2024-ben az összes egészségügyi kiadás 27%-át a lakosság közvetlenül, a saját zsebéből fizette. Ezzel az Unión belül a 7. – 8. legmagasabb arányt értük el. Emellett önkéntes egészségpénztárakon vagy egészségbiztosításon keresztül a lakosság további 3%-kal finanszírozta az egészségügyet. Így az egészségügyi kiadások 30%-át a lakosság állta - írja frissen publikált kutatásában a GKI.
A korábbi évek statisztikáját ismertetve a kutató intézet azt írja, hogy 2022-ben egy főre vetítve Magyarország a negyedik legkevesebbet költötte az EU-ban az egészségügyre vásárlóerőparitáson mérve; csak Bulgária, Románia és Horvátország volt mögöttünk.
2023-ban az eddig rendelkezésre álló 18 ország adatai alapján Magyarország az uniós rangsor végén helyezkedett el, a többi hiányzó ország közül valószínűleg csak Románia lesz mögöttünk, vagyis ebben az évben a második legkevesebbet költöttük egészségügyre az uniós tagországok közül.
Az állami szerepvállalással kapcsolatban azt írják, hogy 2022-ben Magyarországon az állami kiadások a teljes egészségügyi ráfordítás 73%-át tették ki, ami az uniós országok között az alsó harmadba sorolta az országot, a V4-ek közül pedig ez volt a legalacsonyabb arány. 2022-ben a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó állami egészségügyi kiadás Magyarországon az uniós országok között az öt legalacsonyabb közé került, a V4-ek körében a legalacsonyabb volt. GDP arányosan 6,5%-ot fordítunk erre a célra 2024-ben (míg 2010-ben még 7,5%-ot).
A GKI kiemli, hogy
Magyarországon a teljes egészségügyi kiadásokon belül a lakosság közvetlen hozzájárulása az uniós átlagnál magasabb, míg az állami ráfordítások uniós szinten alacsonyak.
