Kedden este több szlovák nagyvárosban is ellenzéki demonstrációt szerveztek, amellyel annak a törvénymódosításnak a visszavonását szeretnék elérni, amely többek között azt tartalmazza, hogy 6 hónapos börtönbüntetés is kiszabható azokra, akik megkérdőjelezik a Beneš-dekrétumokat.
A dekrétumokat Edvard Beneš elnöklete alatt, 1945-ben adták ki, és lényegében az akkori Csehszlovákia területén élő németek és magyarok bűnösségét mondta ki a II. Világháborúban elszenvedett veszteségekért. A dekrétumok a mai napig hatályban vannak, holott az uniós jogokkal összeegyeztethetetlen.
A szlovák parlament által elfogadott friss törvénycsomag ismét aktualitást adott a szlovák kisebbségek abbéli félelmeinek, hogy a korábban tapasztalható kirekesztés új erőre kap.
A Szlovákiában tartott tüntetéshullám azt szerette volna elérni, hogy a köztársasági elnök ne írja alá a megszavazott törvénycsomagot.
Fotó: MTI
Bár Orbán Viktor barátjának és szövetségesének tartja a szlovák miniszterelnököt, Robert Ficót, azt mégsem tudta elérni, hogy a szlovákiai magyar kisebbség végre mentesüljön a 80 évvel ezelőtt hozott dekrétumoktól. De a napok óta a szlovák közbeszédet meghatározó új törvényről sem hallani a magyar közmédiában.
Hétfőn Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozott a témában, ő azt mondta, hogy a felvidéki magyarság ezután is számíthat a kormány támogatására minden tekintetben.
A kormány minden eszközt igénybe fog venni annak érdekében, hogy a felvidéki magyarokat ne érhesse semmi bántódás, zajlik a helyzet elemzése, a szlovák kormánnyal pedig folyamatos a konzultáció a Benes-dekrétumok megkérdőjelezésének büntethetőségéről szóló törvény ügyében - tette hozzá Szijjártó.
Ez egyébként ugyanazon a napon volt, mint amikor Lázár János építési és közlekedési miniszter egy Sárvár felé tartó buszon azt mondta, hogy a TISZA sárvári parlamenti képviselőjelöltje nem magyar, hanem szlovák. Holott Strompová Viktória felvidéki magyarnak született.
A szlovák helyzet továbbra sem csillapodik. A Magyar Szövetség most szombatra is fáklyás felvonulást szervez a Dunaszerdahelyen a Kitelepítettek Emlékművéhez.
Orbán Viktor először tegnap Brüsszelben beszélt a szomszédban kialakult helyzetről. A kormányfő elég puhán fogalmazva azt mondta, hogy először tisztázó megbeszélésekre van szükség annak érdekében, hogy pontosan kiderüljön, miről szól az új törvény. A miniszterelnök szerint a megfogalmazás a magyar jog nyelvén nem értelmezhető, mivel a magyar jogrendben nem ismert olyan kategória, hogy egy kérdést "ne lehessen megkérdőjelezni".
Hozzátette: ilyen kivétel kizárólag a holokauszttagadás esetében létezik, ahol egy történelmi tény tagadása tilos. Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország kapcsolatban van a felvidéki magyar közösséggel is, és a tisztázás után dől el, szükség van-e további lépésekre, illetve tárgyalásokra Robert Fico szlovák miniszterelnökkel.
|
Támogasd a hatalomtól független újságírást! Bár a kormánymédia megpróbálja elhitetni, hogy a tőlük független szerkesztőségek úsznak a pénzben ez közel sincs így. Amennyiben neked is fontos, hogy sokáig legyen még a hatalmat ellenőrző hang, akkor támogasd adománnyal a mi munkánkat is segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét. Adományodat ide utalhatod: 10918001-00000113-44920004. Köszönjük! |
