Újabb, rendkívül súlyos állításokat fogalmazott meg a Szőlő utcai gyermekvédelmi botrány kapcsán Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke. A politikus közösségi oldalán arról írt, hogy információi szerint a Szőlő utcai intézményben élő gyerekeket a miskolci és a tököli büntetésvégrehajtási intéznények területére szállíthatják el, ahol már mobilházak épülnek a fogadásukra. „Börtönökbe akarják átszállítani a Szőlő utcai gyerekeket” - fogalmazott bejegyzésében.
Fotó: Dobrev Klára Facebook
Dobrev Klára szerint több forrásból is megerősítették számára az értesülést, és úgy véli, a lépés mögött nem gyermekvédelmi, hanem politikai szándék áll. Állítása szerint a kormány így próbálja kezelni azt a botrányt, amely az intézményben történtek után robbant ki. „Miután hagyták, hogy nyomokat tüntessenek el a Szőlő utcai borzalmak után, most már a gyerekeket is el akarják tüntetni onnan” - írta.
A DK politikusa szerint az áthelyezések célja az lehet, hogy ne maradjanak tanúk, és ne lehessen feltárni a felelősségi láncot. Posztjában több kérdést is felvetett. Vajon kiket védenek ezzel, miért fontos elhallgattatni a gyerekeket, és kik lehetnek azok a magas rangú személyek, akiknek az érintettségéről nem beszélhetnek. Utalt arra is, hogy szerinte kulcsszerepe lehet a Juhász Péter Pálhoz köthető úgynevezett „ügyféllistának”, amelynek nyilvánosságra hozatalát posztjában is sürgette.
Dobrev Klára bejegyzését azzal zárta, hogy amíg ezekre a kérdésekre nem születik megnyugtató válasz, addig szerinte a kormány nem a gyerekeket, hanem az elkövetőket és a pedofilokat védi. Felszólította az illetékeseket, hogy hozzák nyilvánosságra az érintett dokumentumokat, és ne próbálják elsikálni az ügyet. A kormány részéről egyelőre nem érkezett hivatalos reagálás az elhangzott állításokra.
Háttér: mit tudunk eddig a Szőlő utcai ügyről?
A Szőlő utcai gyermekotthon ügye 2025 őszén robbant ki, miután nyilvánosságra kerültek olyan információk és felvételek, amelyek súlyos bántalmazásokra, megalázó bánásmódra és rendszerszintű visszaélésekre utaltak az intézményben. Az ügy gyorsan országos botránnyá nőtte ki magát, és nemcsak a gyermekvédelmi rendszer működését, hanem annak politikai felügyeletét is reflektorfénybe helyezte.
Az intézményt hosszú éveken át Juhász Péter Pál és Kovács-Buna Károly vezette, akiknek tevékenysége kapcsán már korábban is érkeztek jelzések, mégsem történt érdemi beavatkozás. A 21 Kutatóközpont később nyilvánosságra hozott felmérése szerint a magyar társadalom egyharmada magától említette a Szőlő utcai ügyet az ország legfontosabb eseményei között, ilyen mértékű spontán ismertségre korábban nem volt példa hasonló témában.
A botrány kirobbanása után a kormányzati kommunikáció igyekezett relativizálni a történteket, többek között azzal az érveléssel, hogy az intézményben „problémás”, büntetett előéletű fiatalok éltek. Ezt a magyarázatot azonban a közvélemény döntő többsége - a kormánypárti szavazók fele is - elfogadhatatlannak tartotta, és egyértelműen elutasította az erőszak minden formáját.
Az ügy politikai következményekkel is járt, a felmérések szerint még a Fidesz szavazóinak egy része is elbizonytalanodott, és a válaszadók jelentős hányada szerint kormányzati szereplőknek - köztük Fülöp Attila államtitkárnak, Pintér Sándor belügyminiszternek, sőt Orbán Viktor miniszterelnöknek - is felelősséget kellene vállalniuk a történtek miatt. A Szőlő utcai ügy azóta is a gyermekvédelem állapotáról, az elszámoltathatóság hiányáról és a politikai felelősség kérdéséről szóló viták egyik központi témája.
|
Támogasd a hatalomtól független újságírást! Bár a kormánymédia megpróbálja elhitetni, hogy a tőlük független szerkesztőségek úsznak a pénzben ez közel sincs így. Amennyiben neked is fontos, hogy sokáig legyen még a hatalmat ellenőrző hang, akkor támogasd adománnyal a mi munkánkat is segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét. Adományodat ide utalhatod: 10918001-00000113-44920004. Köszönjük! |
