Etikus, pazarlásmentes média vállalatot építene a Győr Plusz új vezérigazgatója

Július 1-től vette át a Győr Plusz Zrt. vezetését, a korábban a Blikket irányító Kolossváry Balázs. A helyi médiacég új első emberével az eddig szerzett győri tapasztalatairól, bulvárról, politikáról, tiszta lapról, jövőképről és még számtalan érdekes témáról beszélgettünk. 

Volt-e valaha kötődése Győrhöz, és, hogy érzi magát nálunk?

Köszönöm, kitűnően érzem magam. A családom több módon is kötődött Győrhöz. Az anyai nagyapám, miután a II. Világháborút követően eltávolították a hadseregből és nem kaphatott a végzettségének megfelelő munkát, autogén vágóként dolgozott a Rába Vagon és Gépgyárban, és szenvedő alanya volt egy klasszikus ‘koncepciós’ eljárásnak. Egy brigádgyűlésen csak ő, Hedry József nem szavazott igennel két, kémkedéssel, szabotázs akcióval jogtalanul megvádolt társa azonnali kizárásáról, elítéléséről, ezért rögtön megvádolták azzal, hogy reakciós, horthysta múltja miatt áll a szabotőrök mellé. Pont úgy zajlott, mint A tanú című filmben, és én a mai napig őrzöm az erről szóló cikket a nappalimban. De valahogy megúszta a legrosszabbat a nagyapám és pár évig még itt élt és dolgozott. A családom egyik fele amúgy nagyon régről a Felvidékről, Sáros vármegyéből származik, másik fele ma is a Csallóközben él, Dunaszerdahely és Nagymegyer környékén. Ők mindig is rengetget jártak Győrbe, nekik az volt a non plus ultra. 

A kinevezése első hónapfordulójára időzítettük a beszélgetést, milyen volt az első 30 nap?

Izgalmas, tanulságos, és persze rengeteg tanulással járt. Nem titok, hogy más területről érkeztem, de mivel az előző munkahelyemről való távozás után volt egy több hónapos versenytilalmi szünet, ezért volt időm felkészülni. Próbáltam képbe kerülni a helyi adottságokkal, politikai, kulturális, sport és közéleti témákban. Emellett a kollégáimat szerettem volna megismerni, amivel jól haladok, lassan mindenkivel tudtam négyszemközt beszélgetni arról, hogy ‘s mint látják a helyzetünket és, hogy mi is az a cél, amit közös munkával szeretnénk itt megvalósítani. 

A Blikk éléről és a bulvár világából érkezett Győrbe. Szerintem a könnyű műfajt lenézni hiba lenne, de mégis adódik a kérdés, hogy egy olyan összetett médium, ami a klasszikus nyomtatott sajtót, rádiót, tv-t és online platformot is magában foglal, nem lesz-e nagy falat? Kézben tudja ezt tartani egy ember? Fel lehet erre készülni?

Szerintem fel lehet, és abszolút vonzó a feladat. Én a Blikknél, illetve az anyacég Ringier-nél jóval nagyobb létszámú csapatokkal dolgoztam, volt időszak, amikor több mint 100 embert irányítottam. Az újság mellett pedig korábban is többféle platformért voltam felelős, hiszen a digitális tartalmakat már évtizedes távlatban is gyártottuk, és folyamatosan tanultam a mozgóképi és az audiovizuális gyártást, szóval nem idegen a terep. De legalább ennyire fontosnak tartom elmondani, hogy nem vagyok egyedül, hiszen kiváló szakemberek vártak Győrben, remek kollégákkal és főszerkesztőkkel dolgozhatok, akikkel közösen alakíthatjuk azt a fajta tartalomfejlesztést, amit én elképzelek. 

Fotó: Győr Plusz Zrt.

Győr egy különösen fontos város, egyrészt a gazdasági és politikai súlya miatt, másrészt van egy nagy hagyományokkal bíró kulturális és sportélete, pezsgő közélettel. Ezeket feldolgozni önmagában is kemény feladat. Mit gondol, a bulvár világában szerzett tapasztalatait be tudja építeni az új munkájába? A könnyedebb szemlélet segíthet egy kicsit felrázni, frissíteni a Győr Pluszt?

Nem igazán szeretem a bulvár szót, de tudom, hogy nem pejoratív értelemben kérdezte. Szeretem ‘elemelni’ ezt a kifejezést attól a rengeteg sártól, ami az elmúlt évtizedekben időnként okkal-joggal rátapadt és Friderikusz Sándor terminusát szoktam használni: ez egy társasági műfaj. Azt gondolom, hogy a bulvár, mint tömeg műfaj, kitűnő iskola, és aki ott jól akar teljesíteni, annak minden hangszeren jól kell tudni játszani. Tényszerűnek kell lenni, ugyanakkor hatni kell az érzelmekre is, tudni kell megszólítani a közönség egészét, és igenis, a legszélesebb látókörű gondolkodásra van szükség, hiszen egy adott témát komoly mélységekkel együtt kell tudni feldolgozni, ugyanakkor könnyed és érthető módon. És bizony egy mélyebb, kutatómunkával feltárt témát, egy limitált 1800-2000 karakterben megírni, ad olyan muníciót és tapasztalatot, amit az új munkahelyemen is tudok majd hasznosítani. 

Ahogy a bulvárral, úgy a vidéki médiumokkal kapcsolatban is élnek a prekoncepciók, hogy lassú, kicsit unalmas, ugyanazokkal az ingerszegény formanyelvekkel operál. Ebben tervez változást? Lesz elég bátorsága a 2025-ben elvárható trendek felé mozdítani a Győr Pluszt?

Nyitott kapukat dönget a kérdése, mert ez abszolút célunk és meg is fogjuk valósítani. Ehhez talán nem is bátorság kell, mert egész egyszerűen ez egy elvárható piaci szemlélet. Én az ‘Infotainment’ vagyis a szórakoztatva informálni szlogenben hiszek, és mindent meg is fogunk tenni, hogy a mai kor összes online lehetőségét, adottságát kihasználva versenyképesek legyünk, és jó tartalmakat készítsünk. 

Muszáj megkérdeznem, hogy az ön pozíciója a Győr Plusznál csupán tartalmi felelősség, vagy ezentúl a gazdasági prosperitás is az ön munkáján keresztül kérhető számon? Várható-e, hogy a cég mostantól kevesebb mínusszal és felelősebb gazdálkodással fog működni?

A teljes működésért felelek, de világéletemben bátor ember voltam, így kifejezetten kedvemre való ez a kihívás. Szerintem az ön által kérdezett két dolog az kéz a kézben jár, nem is lehet ez másképp. Csak az a médium fog gazdaságosan működni, ami minőségi tartalmat gyárt. 

Várható, hogy a Győr Plusz ledob magáról olyan pazarló dolgokat, mint például a rengeteg pénzt felemésztő print média, és ahelyett elmozdul a költséghatékonyabb social felületek irányába? 

Azt gondolom, hogy a nyomtatott sajtóra igenis szükség van, hiszen az olvasók egy jó része még mindig onnan tájékozódik, de természetesen az összes hatékonyságot növelő lehetőséget folyamatosan vizsgáljuk, és a működésünk egyik pillére a tudatos gazdálkodás és a költségoptimalizált gondolkodás kell, hogy legyen. A cél, hogy minél hatékonyabban elérjük az embereket. Ugyanakkor kell beszélnünk arról a bizonyos tavalyi 210 millió forintos mínuszról, amit nyilván a győri politika egyik oldala, és polgármester úr is szívesen emleget, és ezzel kapcsolatban van két fontos észrevételem. Az egyik, hogy el kell dönteni, hogy egy Győr méretű, fontosságú és gazdasági súlyú városnak szüksége van-e helyi tájékoztatásra és egy közszolgáltatást nyújtó médiumra. Szerintem abszolút szükség van és ha elfogadjuk válasznak, hogy igen, akkor viszont azt is el kell fogadnunk, hogy erre áldozni kell önkormányzati és költségvetési forrásokból. Ki kell jelentenünk, hogy ez sosem tud működni csak a piacról. A másik része ugyanakkor az, hogy teljesen jogos az elvárás, hogy egy ilyen vállalkozás a maximális felelősséggel, és transzparensen működjön, minden fillért jól kell benne elkölteni, de azt várni, hogy önfenntartó legyen, az szerintem illúzió. Tehát szerintem érdemes ilyen szemüvegen át nézni azt a 210 millió forint mínuszt. 

Fotó: Győr Plusz Zrt.

De van még itt néhány szám amit szeretnék rendbe rakni. Polgármester úrnak volt korábban egy olyan félmondata, hogy “... egy milliárdot vertek el tavaly a Győr Plusz nevű pártlapjukra…” és erre reagálnom kell. Én az érkezésem előtti dolgokról nem fogok beszélni, tiszta lappal kezdtem a munkát, de az, hogy 1 milliárdot kapott volna ez a vállalkozás az szerintem távol áll a valóságtól. Mint ahogy az is, hogy ennyi lett volna a cég 2024-es költségvetése, aminek jelentős része ráadásul valós, piaci bevételekből származott. Elhangzottak olyan állítások, hogy a Győr Plusz pártlapként működött, ‘sportállások’-ban dolgoztak egyesek, és milliós fizetéseket vittek haza. Ezeket azért is érdemes tisztázni, mert egyrészt a városvezetés felől megfogalmazódik egy - egyébként jogos - igény a piaci működés erősítéséről, de úgy nehéz komoly szereplőkkel tárgyalni, hogy aki elvárja a sikert, az közben negatívan beszél rólunk. Nehéz így hirdetőt és pénzt szerezni. A fizetésekről pedig még annyit, hogy lekértem a komplett állomány bérjegyzékét, és az átlag, az alig néhány ezer forinttal haladja meg az 500 ezret bruttóban, ami igencsak távol áll a milliós kategóriától. Vidéki médiamunkásként pedig még csak kiemelkedőnek sem mondanám, főleg ha összevetjük Győr gazdasági erejével és a régióban megkereshető összegekkel, vagy akár csak a legfrissebb KSH adatok szerinti országos bruttó átlagkeresettel, ami 714 ezer forint. Szóval nincsenek a Győr Plusz dolgozói túlfizetve. 

Azt szerintem senki sem gondolta, hogy a Győr Plusz átlag dolgozói tolták haza talicskában a pénzt, de az tény, hogy az ön elődje, az ad hoc kinevezett Panda Ákosnak csak az autóbérlete meghaladta a havi 700 ezret, a Presszó című újságról pedig nehéz lenne azt állítani, hogy nem a korábbi polgármester Dézsi Csaba András házi naplója volt. Ezek azért jogos kritikák. 

Hallottam az érkezésemet megelőző dolgokról, de annak a világnak vége van, nem tisztem minősíteni, mint mondtam, tiszta lappal indultam. Nem kértem bérelt autót, hanem egy, a cég tulajdonában lévő, középkategóriás Opellel járok, mint ahogy szolgálati lakást sem igényeltem, hanem a határ közelében élő felvidéki rokonoknál oldom meg a lakhatásomat, szóval a felesleges pénzszórás biztosan nincsen. 

Ha már ennyit emlegettük Pintér Bencét: találkoztak már?

Igen, az első közéleti személlyel való találkozásom a polgármester úrral volt, és azt gondolom, hogy egy értékes egy órát tudtunk eltölteni. Konstruktív beszélgetés volt, biztosított róla, hogy az ő oldaláról a bizalom maximálisan él, tisztában van azzal, hogy egy 100%-ig piaci szemléletű ember vagyok, és minden tekintetben sikerült nyitnunk egy új és tiszta lapot. Mindketten tudjuk, hogy egy fontos kampányidőszak küszöbén állunk, ezért átbeszéltük, hogy mit várhatunk egymástól, és, hogy milyen szabályok szerint fog működni a Győr Plusz. Számomra nagyon fontos a kiegyensúlyozottság, ezért szerintem, a politika médiában való megjelenésnek, a közgyűlésben való mandátumok arányát kell tükröznie. Győrben van 14 fideszes, és 5 plusz 2 plusz 1 egyéb képviselő, akkor számomra egyértelmű, hogy ez volt a választói akarat, és nekünk arra kell törekednünk, hogy ezt a balanszot kövessük a munkájukat bemutató tartalmakat illetően. Ebben teljesen egyetértettünk, és biztosítottam polgármester urat, hogy nálam nem lesz olyan, hogy valaki nem tud megszólalni a médiában. 

Ez jól hangzik, de az is nyilvánvaló, hogy Győrben egy nagyon egyedi politikai felállás van momentán. Ahogy haladunk majd előre a kampányban, gondolja, hogy akkor is sikerül majd megőrizni ezt a fajta újságírói szemléletet, és független tud maradni?

Teljes mértékben, és mondok is egy példát. A tavalyi önkormányzati kampányból a Blikk is kivette a részét és talán az egyetlen médium voltunk, ahol az összes oldal megjelent. Exkluzív interjút adott nekünk Orbán Viktor, megszólaltattuk Magyar Pétert és Dobrev Klárát, de ha a fővárosi versenyt nézzük, Szentkirályi Alexandra, Karácsony Gergely és Vitézy Dávid ugyanúgy elmondhatta a gondolatait. Szóval van ebben tapasztalatom, és azt gondolom, hogy egy kampányban nem lehet, hanem kell egyformán teret adni minden szereplőnek, attól függetlenül, hogy milyen politikai oldalt képvisel. Ez egy „kódex”, amihez tartani fogjuk magunkat. 

Az elmúlt időszakban nehéz volt nem úgy látni a Győr Plusz munkásságát, mint ami a kormány gondolatiságát tükrözi vissza az anyagaiban. Mennyire lesz megengedő ön a jövőben, hisz a maximális szerkesztői szabadságban, vagy ha Fekete Dávid fel akarja mondani a kormány aktuális propagandáját, mondjuk Ukrajna kapcsán, akkor ezt ugyanúgy megteheti, mint eddig? 

Egyre mindig figyeltem a korábbi munkáim során, hogy a hír és a vélemény műfaja ne keveredjen. Ha a Győr Plusz teret ad a legnagyobb frakció első emberének, hogy elmondja a gondolatait, amik nyilván egybeesnek a politikai fősodor gondolataival, akkor abban nem látok kivetnivalót. Arról az olvasókat nyilván tájékoztatni kell, hogy Fekete Dávid adott témában ezt vagy azt gondolta, hiszen, ahogy azt korábban mondtam, a közgyűlési felhatalmazás arányában ez valószínűleg rengeteg győrit érdekel, de azt garantálom, hogy a másik oldal gondolatai ugyanúgy hírértéket fognak képviselni. Ami pedig a vélemény műfajt illeti én sosem álltam az útjába, hiszen ott az újságíró maga dönti, hogy mit lát fehérnek vagy feketének és a saját bőrét viszi a vásárra. Amúgy egy gondolat még a politikai szembenállásról. Pestről jőve, az ottani viszonyok tapasztalatai után azt mondhatom, hogy a győriek legyenek nyugodtak és büszkék, hiszen ez egy remek város, teli remek projektekkel, és kicsit még kívülről szemlélve, szinte érthetetlen, hogy mire ez a nagy hadakozás a mindennapokban. 

Fotó: Győr Plusz Zrt.

Értem. Ezzel együtt előfordulhat a jövőben, hogy a Győr Plusz újságírója oknyomozó munkát folytasson mondjuk a Győr Projekt Kft. működését illetően? Megjelenhet a Győr Plusz hasábjain akár egy városi céget elmarasztaló cikk is? 

Nézze, a Győr Plusz Zrt. működésével kapcsolatos változásokat elmondtam. Ha egy újságírónak olyan információ jut a birtokába, ami nem pozitív, és ami klasszikus oknyomozói munkát igényel, akkor persze, minden további nélkül teret adunk ennek. De nem győzöm hangsúlyozni: világszerte trend a médiafogyasztási szokásokban, hogy egyre kevésbé érdekli a közönséget a politikai típusú tartalom. Elsősorban mi sem politizálni akarunk, nem a fő tevékenységünk az oknyomozás, hanem tájékoztatni, szórakoztatni, kultúrát közvetíteni szeretnénk.

Üdítő változás lenne. Győrben óriási feladat a kultúra -és a sportélet korrekt ugyanakkor trendi és naprakész feldolgozása. Nagy hagyományokkal bír a színház, a balett, nem beszélve a világklasszis kézilabdáról és az éppen újra felemelkedő labdarúgásról Ezzel kapcsolatban van-e víziója? 

Ezer százalékig. Sportújságíróként kezdtem a pályámat, és sporttal foglalkozni egy városi médiumnak mindig hálás és szép feladat. Szépen sorban veszem fel a kapcsolatot az egyesületekkel, és természetesen a kultúra oszlopos képviselőivel is. Van már egy kialakított kapcsolat ezen szereplők és a Győr Plusz között, de bőven érzek még ebben tartalékokat. Beszéltünk már erről azokkal a kollégákkal, akik ezeken a területeken dolgoznak, hogy a jó értelemben vett könnyedebb és a szintén jó értelemben vett tömegmédiás tapasztalataimat hogyan tudnánk hasznosítani. Tervezzük új sztárok közös felépítését egyfajta közös együttműködéssel, úgyhogy ezen a fronton lesznek pozitív újítások, és az új koncepciónkat mindenképpen a kulturális - és a sport intézmények vezetőivel összhangban fogjuk felépíteni. 

Győri kalandja elején jár, rengeteg kihívással. Ha egy év múlva beszélgetünk, akkor mivel lenne elégedett, és ha öt év múlva, akkor mire lenne büszke?

Ahogy azt korábban is mondtam, tiszta lappal indulok, és idő kell ahhoz, hogy bizonyos folyamatoknak lássam a kifutását, hogy a munkámnak egyes elvetett magjai termőre forduljanak. Nálam mindig az olvasó, a néző, a hallgató, vagyis a fogyasztó a legfontosabb. Elsősorban az tenne elégedetté, ha szeretnék azt a munkát amit közösen végzünk, és elfogadnák azokat az újításokat, amiket tervezünk. A másik dolog pedig a pénz, mert a végén úgyis mindig ide lyukadunk ki. Fontos, hogy minden forintot jól, felelősségteljesen és a maximális hatékonyságra törekedve költsünk el, és ha ez egy éves távlatban sikerül, én már elégedett leszek. Az öt év már egy nehezebb kérdés, hiszen a mi szakmánkban ennyi idő egy örökkévalóság. Ha öt év múlva az akkori médiafogyasztási szokásoknak és a közszolgálati elvárásoknak megfelelő tartalmakat gyártó médiacéget tudok irányítani, akkor én boldog leszek. Szeretném, hogy a Győr Plusz egy jó csengő név, egy értékes brand legyen, ezért dolgozom.