Bábolna neve az elmúlt hónapokban nem a híres ménes vagy a húsipar miatt került a címlapokra, hanem a ragadós száj- és körömfájás járvány kapcsán, amikor több mint 5 ezer, Győr-Moson-Sopron vármegyében leölt szarvasmarha tetemét a város határában, az ATEV Zrt. egykori dögkútjánál földelték el. A döntés a helyieket teljesen váratlanul érte, a polgármester és a lakók tiltakoztak, testükkel álltak volna a kamionok elé, és kifütyülték a városba látogató Nagy István (Fidesz-KDNP) agrárminisztert is.
A helyiek jogos felháborodása nyomán Lázár János (Fidesz-KDNP) építési és közlekedési miniszter, egyfajta tűzoltó-megoldó emberként jelent meg Bábolnán és személyesen tárgyalt Horváth Klára (független) helyi polgármesterrel. A Telex hosszú cikkben dolgozta fel az azóta történt, illetve leginkább nem történt eseményket.
A lényeg, hogy a találkozón a miniszter – a településvezető beszámolója szerint – 1 milliárd forint állami és 200 millió forint alapítványi kárpótlást ajánlott fel Bábolnának. Ám az ígéretekből egyelőre semmi sem lett, a pénz nem érkezett meg, és Lázár azóta sem reagált a polgármester leveleire.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium ezzel szemben azt állítja, hogy Horváth visszautasította az ajánlatot, és ajtót mutatott a miniszternek, amit a polgármester nevetséges hazugságnak tart.
Bábolnán azonban nem állt meg az élet és a város közössége azóta is a károk következményeit nyögi. A járvány miatt csökkent a vendéglátóhelyek forgalma, a bábolnai cégeket bojkottálták, a mezőgazdasági vállalkozások veszteséget szenvedtek el, és kérdéses, hogy a történtek hosszú távon, milyen egyéb negatív gazdasági hatásokat okoznak, mondjuk az ingatlanárak tekintetében. A helyiek nem értik, hogyan történhetett meg, hogy egy egykori dögkutat reaktiváltak a megkérdezésük nélkül, és a város hírnevét egy pillanat alatt rombolták le ezzel. A polgármester szerint nemcsak pénzügyi, hanem morális kárpótlás is járna Bábolnának, ami fajlagosan sokkal nagyobb terhét viselte a járványnak, mint bármelyik másik magyar település.
A történet különösen kényelmetlen, ha figyelembe vesszük, hogy az ATEV ma már nem állami, hanem alapítványi tulajdonban van, annak a Jövő Nemzedék Földje nevű vagyonkezelő alapítványnak a birtokában, amelyet, szintén Lázár János vezet. A cég osztalékot is szépen termel, hiszen az alapítvány 2023-ban 1 milliárd, 2024-ben pedig 2 milliárd forintot vett ki belőle.
A minisztérium ugyanakkor kitart amellett, hogy a polgármester zárta be a tárgyalás ajtaját, míg Horváth Klára szerint „hülye lenne az a polgármester, aki nemet mond 1 milliárd forintra”, és lássuk be, a történtek optikáját tekintve nehezen hihető, hogy egy elhivatott városvezető nem kérne a segítségből. Horváth a levelet is megmutatta, amiben a miniszter látogatását megköszönte és kérte a beígért összegek sorsáról a tájékoztatást. Azóta viszont sem Lázár János, sem Czunyiné Bertalan Judit (Fidesz-KDNP), a régió országgyűlési képviselője nem adott érdemi választ, bár ez utóbbin a helyiek nem igazán lepődtek meg, hiszen szerintük ő csak akkor jön, ha ‘szalagot kell átvágni’.
Bábolna tehát egyelőre pénz nélkül, átvágandó szalag nélkül, cserébe reputációs és erkölcsi veszteséggel valamint rengeteg kérdőjellel maradt a járvány után. A tetemek rég a föld alatt vannak, a politikai hullaszag viszont még mindig ott leng a kisváros felett, és momentán Lázár Jánosnál pattog a labda, hogy ez a helyzet megváltozzon.
|
Támogasd a hatalomtól független újságírást! Bár a kormánymédia megpróbálja elhitetni, hogy a tőlük független szerkesztőségek úsznak a pénzben ez közel sincs így. Amennyiben neked is fontos, hogy sokáig legyen még a hatalmat ellenőrző hang, akkor támogasd adománnyal a mi munkánkat is segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét. Adományodat ide utalhatod: 10918001-00000113-44920004. Köszönjük! |
