A vádirati tényállás szerint a 35 éves nő 2016-tól dolgozott a postánál, 2021-től pedig egy vármegyei település postavezetője volt. Vezetőként feladata volt a Magyar Államkincstár értékpapír számlák nyitása, adatok módosítása és ügyletek végrehajtása az ügyfelek részére.
A vádlott 2022. év végén anyagi gondokkal küzdött, ezért úgy döntött, hogy az ügyfeleket megkárosítva jut pénzhez. Az elkövető két ügyfél esetén úgy módosította az adatokat, hogy az ügyfelek ne kapjanak értesítést a hozam kifizetéséről, két ügyfél esetén valótlanul rögzítette az elektronikus rendszerben az ügyfelek nyilatkozatait, egy ügyfél pedig eleve nem kért értesítést. Ezután a terhelt belépett a rendszerbe, tájékozódott, hogy az adott ügyfeleknek mennyi hozam kerülne kifizetésre. Ezt követően valótlan vételi- és kifizetési nyilatkozatokat tett, a szükséges aláírásokat pedig meghamisította, így a hozam egy részét a valótlan kifizetési nyilatkozatok alapján felvette.
A terhelt ezzel a módszerrel öt ügyfélnek összesen több mint 7 millió forint kárt okozott.
A Magyar Posta Zrt. a cselekmény kiderülése után a sértettek számláján az eredti állapotot helyreállította, így a kár a sértettek részére megtérült. A vádlott 2023. év végéig a Magyar Posta Zrt részére megtérítette a kárt.
Az ügyészség az elkövetőt öt rendbeli minősített információs rendszer felhasználásával elkövetett csalással és hamis magánokirat felhasználásának elkövetésével vádolta meg, vele szemben a halmazati szabályok alapján hét és fél év szabadságvesztés is kiszabható, valamit az ügyészség indítványozta, hogy a terheltet a bíróság tiltsa el a pénzügyi vezetői tisztségviselői feladatok végzésétől.
Az érdemi döntést az ügyben várhatóan a Győr Járásbíróság fogja meghozni.
