A Szombathelyi Törvényszék közleménye szerint különös kegyetlenséggel, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette és 4 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt, halmazati büntetésül az I. rendű vádlottat 18 év fegyházra, a II. rendű vádlottat 16 év fegyházra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsáthatóak. A bíróság eltiltotta a vádlottakat bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzik, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban állnak; továbbá megszüntette szülői felügyeleti jogukat.
A vádlottak házastársak, akik 2019 nyarán költöztek egy csepregi három szobás családi házba, amit folyamatosan újítottak fel. A vádlottak közösen nevelték 5 kiskorú fiú gyermeküket, akik közül a legidősebb 2016-ban, a legfiatalabb 2021-ben született. A legfiatalabb fiú születését követően a vádlottak az egyik szobában laktak vele együtt, míg a további négy fiút a másik szobában helyezték el, akik együtt aludtak egy ággyá nyitott kanapén, míg a harmadik szoba felújítás alatt állt.
A második legfiatalabb gyereknél -az emberölés sértettje- a 18 hónapos kori státuszvizsgálat során a mozgás- és beszédfejlődésében kisebb eltérések mutatkoztak. Testi fejlettsége korának megfelelő normál értéket mutatott. A kétéves korában végzett státuszvizsgálata során fejlődésében már több elmaradás is mutatkozott (futkározni, ugrálni nem tudott, járássegítővel közlekedett, saját magát nem tudta megnevezni, testrészeit megmutatni, nehezen értette a beszédet, 10 szót sem használt). Testi fejlettsége normál tartomány alatti értékben volt, a súlya 10 kg, testhossza 80 cm volt.
A vádlottak idősebb gyermekei a legkisebb gyermek születésekor már rendelkeztek az öngondoskodás minimális szintjével, önállóan képesek voltak enni, inni, öltözni, valamint részesültek az óvodai ellátás nyújtotta gondozás előnyeiből. A sértett fejlődése a fentiek szerint a korához képest meglassult, az idősebb testvéreinél jóval több figyelmet és ellátást igényelt fiatalabb életkora és testi-mozgásszervi fejlődésének elmaradása miatt. A vádlottak a szülői gondoskodás hiánya miatti visszafejlődést (a sértett önállóan enni, inni, járni, majd felülni sem tudott) a legkisebb gyermekre féltékenységként, illetve a sértett ellenszegüléseként értékelték, és emiatt a sértettet először büntetésből térdepeltették, mint ahogy ezt a fegyelmezési módot a nagyobb testvéreknél is alkalmazták.
2021 év végétől az I. rendű vádlott bántalmazni is kezdte a sértettet, amibe esetenként a II. rendű vádlott is bekapcsolódott azzal, hogy a sértettet úgy vitte ki a fegyelmezés végrehajtására szolgáló műhelybe, hogy piszkavasat akasztott a ruhájába, illetve a nyakánál fogva emelte fel, valamint esetileg meg is ütötte őt, valamint a műhelyben büntetésül alkalmanként több órára is magára hagyták.
Az I. rendű vádlottat az újabb terhessége megviselte, amelyből 2022-ben egy lány született. Terhessége alatt többször rosszul lett, gyermekei ellátása egyre nagyobb terhet jelentett neki, mialatt a II. rendű vádlott 12 órás munkarendben dolgozott. Az I. rendű vádlott agresszióját a sértetten töltötte ki és egyre jobban elhanyagolta őt. 2021 karácsonya körül a család kapcsolata az I. rendű vádlott nagyszüleivel is megszakadt, és a járványhelyzet miatt a család élettere még jobban beszűkült, a sértett teljes egészében a szüleitől vált függővé.
2022 januárjától kezdődően már naponta többször bántalmazta az I. rendű vádlott a sértettet, őt tenyérrel arcon ütötte, és bele is rúgott a földön fekvő gyermekbe. A vádlottak észlelték azt is, hogy a sértett rendszeresen leesett a testvéreivel közösen használt ágyról, amely miatt gyakran sérülései keletkeztek, többször az éjszakát a földön töltötte; azonban a vádlottak nem gondoskodtak a kiskorú sértett ágyról történő leesésének megakadályozásáról, őt a szoba hideg padlózatán egy pelenkában, ruhanemű nélkül órákig hagyták feküdni.
A vádlottak a sértettet a halálát megelőző öt napban már nem is fürdették, pelenkáját utoljára a halála előtt négy nappal cserélték le. A sértett a vádlottak általi folyamatos bántalmazás és elhanyagolás következtében többszörös sérülést szenvedett el, amelyek együttesen, illetve külön-külön is nyolc napon belül gyógyuló, könnyű sérülések voltak. A sértetten lévő sérülések és a bekövetkezett halála között okokozati összefüggés nem állt fenn.
A vádlottak a gyermek bántalmazásán kívül legalább négy hónapon keresztül elmulasztották a sértett megfelelő táplálását. A vádlottak tudták, hogy a kiskorú sértett visszafejlődése miatt önállóan már nem tud étkezni, szilárd ételt fogyasztani, azonban az étkezésében nem segítettek neki, és nem is ellenőrizték, hogy a neki a szobába bekészített ételt elfogyasztotta-e. A vádlottak ezen mulasztásai a sértett testi leromlásához vezettek. A gyermek leépülését (sorvadását) a vádlottak egyaránt észlelték. A sértett testi leromlása, az ágyról való leesések miatt többször ruhátlanul a földön fekvése a megfázásához, majd gennyes tüdőgyulladás kialakulásához vezetett. A vádlottak a sértetten a laikus számára is észlelhető elváltozásokat, folyamatosan romló állapotát, sorvadását, visszafejlődését és a betegségének tüneteit– mégpedig légzésének jellegzetes hangja, köhögés, magas láz, az oxigénhiány miatt az ajkak kékes elszíneződése – érzékelték, ennek ellenére nem változtattak nemtörődöm magatartásukon. A vádlottak tisztában voltak azzal, hogy a folyamat orvosi beavatkozás nélkül a sértett halálához vezet, ennek ellenére a gyermeket nem vitték orvoshoz, az I. rendű vádlott pedig többször kimondta a sértettel történt kiabálása közben, hogy „dögölnél meg”. A sértett halála előtt néhány nappal az I. rendű vádlott szólt a II. rendű vádlottnak, hogy vigyen ételt a sértettnek, mire ő azt válaszolta, hogy nem visz neki, hiszen úgy is meg fog halni, mert nem törődnek vele eléggé.
A vádlotti mulasztások következtében a kisfiú 2022. február 7-én éjszaka elhalálozott. A vádlotti mulasztások miatti fizikális és mentális leépülés, sorvadás, a vádlottak általi bántalmazás a szokványost meghaladó szenvedést, fájdalmat, kínt, gyötrelmet okoztak a gyermeknek.
A vádlottak nem megfelelő, közömbös magatartása miatti gennyes tüdőgyulladás, mint közvetlen halálok, az agyi sérülések, továbbá az alultápláltság, éhezés, mint konkuráló halálok, valamint a gyermek halála között közvetlen okozati összefüggés áll fenn. A fiú halálát a vádlottak másnap délelőtt vették észre, a II. rendű vádlott értesítette a mentőket, majd öngyilkosságot kísérelt meg.
A vádlottak a további fiúk testi, értelmi és érzelmi fejlődését 2021-től súlyosan veszélyeztették, napközben többször bezárták őket a szobába, őket magukra hagyták, ahol érdemi szülői felügyelet nélkül töltötték az idejüket. A vádlottak 18 óra körül a vacsorát beadták nekik, a már szobatiszta gyermekeket is bepelenkázták éjszakára, majd a szobát lánccal ismét bezárták, annak ellenőrzése nélkül, hogy az ételt a gyermekek megették-e, illetve mikor, milyen tisztasági állapotban feküdtek le. A fiúk a beadott étellel általában játszottak, azt a falra kenték, a tányérokat felborították, valamint a pelenka tartalmával rendszeresen összepiszkították egymást, a szobát és a fekvőhelyüket. A vádlottak ennek ellenére nem változtattak nevelési, gondozási gyakorlatukon. A négy fiúnak az alapvető higiéniai feltételeket nem biztosították, a gyermekek szobáját a szükséges rendszerességgel nem takarítottak, emiatt a padlózat, a fal és a gyermekek ágya szeméttel, rothadó ételmaradékkal, vizelettel és széklettel volt szennyezett, ezért fertőzésveszély állt fenn.
A Család-és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai 2021. november és 2022. január hónapban tartott családlátogatásaik során kellő gondosság eljárva észlelhették volna a kiskorú sértett alultápláltságát, elhanyagolását, megromlott, életét veszélyeztető egészségi állapotát. Megnehezítette ugyanakkor a szakemberek alapos, gondos eljárását a Covid járvány ekkor kialakuló 5. hulláma, illetve az a tény, hogy a vádlottak mindent megtettek annak érdekében, hogy elleplezzék a kiskorú sértett életkörülményeit, alultáplált, leromlott egészségi állapotát.
Az ítélet nem jogerős, vádlottak és védőik a büntetés enyhítése céljából, valamint II. rendű vádlott vonatkozásában az ítélet megalapozatlansága miatt jelentettek be fellebbezést. Az ügyész a jogorvoslati nyilatkozat megtételére három napot tartott fenn.
A bíróság a vádlottak letartóztatást fenntartotta, vádlottak és védőik a letartóztatást fenntartó végzéssel szemben is fellebbezést jelentettek be.
