Az elmúlt hetek rémálmai után momentán csend honol a bábolnai dögkút körül, Nagy István agrárminiszter szerint a ragadós száj - és körömfájás járvány véget ért, a régió lakosaiban azonban pattanásig feszültek az érzelmek. Nem csoda, hiszen bármiféle előzetes információ nélkül döntött a kormány a fejük felett egy, akár generációk életét befolyásoló témában. A valós anyagi és erkölcsi károkat még felbecsülni is nehéz, de egy biztos, az elmúlt hetek történései sosem látott egységbe kovácsolták Bábolna, Bana, Ács, Bőny és Gönyű lakóit.
7
“Lehet engem szidni és nem szeretni. Azt értsétek meg, azt értsük meg, hogy Bábolnáért és a környező településekért most együtt kell tennünk és kiállnunk! Szavazzatok, buzdítsátok szavazásra az ismerőseiteket, akkor lesz eredmény! Ha valahol újra kitörés lesz, és ide akarják hozni a tetemeket, akkor ki kell menni az utcára! Mindenkinek!” - ezzel az erős felütéssel nyitotta meg a lakossági fórumot Horváth Klára (független), Bábolna polgármestere.
Nem jöhet több tetem Bábolnára!
A mostani kiállás fő célja a kártalanítás volt, és annak elérése, hogy ha bárhol az országban lesz még járvány kitörés, akkor azokat a tetemeket Bábolna már nem fogadja. Jól szemléltette a bizonytalanságot az a történet, mely szerint Csemezpusztán azt beszélik, hogy az ott elföldelt 3000 szarvasmarhát kihantolják, és Bábolnára hozzák, mert negatív lett a helyi vízminta.
Ruskó József (független) önkormányzati képviselő, ebben a kérdésben ugyan megnyugtató választ tudott adni, hiszen forró drótjuk van az ottani károsultakkal, egy cipőben járnak, biztos tájékoztatást kapnak onnan, ha a kihantolás felmerül. De jól mutatta az elkeseredettséget a képviselő mondata: “Akárcsak a Jóisten is, de valaki álljon mellénk!”
Alapvetően határozza meg a helyi közhangulatot a tény, hogy Bábolna semmilyen tájékoztatást nem kapott az operatív törzstől a hantolás körülményeiről. “Van valakinek fogalma arról, hogy egyáltalán fertőtlenítettek-e az elföldeléskor? Ha szabályos volt az eljárás, miért nem engednek be egy hatósági állatorvost? Miért döntenek a fejünk fölött?” - kérdezte emelt hangon egy helyi lakos.
Miközben valaki arra buzdított, hogy: “Ha kell akkor lánccal és bilinccsel odakötjük magunkat az autókhoz! Ez ugyanis azt jelenti a hatóság számára, hogy nem támadólag lépünk fel! Nem akartam katód gyárat! Nem akartam dögöket! Van 50 ezrem, ha elvisznek!”
Régiós probléma - közös fellépés
A fórumon nem csak bábolnaiak vettek részt, szép számmal voltak jelen a környező települések lakói is. Mivel közös vízgyűjtő terület fölött élnek, a tetemek okozta természeti károk az ácsi horgásztavat is veszélyeztetik. A tulajdonos szerint teljes a szakmai inkompetencia, 30 éves halállománya került most veszélybe, és arra keresett választ, hogy a saját forrásból fúratott monitoringkútjának költségét vajon megtéríti-e valaki.
Érzelmekben nem volt hiány, volt néhány egészen felemelő pillanat, mely jól mutatja, hogy milyen erőt ad egy közösségnek amikor a hatalom átnyúl a fejük fölött. A jelenlévők egy emberként tapsoltak meg egy férfit, aki korábbi meggondolatlan kirohanásai miatt bocsánatot kért a polgármestertől, de szem nem maradt szárazon akkor sem, amikor egy közel 80 éves asszony biztosított szolidaritásáról, aki ha kell, a bilincset is vállalja a jó ügyért.
7
Az Ugytudjuk.hu-n korábban megírtuk, hogy a helyiek az elmúlt hetekben keresték Czunyiné Bertalan Juditot (Fidesz-KDNP), a térség országgyűlési képviselőjét, nem sok sikerrel. “Szarrá tették a településünket! Ezt mondtam Czunyinénak mikor fel tudtam hívni!” - emlékezett a polgármester. Szerinte a képviselő hiába próbálkozott, országos szinten alulmaradt a hatalommal szemben. Horváth Klára úgy érezte, hogy a képviselő embereileg annyit viszont megtehetett volna a helyiekért, hogy a szolidaritásáról biztosítja őket, ha már a költészet napján Kisbérről tudott posztolni.
A vége felé békésebb mederben folytatódott a fórum, a helyiek leginkább a szakmai kérdésekre adott válaszokat hiányolták. Nincs információ a sebtében ásott dögkútról, nem tudják, hogy megfelelő-e a védekezés a fertőző csurgalékkal szemben. Szerintük az ATEV telepen csak simán gödörbe lökik a tetemeket, és nem történik meg az ártalmatlanítást, így ennek fényében felmérhetetlen az eddig okozott kár mértéke.
7
Izgalmas témakör volt a monitoring kutak kérdése is. Jól mutatja az állammal szembeni bizonytalanságot, hogy a helyi erők a kutak vízmintáját, saját felelősségre, független szakértőkkel is be fogják vizsgáltatni, és elképesztően riasztó számukra, hogy nem tudják, hogy egy negatív minta esetére van-e központi protokoll!
Érdekes adalék volt a végére a polgármester azon gondolata, hogy az a 25-30 helyi cégvezető aki első szóra vállalta velük a szolidaritást, vajon tudja-e, hogy milyen kockázatot vállalt fel ezzel. Nem túl hízelgő felvetés ez az államra nézve, de úgy tűnik a vállalkozók látják a magasztosabb célt. “Senkit nem érdekelt, mindenki beleállt, átléptük a Rubicont!” - zárta harcos gondolatait a polgármester. Az ellenállás folytatódik, jövő hétre különleges néma tüntetéssel várják az agrárminisztert.
|
Támogasd a hatalomtól független újságírást! Bár a kormánymédia megpróbálja elhitetni, hogy a tőlük független szerkesztőségek úsznak a pénzben ez közel sincs így. Amennyiben neked is fontos, hogy sokáig legyen még a hatalmat ellenőrző hang, akkor támogasd adománnyal a mi munkánkat is segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét. Adományodat ide utalhatod: 10918001-00000113-44920004. Köszönjük! |
