos szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletet maga Pintér Bence (TSZV-LMP-Momentum) polgármester terjesztette a közgyűlés elé 2024 októberében – most pedig az erre a rendeletre alapuló működést kritizálja, úgy, hogy októberben is támogatólag szavazott.

Sokan beszélnek úgy az egészről, mintha kizárólag a Fidesz–KDNP erőltette volna át ezt a rendszert, miközben maga a polgármester volt az előterjesztője. Ezt szerintem nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Talán azért, mert nem volt más választása? 

Jogászhallgatóként azt gondolom, hogy a testületi döntéshozatalnak van legitimitása, főleg egy olyan politikai helyzetben, amikor nagyon szoros eredmény született egy választáson. Nem tartom egészségesnek a túlzott mértékű egyszemélyi döntési hatásköröket – persze vannak kivételek, amikor a munkatempó azt kívánja meg. Kevesebb mint ötszáz szavazat döntött, ennyivel nyert Pintér Bence, Dézsi Csaba András (Fidesz-KDNP) előtt. Mindeközben viszont az egyéni körzetekben összességében sokkal több szavazatot kaptunk 2024-ben, mint a polgármester – pont ilyen helyzetben van főként nagy lehetőség mindenki részére a testületi döntéshozatalban.

Az teljesen mindegy, hogy mennyi szavazattal nyert. Ha Dézsi Csaba András két szavazattal nyert volna, maradt volna minden a régiben, nem? 

Erre sosem fogunk választ kapni, hiszen ezt a „Mi lett volna ha...” esetek közé kell tenni. Az biztos, hogy Dézsi Csaba András mögött korábban többségi felhatalmazás állt a Közgyűlés részéről, viszont továbbra is fenntartom azt az álláspontomat, hogy a túlzott mértékű egyszemélyben koncentrálódó döntési jogkör nem egy egészséges forgatókönyvet hoz; éppen ezért vallom, hogy több döntés bizottsági vagy közgyűlési szinten szülessen meg. A bizottságokban ott ülnek a TSZV (Tiszta Szívvel a Városért frakció) képviselői, a Fidesz–KDNP képviselői és a függetlenek is. Egy ilyen rendszerben nagyobb kontroll van a döntések fölött. Ami pedig jó javaslat azt úgyis mindenki támogatja.

Fotó: Audi Hungaria Győr Facebook-oldal

Mindezek mellett még persze jogos politikai vita, hogy mennyi jogkör legyen a testület részéről átruházva a polgármesterre, mennyi a bizottságokra és mennyi maradjon a közgyűlésnél. Szerintem a következő időszak egyik fontos kihívása a következő: hogyan lehet úgy együttműködni, hogy közben a város működése biztosított legyen és ne lassuljon le politikai viták miatt. Arra is kíváncsiak vagyunk, hogy a TISZA-kormány változtat-e egyáltalán az önkormányzatiság rendszerén.

Korábban nyoma sem volt az együttműködés ígéretének sem, ha jól emlékszem háromszor sem hagyták, hogy a városvezetés egy második alpolgármesterrel bővüljön. 

A második alpolgármester kérdésében azt tudom mondani, hogy a májusi közgyűlésen második alpolgármestert is választhat akár a testület – persze amennyiben a polgármester javaslatot tesz. Én most is azt vallom, hogy a város érdekében együtt kell működni a városvezetéssel. Az, hogy korábban nem sikerült második alpolgármestert választani, annak politikai és működési okai is voltak. Éppen ezért én azt kérem mindenkitől, hogy ne leegyszerűsítve beszéljünk „bosszú-SZMSZ-ről”, hanem nézzük meg pontosan a folyamatokat és az előterjesztéseket.

Azt gondolom, hogy a város érdeke az, hogy minél több ügyben legyen együttműködés.

Mit gondol a Győr-Szol és a városi cégek körül kialakult helyzetről?

Elszomorító, hogy az önkormányzat vállalatai ilyen helyzetbe kerültek, pont ezért tartjuk fontosnak a cégek átvilágítását. Abban vagyunk érdekeltek, hogy pontos képet kaphassunk a cégek elmúlt éveinek gazdálkodásáról, mert ez által fogunk tudni szakmai javaslatokat adni és támogatni a város üzemeltetését biztosító cégek és a város hatékony működése érdekében.

A Győr-Szol helyzete nyilvánvalóan komoly probléma. Látható, hogy a városüzemeltetés finanszírozása hosszú ideje nehézségekkel küzdött – tegyük hozzá, hogy azt többször el is mondtuk, hogy nem szabad alulfinanszírozni egy feladatot, mert pont hasonló eredménye lehet... Korábban ezt az alulfinanszírozást részben más üzletágak nyeresége kompenzálta, főként a távhőszolgáltatás eredményei.

Most olyan pontra jutott a rendszer, ahol már nem lehet tovább halogatni a strukturális rendbetételt. Ha vannak visszásságok, azokat ki kell vizsgálni, és ha van személyi felelősség, azt bizony meg kell nevezni – politikai oldaltól függetlenül.

Közben azt is látni kell, hogy a tulajdonosi jogkörök nem adnak lehetőséget napi operatív irányításra, azaz ez nem mikromenedzsmentre lehetőséget adó jogkör. A Városstratégiai Bizottság vagy a közgyűlés tulajdonosi kontrollt gyakorol. A Városstratégiai Bizottságnak nem vagyok tagja, a Humánszolgáltatási Bizottságban dolgozom. Ettől még természetesen helyi politikusként nekem is van felelősségem, de szerintem fontos tisztán beszélni arról, hogy melyik döntés milyen szinten születik és közvetlenebbül kiknek van felelőssége.

Emberileg is korrektnek kell maradni, meg kell őrizni a másik méltóságát. Nem lehet civil embereket és rajtuk keresztül családokat politikai látványosságként és eszközként rángatni, hiszen ha valaki nem politikusnak állt akkor nem is vállalkozott az ilyen volumenű közszereplésre. Megillet mindenkit az ártatlanság vélelme és a vele szembeni alap tisztesség biztosítása.

Mi történne ön szerint, ha Győr visszakapná azt a pénzt, amiről az ön frakciója korábban megszavazta, hogy annak elvonása az a város stratégiai érdeke? 

A szolidaritási hozzájárulás kérdése szerintem az egyik legfontosabb pénzügyi vita ma a hazai önkormányzatok világában. Én nagyjából dr. Cser-Palkovics András (Fidesz-KDNP), Székesfehérvár polgármesterének álláspontját képviselem a témában, mindig is támogattam azt az álláspontot, hogy ezt a rendszert újra kell gondolni, mert nagyon komoly terhet jelent a nagyobb városoknak, így Győrnek is.

Persze értem azt az érvet is, hogy az önkormányzatoknak valamilyen szinten részt kell vállalniuk a közteherviselésben. Azt viszont, hogy mennyit az végső soron mindig a mindenkori – jelen esetben Tiszás – országgyűlés és kormány dönti el. Fontos kérdés azonban, hogy a befizetett összeg és a kapott állami támogatás milyen arányban áll egymással.

Fotó: Fekete Miklós

Ha Győr a teljes szolidaritási hozzájárulás összegét visszakapná, mellette megmaradnának az állami támogatások mértékei, és nem kapna újabb jelenleg központosított feladatokat a nyakába, akkor szerintem milliárdos nagyságrendű mozgástér nyílna meg a város előtt – ennek én is örülnék. Sokkal stabilabban lehetne finanszírozni a városüzemeltetést, a cégeket, a fejlesztéseket, az ifjúsági, kulturális vagy akár a civil programokat is.

Viszont itt van a dilemma másik oldala is: Mert könnyű azt mondani, hogy az önkormányzatok kapják vissza ezt a pénzt, de közben ha az állam visszaadná az oktatási intézmények vagy bizonyos közszolgáltatások fenntartását – finanszírozás nélkül - az önkormányzatoknak, akkor az már rögtön más helyzetet teremtene: rövidebb lenne a takarónk megint.

Tehát szerintem önmagában nem az a kérdés, hogy van-e szolidaritási adó, hanem az, hogy a nap végén az önkormányzat jól jár-e vagy sem. Summázva tehát: Ha csak visszajönne a pénz, az nyilván komoly könnyebbséget jelentene Győrnek. De ha mellé újabb kötelező feladatokat is kapna a város, akkor könnyen lehet, hogy ugyanott lennénk, csak több adminisztrációval és még nagyobb felelősséggel.

Sokat beszél a transzparenciáról, ellenben a vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel a jövedelmeit. Az egyértelmű, hogy fiatal, így autója, ingatlana nincs, de a győriek talán joggal szeretnék tudni, hogy mennyit keres.

A jelenlegi szabályozás szerint a képviselői és bizottsági tiszteletdíjakat nem kötelező olyan részletezettséggel és konkrét számokkal feltüntetni, ahogy ezt sokan gondolják – a formanyomtatványt minden szempontból megfelelően töltöttem ki. Azt sem kell feltüntetni, hogy a tiszteletdíj konkrétan mennyi, mert alapvetően a dokumentum a tiszteletdíjra vonatkozóan semmit nem kér. 

Nem kötelező, de adott a lehetőség.

Igen, értem a felvetést, és azt is megértem, hogy az embereket érdekli, mennyit keres egy önkormányzati képviselő.

Az önkormányzattól és a társulási munkából nagyjából – a vonatkozó rendeletnek és a Társulási Tanács határozatának megfelelően - havi nettó 900 ezer forint körüli jövedelmem van. Ebben benne van a képviselői tiszteletdíj, a bizottsági és tanácsnoki feladatok után járó juttatás, illetve a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsában végzett munka után járó tiszteletdíj is, ami nagyjából 85 ezer forint. A másik oldalról érdemes viszont arról is beszélni, hogy egy mérnök vagy egy vezető mondjuk a város legnagyobb munkaadójánál – a közszereplés minden terhe nélkül – a fenti összegnek akár a többszörösét is megkeresi...

Mindezek mellett egyéni vállalkozóként kommunikációval és fotózással foglalkozom. Ez nem az önkormányzati munkához kapcsolódik, hanem külön vállalkozói tevékenység 2022 óta. A bevételek ott nyilván megbízásoktól függenek, tehát nem fix havi összegről beszélünk. Az autómat saját magam bérlem, így minden hónapban egy ismétlődő kiadásként van jelen a keresetemből.

Nekem nincs problémám azzal, hogy ezek nyilvános információk legyenek. Szerintem a közéleti szereplőknek vállalniuk kell az ilyen szintű nyilvánosságot is – egyúttal megkérem a képviselő kollégáimat oldaltól függetlenül, hogy hasonló számadást tegyenek. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy egy önkormányzati képviselő munkája rengeteg napi feladattal és felelősséggel jár. Sokan csak a közgyűléseket látják, de közben napi szinten foglalkozunk lakossági ügyekkel, útproblémákkal, parkolással, városüzemeltetéssel, fejlesztésekkel vagy akár szociális ügyekkel. 

Én a saját körzetemben nagyjából hétezer embert képviselek, ami nagy felelősség. Van olyan település ahol 1000 lakosra jut egy polgármester, egy Polgármesteri Hivatal és egy képviselőtestület, Győrben egy-egy képviselő körülbelül 7000-7000 emberért felel, ezért sem mondom ezen juttatásokat arányaiban túlzónak.

Ezzel együtt azt is fontosnak tartom hozzátenni, hogy például a Győr-Pér Repülőtér Kft.-nél felügyelőbizottsági tag vagyok, de az ott végzett munkámat - a vele járó felelősséggel együtt - pro bono végzem, ezért nem kapok külön juttatást.

Ügyek mentén történő, konszenzusra törekvő politizálást ígér. Mondjon néhány példát: milyen konkrét esetekben működnének együtt a városvezetéssel?

Az egyik legfontosabb terület egyértelműen a városi cégek stabilizálása és átvilágítása. Ebben szerintem konszenzusnak kell lennie, mert a Győr-Szol vagy a Győr+ helyzete már túlmutat a napi politikai vitákon és családok sorsáról van szó.

Emellett én személyesen nagyon fontosnak tartom az ifjúságpolitikát. Már korábban, polgármesteri biztosként is sokat foglalkoztam ezzel a területtel, és azt látom, hogy Győrben szükség lenne több olyan közösségi térre, amely valóban a fiataloknak szól és biztonságos környezetben tudják az idejüket eltölteni akár iskola után, a különóra előtt.

Fotó: Boncsarovszky Péter

Számomra fontos projekt a Kisfaludy Károly Könyvtárban az ifjúsági tér fejlesztése is, amit még polgármesteri biztosként kezdtem el előkészíteni. Ez szerintem egy mintaprojekt lesz arra, hogyan lehet valódi közösségi tereket kialakítani a városban. Örülök, hogy ennek a Kormány támogatásával már neki tudtunk fogni. A finanszírozás második részletet majd az Önkormányzattal kell beletegyük.

Szeretném például, ha a Radó-szigeten, a Spartacus-csónakházban létrejönne egy olyan hely, ahol a fiatalok kulturált környezetben, normális árak mellett tudnak közösségi életet élni. Nem feltétlenül újabb „elit helyekre” van szükség, hanem olyan terekre, ahol tényleg jól érzik magukat a korosztályomból, ahol olcsó a sör, a fröccs és a kávé, netán mellé enni egy jó pizzát. A lebontott és így a városból elveszett Petőfi Sándor Ifjúsági Ház funkcióját is pótolni kell, hiszen óriási űr tátong e tekintetben – ez a csónakházas megoldás hozhatna ebben megoldást.

Civil területen nézve pedig például egy autista nappali ellátó létrehozását tartom fontos célnak, mert erre szerintem egyértelmű társadalmi igény van, mindamellett, hogy egy Civil Házra is szükség lenne. Ezekben az ügyekben teljesen természetes lenne az együttműködés a városvezetéssel. És szerintem a „Rendet rakunk Győrben” típusú kezdeményezésekhez is lehet csatlakozni szakmai alapon, a város működtetése ugyanis nem lehet a korábban látott politika kérdése.

Milyen politikai légkört szeretne látni Győrben a következő években?

Én abban hiszek, hogy kevesebb politikai háborúra és több szakmai együttműködésre van szükség. A Civilek Győrért 2024-es találó kampányszlogenjét is idézhetném akár: „Kevesebb egó, több Győr.” A győrieket elsősorban nem az érdekli, hogy melyik politikus melyik oldalon ül, hanem az, hogy működjön a város. Legyenek rendben az utak, működjenek a városi cégek, legyen fejlődés a városrészekben, legyenek élhető közösségi terek és ne csak az állandó sárdobálásról szóljon a helyi közélet. Szerintem ezekről kell szólnia a helyi politikának.

Az én körzetemben is történtek fejlesztések az elmúlt időszakban, és ezekre büszke vagyok. Most indult a Cirkeli úton egy nagyszabású fejlesztés, ott 5 és fél méter szélességben újul meg az útpálya, a vízelvezetéssel együtt. Emellett az elmúlt időszakban több kisebb-nagyobb útkezelői fejlesztés is megvalósult Adyvárosban és Jancsifaluban. 

Én mindig azt hangsúlyozom, hogy főként egy önkormányzati képviselőnek nemcsak nagy politikai ügyekkel kell foglalkoznia, hanem azokkal a mindennapi problémákkal is, amik az embereket közvetlenül érintik: pad kihelyezés, útjavítás, fakivágás, vízelvezetés, a hangos csatornafedél vagy akár egy rossz állapotú járda kérdése.

“Sok a duma, kevés a meló!” Ez az Ön gyakori szavajárása a közgyűlésben, mikor a városvezetést illette kritikával. Ez, hogy alakul majd a jövőben?

A politikában a konfliktusok természetesek, egy közgyűlés pedig nem attól működik hibátlanul, hogy mindenki mindenben egyetért. De szerintem az elmúlt időszakban sok volt a személyeskedés és kevés az érdemi, nagy volumenű együttgondolkodás.

Azt is látni kell, hogy az országos politikai hangulat nagyon erősen rátelepedett a helyi politikára, sokszor nem a győri ügyek dominálták a vitákat, hanem országos kampánytémák. Szerintem ebből érdemes visszavenni.

Én azt szeretném, ha a következő időszak inkább arról szólna, hogy ügyek mentén próbálunk együtt dolgozni. Lehet vitatkozni, lehet kritikát megfogalmazni, de közben a város működése, így a győriek érdeke nem sérülhet. És szerintem most a győriek is ezt várják a politikusoktól: kevesebb politikai show-t és több valódi, szemmel látható munkát.

Szólj hozzá!