Az eheti győri közgyűlésen kerül a testület elé Győr Megyei Jogú Város Fenntartható Mobilitási Terve, amelyet márciusra készítettek el a Győri Térségfejlesztési és Projektmenedzsment Kft. megbízásból a győri Széchenyi István Egyetem szakemberei.
A terv által áttekintett, majd egy hosszasan kifejtett szempontrendszer szerint súlyozott fejlesztési elképzelésekből kiderül:
a következő évtizedekben kevesebb parkolófejlesztésre, és több kerékpárút-fejlesztésre lenne szüksége a városnak.
Persze nem ilyen egyszerű a dolog. A következő időszakban a dokumentum több részletét is ismertetjük – máshol nem hozzáférhető, rendkívül érdekes adatok szereplnek itt a városi közlekedésről – egyelőre most azt emeljük ki, milyen fejlesztéseket javasoltak a szakemberek kiemelésre.
Száz bicikliutat, ezeret!
A dokumentum 136. oldalán kezdődik a korábban felsorolt és körbejárt projektek pontozásos értékelése. Itt nyolc szempont alapján pontozták a különféle projekteket:
- beruházási költség,
- megvalósíthatóság,
- nettó működési költségre gyakorolt hatás,
- közlekedésbiztonság,
- környezeti hatások,
- elérhetőség változása (beleértve az eljutási idő megváltozását),
- szolgáltatási színvonal és/vagy épített környezet változása,
- városfejlesztési szempontok.
A 139. oldalon először projektcsoportonként láthatjuk, mely csoport hány pontot kapott. Magasan kiemelkedve a mezőnyből a kerékpáros fejlesztések 9,5 pontot kaptak összesen, a közösségi közlekedés további fejlesztései 4,8, a gyalogos létesítmények és a szemléletformálás 4,5-4,5 pontot kapott. A parkolási projektek 2,9, az útfejlesztési projektek összesen 2,6 pontot kaptak.
Ennek ugye az is az oka, hogy utóbbiak jóval drágábbak, mint az előbbiek; ennek megfelelő a vázolt ütemtervben természetesen az utóbbi csoportok fontosabb elemei is helyet kaptak.
Az intermodális projekteknél jól látszik ez: a városközponti intermodális csomópont, tehát Győr vasútállomás és a helyközi autóbusz-állomás területén modern, integrált közlekedési központ kialakítása 50 milliárd forintba kerül, ennek következtében csak 2,8 pontot kapott, mégis az első ütemben javasolja a dokumentum megvalósításra.
Ebben a körben egyébként a legtöbb pontot a győrszentiváni intermodális decentrum kialakítása kapta. Ez Győrszentiván vasútállomásnál autóbusz-forduló és megállóhely, tárolótér, szociális helyiség, P+R, B+R, K+R parkolók kialakítását jelentené. (A K+R azt jelenti, hogy van hely csak arra az időre megállni, amíg tömegközlekedésre igyekvő útitársunk kiszáll – ez a „Kiss & Ride”.)
A további közösségi közlekedési fejlesztéseknél a legtöbb pontot az éjszakai buszjáratok kialakítása, bővítése; illetve a járatsűrítés kapta – bár mint a dokumentum megjegyzi, itt csak az új autóbuszok beszerzési költségét vették figyelembe, „tekintettel arra, hogy az üzemeltetési költségek nagymértékben függenek attól, hogy milyen nagyságrendű szolgáltatásbővítést feltételezünk”.
A kerékpáros létesítmények mind magas pontszámot kaptak: itt olyan régi adósságok is megjelennek, mint a bácsai bicikliút, de olyan elképzelések is, mint több új szentiváni bicikliút, a Pápai út melletti kerékpárút, egy Szabadhegyet és Adyvárost összekötő kerékpárút, vagy a Móricz Zsigmond rakpartról induló kerékpárút az Ipar útig, De ezzel csak a projektelképzelések töredékét említettük, sok közülük fájó infrastrukturális hiányi a városi kerékpáros hálózatból.
A gyalogos fejlesztések között a legmagasabb pontszámot a vakok és gyengénlátók mozgását segítő taktilis burkolati jelek elhelyezése kapta a gyalogátkelőhelyek, buszmegállók, nagyobb közintézmények környezetében; ezen felül magasabb pontszámot kapott még a „fásított sétány kialakítása a belváros szíve, a Baross utca és az épülő Városrét kulturális és lakónegyed között” projekt is, ami nem egyenlő az autómentes zóna belvárosi kiterjesztésével, az külön projektként szerepel (2 milliárd forintba kerülne).
A parkolási projektek viszonylag alacsony pontszámot kaptak, mivel sok projekt ezek kötül rendkívül bonyolult lenne. Így magas pontszámot kapott a Petőfi híd alatti parkolóterület fejlesztése és a parkolásmenedzsment fejlesztése; viszont nagyon alacsonyat a Batthyány tér, a Megyeház tér, a II. János Pál tér vagy a Czuczor Gergely-Árpád úr-Szent István út alá tervezett mélygarázs kialakítása.
Az útfejlesztési projektek közül a Győrszentivánt bekötő út emelkedik ki. Ezt követi az 1. sz. főút kapacitásának bővítése a város nyugati bejáratánál – írja a dokumentum. Áruk miatt kaptak alacsony pontszámot a nagyon nagy (30-35 milliárdos) projektek, mint a nemrég leállított Mosoni-Duna-híd, a belső nyugati elkerülő és az északnyugati elkerülő.
A csomópontfejlesztési projektek közül is – idézzük ismét a dokumentumot – a kisebb költségűek vannak elől a listán. Ezek többnyire a város peremén találhatók. A projektek többsége 2,0-2,2 közötti értékelést kapott. Ezek a projektek egy adott csomópont kapacitását növelik ugyan, de várhatóan áthelyezik a problémát a szomszédos csomópontokra, így környezetileg nem túl hatékonyak.
Mi lenne az ütemterv?
Mint említettük, a pontok nem feltétlenü ldeterminálják, hogy mit milyen ütemben javasol megvalósításra a tanulmány – ez a rész a dokumentum 151. oldalán kezdődik. Így az első ütemben, 2030-ig a következő fejlesztések megvalósítását javasolja a tanulmány:
- a belvárosi intermodális csomópont,
- 12 darab 21 és 140 millió forint közötti költségű kerékpárút;
- a belvárosi gyalogos zóna bővítése;
- a taktilis burkoalti jelek elhelyezése;
- Petőfi híd alatti ártérben parkoló kapacitás fejlesztés;
- új Mosoni-Duna-híd az Ipar út meghosszabításában;
- 82. sz. főút új nyomvonal kiépítése a 82/M1 és a 83/821 csomópontok közötti szakaszon
- belső nyugati elkerülő út kiépítésének folytatása a hiányzó elemek megépítésével (1. sz. - 83. sz. főút közötti szakasz)
- 1. sz. főút bevezető szakasz négysávosítása a 85-ös csomóponttól
- 821. sz. főút 2x2 sávra bővítése a 83. sz. főút és a Szigethy A. út közötti szakaszon
- Panoráma elkerülő út 81-82 főutak közötti szakasz
- Győr 821. sz. főút - Kálvária utca jelzőlámpás körforgalmú csomópont
- 14. sz. főút - Zemplén u. csomópont átépítése jelzőlámpás forgalomírányításúra, sávbővítéssel a főírányban
- 83. sz. főút - Szentlélek tér csomópont fejlesztése
- Radnóti-Köztelek-Kígyó u. csomópontjának jelzőlámpás kiépítése
- 14. sz. főút és 1401. jelű út csomópontjában körforgalom kiépítése
Eközben a dokumentum javaslatai már elő kéne készíteni a második ütem (2030-2040) fejlesztéseit, a harmadik ütem pedig azt jelenti, hoyg meg kell nézni, hogy az oda sorolt projektekre szükség lesz-e egyáltalán. A Győr város fejlesztési tervébe korábban bekerült belvárosi mélygarázs-építéseket majdnem mind a harmadik kategóriába sorolja a dokumentum.
Érdekes dolog ez egyébként: a korábban általunk is ismertetett terv és a mobilitási terv között vannak közös pontok, de vannak erős különbségek is. Például jóval hangsúlyosabb szerepet kap utóbbiban Győrszentiván fejlesztése.
