Győrújbaráton szeptemberben olyan döntést hozott a képviselő-testület, amely sokak szerint új korszakot nyithat a település ingatlan politikájában, és ami rengeteg vitát is generált. A helyi közgyűlés ugyanis elfogadta azt a rendeletet, amely szerint az újonnan beköltözőknek 1 millió 500 ezer forint betelepülési hozzájárulást kell fizetniük. A döntés indoka az önkormányzat szerint az, hogy az elmúlt években jelentősen megnőtt a lakosság száma, miközben a település infrastruktúrája ezzel nehezen tartja a lépést. A cél tehát az, hogy a folyamatosan növekvő közösségi terheket részben az új lakosok is finanszírozzák.
Fotó: Győrújbarát Facebook
A győrújbaráti vezetés egy másik fontos szempontot is hangsúlyozott: vissza szeretnék szorítani a fiktív lakcímbejelentéseket és a zártkerti, nem lakáscélú épületekben történő életvitelszerű lakhatást. A betelepülési hozzájárulás egyszerre szűrő és forrásképző elem, amelyből az önkormányzat fejlesztéseket tervez finanszírozni. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy ezzel valójában a kevésbé tehetős családokat zárják ki, és hosszú távon egyfajta „elit” község jöhet létre, amelyben egyre kevesebb a fiatal beköltöző.
Csornán ezzel szemben egészen más logika mentén közelítik meg a kérdést. A város vissza nem térítendő támogatással segíti a fiatalok első lakáshoz jutását. A jelenleg hatályos rendelet értelmében akár 700 ezer forint támogatás is igényelhető azok számára, akik első lakásukat szeretnék megvásárolni vagy felépíteni a város közigazgatási területén. A cél nem a szűrés, hanem a letelepedés ösztönzése, a város vezetése nyíltan vállalja, hogy szeretnék, ha minél több fiatal család választaná Csornát otthonául.
A két település között tehát nemcsak a számokban, hanem a hozzáállásban is éles a különbség. Míg Győrújbarát üzenete nagyjából az, hogy „ha ide költözöl, fizetned kell”, addig Csornáé inkább az, hogy „ha ide jössz, mi támogatunk”. A csornai támogatás persze feltételekhez kötött – például jövedelmi korlát, tulajdonviszonyok rendezése és 5 éves bentlakási kötelezettség is szerepel a rendeletben –, de az irány egyértelmű: a város vonzóvá szeretné tenni magát a fiatal családok számára.
Ehhez pedig megvannak az adottságai is. Csorna a 85-ös és a 86-os főút csomópontjában fekszik, kiváló vasúti kapcsolatokkal rendelkezik, így Győr vagy Sopron irányából is könnyen elérhető. A település kulturális és történelmi öröksége – például a premontrei prépostság – mellett a helyi termálfürdő is növeli az életminőséget. Nem véletlen, hogy az utóbbi években egyre több fiatal pár tekint potenciális otthonként a Rábaköz központjaként is ismert városra.
A két település döntése így túlmutat önmagán. Míg Győrújbarát zártabb, kontrolláltabb közösséget építene, addig Csorna éppen a betelepülésre épít. Egyik oldalon a belépődíj, a másikon a támogatás. Az egyik település korlátokat húz, míg a másik ajtót nyit. A kérdés az, hogy a következő években melyik stratégia bizonyul sikeresebbnek, a szűrésre, vagy a fiatalok megtartására építő politika. Az viszont biztos, hogy a döntés nemcsak önkormányzati büdzséket, hanem helyi közösségek jövőjét is formálja.
|
Támogasd a hatalomtól független újságírást! Bár a kormánymédia megpróbálja elhitetni, hogy a tőlük független szerkesztőségek úsznak a pénzben ez közel sincs így. Amennyiben neked is fontos, hogy sokáig legyen még a hatalmat ellenőrző hang, akkor támogasd adománnyal a mi munkánkat is segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét. Adományodat ide utalhatod: 10918001-00000113-44920004. Köszönjük! |
