A HungaroMet és az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakértői egy konferencián értékelték a tavalyi év meteorológiai és hidrológiai adatait. A Telex írt egy hosszabb cikket a témában, amiből az derült ki, hogy a felmelegedés már nem jövőbeli veszély, hanem jelenlegi folyamat, amely egyre erősebben befolyásolja Magyarország időjárását, a vízkészleteket és az agrárium működését.

A szakértők szerint az elmúlt évek globálisan is rendkívül melegek voltak, a három legutóbbi év a mérések kezdete óta a három legforróbb közé tartozik. Magyarországon a 2025-ös év középhőmérséklete országos átlagban egy Celsius-fokkal haladta meg az 1991–2020-as átlagot, így a hetedik legmelegebb év lett a 20. század eleje óta. Ráadásul a tíz legmelegebb év listáján ma már kizárólag a 21. századból találunk adatokat.
A felmelegedés mellett a csapadék mennyisége és eloszlása is egyre szélsőségesebb. A 2025-ös év például országos átlagban mintegy 26 százalékkal volt szárazabb a megszokottnál, így a 20. század kezdete óta a negyedik legszárazabb évnek számított. Az Alföld több pontján az éves csapadékmennyiség 300 milliméter alatt maradt, ami komoly kihívást jelent a mezőgazdaságnak és a vízgazdálkodásnak.
A hőhullámok is egyre gyakoribbak. Tavaly országos átlagban 48 olyan nap volt, amikor a hőmérséklet 30 fok fölé emelkedett, Szeged környékén pedig 65–68 ilyen napot is mértek. A délkeleti országrész különösen kitett a felmelegedésnek, hiszen ott több mint egy hónapnyi hőhullámos napot regisztráltak egyetlen év alatt.
A klímaváltozás önmagában nemcsak a hőséget jelenti, hanem az időjárási szélsőségek erősödését is. Egyre gyakoribbak a hosszú száraz időszakok, amelyeket hirtelen érkező, nagy mennyiségű csapadék követ. A szakemberek szerint ez komoly vízgazdálkodási kihívást jelent, mert egyszerre kell felkészülni a vízhiányra és az árvizekre.

A mezőgazdaság különösen érzékeny ezekre a változásokra. Az aszályos évek csökkenthetik a terméshozamokat, miközben a szélsőséges időjárás - például hőhullámok vagy intenzív esőzések - új kockázatokat hoz a gazdálkodók számára. A szakértők ezért egyre inkább a klíma alkalmazkodás fontosságát hangsúlyozzák, ezzel együtt új vízgazdálkodási megoldásokra, ellenállóbb növényfajokra és korszerűbb agrár technológiákra lehet szükség.
A konferencia egyik fő tanulsága az volt, hogy a klímaváltozás hatásai már most érzékelhetők Magyarországon, és a következő évtizedekben várhatóan tovább erősödnek. A kutatók szerint ezért nemcsak a kibocsátások csökkentése fontos, hanem az is, hogy az ország felkészüljön a változó időjárási viszonyokra - legyen szó vízgazdálkodásról, várostervezésről vagy épp a mezőgazdaság jövőjéről.
|
Neked 1%, nekünk nagy segítség! Támogasd adód 1%-val a munkánkat segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét! Most a legkisebb is számít. Adószám: 19294571-1-18 |
