Ez a cikk eredetileg az Azonnali.hu Könyves Kálmán rovatában jelent meg.
A fene se gondolná, hogy ilyen mélységeket ki lehet hozni egy ökothrillerből – vagy nem is tudom, minek nevezzem a Jeff VanderMeer legutóbbi regényét. Nem igazán sci-fi mű, hacsak azt nem számoljuk, hogy talán egy kicsit a közeljövőben játszódik, a háttérben egy lassú apokalipszissel. Nem igazán weird, pedig a floridai szerző ezen a pályán mozgott sokáig.
VanderMeer esetében valószínűleg kár is már a kategorizáláson gondolkodni,
ilyen minőségű szövegnél – legyen bár a műfaja thriller, vagy akármi más – simán rámondhatjuk, hogy ez a szépirodalom, aztán helló.
Bár nem konkrétan horrort ír, a világ legrémisztőbb regényeit az elmúlt évtizedben valahogy mégis Jeff VanderMeer produkálta, miközben feleségével, Ann VanderMeerrel hatalmas méretű antológiákat készítenek, amelyek közül az egyikről itt írtam. Művei közül Expedíció a legismertebb: ez az a kisregény, amelyből Alex Garland Annihilation című filmje készült, és ami még úgy is jól érzékelteti VanderMeer furcsa világát, hogy Garland sok mindenhez hozzányúlt a történetben.
Az Expedícióban egy névtelen tudósokból álló csapatot követünk, ahogy behatolnak az egyre csak terjeszkedő, X-térség hívott területre, ahol rendkívül furcsa anomáliákkal találkoznak és ahol már oly sok korábbi expedíció veszett oda. A film jól fogja meg, hogyan lehetünk teljesen paranoiásak akár VanderMeer egy-egy tájleírásától is, de ahhoz a kisregényt kell elolvasnunk, hogy átérezzük azt a teljes parát, amit ez az ember 150 oldalon képes összehozni.
Legújabb regénye, az Agave Könyvek gondozásában magyarul is nemrég megjelent Kolibri Szalamandra egy kicsit más állatfajta, de pont olyan nyugtalanító, mint az Expedíció volt.
De miért ír mostanában mindenki kiégett biztonságipari munkásokról? Erről is beszélek a folytatásban!
Kolibri
Így indul a történet: Jane Smith, akinek nem ez az igazi neve, kedvenc kávézója egyik baristáján keresztül kap egy levelet egy Silvina nevű, állítólag egy hete halott ökoterroristától, amelyben van egy kulcs. A kulcs egy tárolót nyit, ahol talál egy kitömött kolibrit. Azt is tudja, hogy valahol van még egy kitömött szalamandra.
És azt is, hogy a két kitömött állat a nyitja valami nagyon nagy összeesküvésnek, amelynek feltárását – vagy véghezvitelét? – a halott nő valamiért rá akarta bízni.
Vagy rá akarta egyébként? Jane, aki egyébként egy tinédzser lánnyal és egy unalmas férjjel rendelkező, kertvárosban élő biztonsági szakértő és volt birkózó, azt gondolja, hogy igen. Ezt pedig egyre csak erősíti az, hogy amint elkezd utánanézni Silvina dolgainak, megpróbálják levadászni. És egy biztos: ha tovább kutakodik, jó eséllyel nincs visszaút.
MIért választotta őt a nő? Mi az a hatalmas titok, ami miatt már egy Silvinára vonatkozó Google-keresés miatt is megpróbálnak megölni? Kik azok, akik vadásznak rá, és ők meddig hajlandóak elmenni? És meddig hajlandó elmenni Jane?
Szalamandra
Ez innen nézve ez még egy elég sztenderd thrillernek tűnhet, és sok tekintetben egyébként az is. Jó pár dolog van, ami kiemeli a regényt a thrillerpolcról, és ebből az egyik legfontosabb az, hogy
Jeff VanderMeer piszok jól ír, de tényleg, ha semmi nem derült volna ki végül a könyv végén, akkor sem szitkozódva tettem volna le.
Jane egy rendkívül összetett főszereplő, akinek sötét múltja van, és akinek nagyon nehéz döntéseket kell meghoznia, rengeteg olyan döntést, amivel olvasóként nem fogunk szimpatizálni. Jane fokról fokra egyre inkább olyanná válik, mint üldözői, miközben finoman érzékeljük, hogy a világ is apokalipszisbe süllyed körülöttük. Ezt a hangot VanderMeer hiba nélkül meg tudja szólaltatni.
A másik megkülönböztető jegy az alapvető tematika: a természetrombolás. VanderMeer egyáltalán nem olyan explicit a klímaváltozás témájával kapcsolatban, mint tavaly év végi, A jövő minisztériuma című regényében Kim Stanley Robinson – aki, mint írtam, direkt didaktikus volt –, de legalább annyira szenvedélyes. A klímaváltozás VanderMeer kezei között egy fenyegető, paranoid jelleget kap, de nehéz lenne megmondani, pontosan mivel éri el ezt a szerző.
A regény kétharmadáig egyébként gyakorlatilag semmiféle választ nem kapunk, csak megyünk előre és próbáljuk Jane-nel együtt kitalálni a majdnem nulla nyomból, hogy mi a helyzet. Egy-egy fojtogató leírás, a Jane múltjából visszaköszönő emlékkép, meg a regény derekára lassan csordogáló események között már épp elkezd félni az ember, hogy végül nem is fog kiderülni semmi. Szerencsére ez nincs így, VanderMeer nem hagyja lógva az olvasót a könyv végén.
Kiégett biztonsági szakértők és a klímaváltozás
Ami érdekes, hogy az elmúlt időszak olvasmányai közül ez a harmadik olyan akut, modern témával foglalkozó spekulatív könyv, amiben legalább az egyik főszereplő egy kiégett, elszabadult hajóágyú, aki megpróbál egyedül szembeszállni dolgokkal.
Kim Stanley Robinson már említett, klímaválság megoldásáról szóló utópiájában egy milliók életét követelő indiai hőhullám nyugati származású túlélője lesz magányos, társadalom peremén élő ökoterrorista, akinek az útja sok párhuzamot mutat Jane-nel. Aztán ott volt Cory Doctorow tavalyi regénye, az Attack Surface – itt írtam róla, ez magyarul még nem jelent meg –, ami az ifjúsági sci-finek induló Kis Testvér-trilógia befejező darabja, és immár felnőtteknek szól: ebben az első két könyv egyik antagonistája, a biztonsági cégeknek dolgozó programozó, Masha fordul kenyéradó gazdái ellen, és próbál segíteni a megfigyelési kapitalizmus ellen induló forradalomnak.
A három regény sok tekintetben eltérő, ezek a tematikus szálak azonban az én fejemben nagyon szorosan összekötik őket, ráadásul mind a hármat a spekulatív irodalmon belül ismert, mára sok tekintetben klasszikusnak számító szerzők írták.
Ha meg kéne mondanom, mi manapság a három legaktuálisabb, világunk állapotáról szóló könyv, amit olvastam, akkor tuti ezt a hármat mondanám.
Nagyon jó egyébként mindhárom regényből az angol hangoskönyves verzió: ha valaki megteheti, mindenképpen hallgasson bele ezekbe. Doctorow ráadásul maga készíti a hangoskönyveket a könyvéből, mivel esküdt ellensége a az Audible-nek. Az Attack Surface-re Kickstarteren 267 ezer dollárt szedett össze.
