A sci-fi, amiből kiderül, hogyan akadályozhatnánk meg a klímaváltozást

Pintér Bence 2022-08-22 07:07:00
Kim Stanley Robinson új – és állítólag utolsó – regényében megénekli, hogy mit kellene tennünk, hogyan kellene átalakítani gazdasági rendszerünket, milyen kapcsolókat kéne átkattintani az agyunkban, hogy egyáltalán esélyünk legyen kezelni a klímaváltozás hatásait, és túlélni a következő száz évet.

Ez a könyvajánló eredetileg az Azonnali.hu Könyves Kálmán rovatában jelent meg.

2026, India: súlyos hőhullám csap le a szubkontinensre, tartósan magas páratartalommal. Az elektromos hálózat az ország több részén túlterhelődik, egy idő után lehalnak a generátorról működtetett maradék légkondicionálók is. Több tízmillió ember hal meg. Ezzel a mellbevágó eseménysorral indul Kim Stanley Robinson legutóbbi regénye, A jövő minisztériuma, ami májusban jelent meg itthon az Agave Könyvek gondozásában.

A koronavírus egy időre elvonta a figyelmet róla, de talán így év elején időszerű felidéznünk, hogy az emberiség leginkább aktuális apokalipszise nem egy világjárvány, hanem a klímaváltozás. De mondhatjuk így is: a járvány ellen gyakorlatilag pár nap alatt elkészült a vakcina, a klímaváltozás ellen viszont, hiába teltek el évtizedek a probléma detektálása óta, még mindig nem tudjuk, hogyan kéne hatékonyan fellépni, vagy ami még rosszabb: éppenséggel tudjuk, mit kéne tenni, de különböző okokból nem akarjuk azt.

A világjárvány arra legalább jó volt, hogy megmutatta: egy, a klímaváltozásnál jóval kisebb és emberi ésszel felfoghatóbb probléma esetében is jelentős ellenérzést vált ki bármilyen olyan intézkedés, ami korlátozza a nyugaton jól megszokott mindennapi életet és szabadságot. Mindeközben pedig világos, hogy a következő évtizedekben a klímaváltozás, illetve a klímaváltozás elleni fellépés a koronavírus miatt hozott intézkedéseknél is jelentősebb befolyással lesz az életünkre és a szabadságunkra.

Ha pedig valaki mégsem tudja ezt elképzelni, mi vár ránk a következő évtizedekben klímafronton, annak itt van Kim Stanley Robinson regénye, ami témája ellenére nem apokaliptikus regény, és nem is disztópia, hanem – és ez a megközelítés ritkaság manapság – kifejezetten és kimondottan utópia.

Még akkor is, ha a lapokon több tízmillió ember hal meg a cél eléréséig.

Egy ügynökség a világ ellen

A 68 éves amerikai Kim Stanley Robinson az 1980-as évek óta alkot, és a kezdetek óta a legfontosabb témája a klímaváltozás. Megjelenik ez a magyarul kiadatlan Three Californias-trilógia utolsó darabjában (ami szintén egy utópia); aztán ez a központi témája a kétezres évek elején megjelent Science in the Capital-trilógiának, amiből csak az első jelent meg magyarul.

A 2015-ös Aurora ugyan egy generációs csillaghajó útjáról szól egy elvileg élhető bolygóra, valódi tanulsága azonban, hogy meg kell menteni a Földet; a 2017-ben megjelent New York 2140 pedig azt próbálja bemutatni, hogy hogy élhet az emberiség akkor, ha a tengerszint megemelkedése után például New Yorkot félig elönti a víz. Aztán van még itt egy sor önálló regény is a szerzőtől, amelyek mind-mind hozzáadnak valamit az új regényhez.

Ahogy haladunk előre az életműben, úgy érezhető a szerző türelmetlensége a kérdésben: a The Ministry for the Future most már gyakorlatilag sallangmentesen, és ha úgy tetszik: szájbarágósan tárja elénk, hogy milyen lépéseket lesz muszáj megtennünk, ha azt akarjuk, hogy a bioszféra, és benne az emberiség túlélje a következő 100 évet.

Persze van valamennyi történet is. Főhősünk Mary Murphy, a párizsi egyezmény alapján, annak égisze alatt 2024-ben létrehozott, a Jövő Minisztériuma néven emlegetett nemzetközi ügynökség és think tank vezetője, amelynek feladata, hogy az eljövendő generációk és bioszféra érdekeit képviselje a jelen politikai, jogi és gazdasági vitáiban, és olyan megoldásokat szorgalmazzon, amelyek megállítják a klímaváltozást, vagy legalábis mérséklik a hatásait.

Az évtizedes hosszúságúra nyúló sztoriban Murphy kap egy kerettörténetet, amit végigkövetünk, de hamar világossá válik, hogy mindez inkább csak alibi, hogy legyen valamiféle kerete a regénynek. A lényegi részekben ugyanis különféle elbeszélők szemén keresztül látjuk a következő évtizedek lokális katasztrófáit, globális válságait és a helyi megoldásokat, de kap nézőpontfejezetet egy szénatom, a történelem és a pénz, miközben egy másik szálon gyakorlatilag maga a szerző prédikál párbeszédes formában.

A megoldás egyik fele: alakítsuk át a kapitalizmust

A leginkább tudományos-fantasztikus elem a regényben talán az antarktiszi gleccserlassítós vonal; ezen felül leginkább azt tekinthetjük fantasztikumnak, hogy ilyen alapos változásokat lehet elérni a fejekben ilyen rövid idő alatt. Ebben persze a regényben segítenek a különféle, klímaváltozásból adódó katasztrófák, mint az indiai hőhullám, ami után India elkötelezi magát amellett, hogy minden áron a klímaváltozás ellen küzdjön.

És természetesen megjelenik az erőszak is: a könyvben túszul ejtik több hétre a davosi fórum gazdag résztvevőit; a repülőipart egy koordinált, repülőket egy időben az égről leszedő dróntámadással gyakorlatilag egy nap alatt térdre, illetve arra kényszerítik ökoterroristák, hogy álljanak át a nem szennyező léghajók, zeppelinek és miegyebek gyártására. Hasonlóképpen járnak a konténerhajós cégek is. 

A „terroristák” olyan gazdasági helyzetet teremtenek, ahol egyszerűen piacilag sem éri meg a szennyező utat követni.

(Idézőjel azért van, mert ahogy Robinson szereplői megbeszélik: a környezetet elpusztító vállalatokat és milliárdosokat valamiért manapság nem nevezzük terroristáknak, pedig elég sok okunk lenne rá.)

Mindemellett Kim Stanley Robinson a megoldási javaslataival a békés út fontosságát hangsúlyozza – azt, hogy egyszerű törvénymódosításokkal, illetve a központi bankok összefogásában megvalósuló átalakításokkal a gazdaságban egy sor klímacélt könnyen el lehet érni. Nyilván büntetni és szigorúan szabályozni kell a széndioxid-kibocsátást, de emellett ösztönözni kell azt is, hogy az emberek és cégek ne csak karbonneutrálisak, de karbonnegatívak legyenek: magyarul jövedelmező üzlet legyen széndioxid-kivonással, -megkötéssel foglalkozni.

A regény egyik meglepő pillanata például, amikor Szaúd-Arábiában megpuccsolják az uralkodóházat azért, hogy az új rezsim bejelentse: nem termelik ki az olajukat, cserébe kérik az új szabályok értelmében nekik járó, dollármilliárdokat érő carbon coinokat.

És a közvetlenül a klímára vonatkozó megoldások, javaslatok és ötletek mellett Robinson folyamatosan hozza az ezt kiegészítő, a mostani igazságtalan, ésszerűtlen és a bioszférát tekintve öngyilkos gazdasági rendszer korrekciójára tett javaslatokat: világszerte garantált munkahelyeket, olyan minimálbért, amiből tényleg meg lehet élni, ésszerű vagyonplafont a gazdagoknak, rendezést a következő évtizedben a klímaválság miatt csak még súlyosabbá váló menekültkérdésre.

Nincs egy megoldás, nincs varázsszer

A könyv fő üzenete, hogy nincs egy csodamegoldás, ami egy csapásra meg fogja oldani a klímaváltozás problémáját.

Kim Stanley Robinson életművét összefoglaló regényében arról ír: nem elég karbonneutrálisnak lenni, nem elég széndioxidot kivonni a légkörből, nem elég megakadályozni, hogy még több üvegházhatású gáz szabaduljon fel az olvadó tundrából, nem elég valahogy megakadályozni a jégsapkák olvadását, nem elég vegyi anyagokat szétteríteni a légkörben, hogy hűtsük a bolygót, nem elég visszaadni minél nagyobb területet a vadon élő állatoknak.

Nem elég kis korrekciókat tenni a hulladékgyűjtésünkkel, de még az sem elég, ha a hulladéktermelésünket fogjuk vissza, vagy átállunk teljesen elektromos autókra. Nem elég egyszerűen lemondani egyes embereknek a marhahúsról, vagy egyes embereknek, vagy csoportoknak csökkenteni a karbonlábnyomát. Ezek mind fontos dolgok, és minél több ilyen megoldást meg kell próbálni, egyszerre: sok el fog bukni, de néhány beválhat.

A legfontosabb azonban az a felismerés, hogy a gazdasági rendszerünk is egy technológia, ami a leginkább felelős azért a geomérnökösködésért, ami ide juttatott minket. Magyarán szólva a kapitalizmust kell meghaladni: most kell elkezdenünk gondolkozni azon, hogy ez hogyan lehetséges, és már így is óriási késésben vagyunk.

Persze ez nem kis munka a korban, amikor klasszikus mondás szerint – amelyet egyébként épp Robinson témavezetője ejtett el – könnyebb elképzelni a világ végét, mint a kapitalizmusét.

De Robinson ebben a könyvben egész konkrét javaslatokat tesz a gazdasági rendszer korrekciójára és átalakítására, teljesen megvalósíthatónak tűnő javaslatokat, amelyeket részletesen elmagyaráz, és végiggondolja azt is, hogy a reálpolitikában hogy lehet elérni ezeket a célokat. Politikusoknak kötelező olvasmány, és mindenki másnak is, aki képe akar kerülni abban a tekintetben, hogy mi várhat ránk a következő évtizedekben.

Olvasnál valamit, de nem tudod mit? Könyves Kálmán segít!

Szólj hozzá!

Hová tűnt a szombathelyi Fidesz?

A Fidesz korábbi alpolgármestere, Koczka Tibor szerint addig senki sem fog nyilatkozni amíg a központból ki nem adják a narratívát.

A kerékpározás hatékonysága a klímaválság közepette

Miközben küzdünk a hanyatló társadalmi egészség és a Föld leépülésének egymást keresztező válságai ellen, egy vészjósló valóság bontakozik ki a hőmérsékletben, amely hatással van a kerékpáros közlekedésre is. A biciklizés integrált megközelítést valósít meg a környezeti és társadalmi kihívások mérséklésében.

Vitézy Dávid: Határidőig kezdeményezzük a szavazatok újraszámlálását

76-szor annyi érvénytelen szavazat született, mint amennyi a különbség köztük Karácsony Gergellyel.

2 millió forintra büntettek egy sárvári kutyatartót, mert az állat kiszökött és megtámadott egy nőt

Kötelezték arra is, hogy a kutyát szigorúbb körülmények között tartsa.

Hasznos tippek, ha évforduló alkalmából ajándékozod meg a párod

A hírekben gyakran hallani olyan eseteket, amikor egy-egy évfordulós ajándékozás rosszul sült el. Ha el akarjuk kerülni a hasonló szituációkat, akkor mindenképp érdemes elég időt és energiát rászánni arra, hogy megtaláljuk a párunknak a tökéletes meglepetést. 

Nem úgy tűnik a szavazási adatok alapján, hogy Győr „fideszes város” lenne

A Fidesz 40, a képviselőjelöltjei 37, Dézsi 30 százalékot szerzett vasárnap a városban. A Tisza is nagyon közel volt a kormánypárthoz.

Így hagyta ott Magyar Péter az ATV stúdióját

Rónai Egon műsorvezető szerint Magyar nem mondott igazat azzal kapcsolatban, hogy a csatorna nem számolt be folyamatosan a politikus kampányáról.

Kalandozás Törökországban

Törökország az úgynevezett tömegturizmusnak is kedvelt helyszíne, hiszen az emberek ezrével hevernek a török riviéra strandjain, élvezik az all inclusive hotelek szolgáltatásait, az ország kultúráját pedig legfeljebb egy isztambuli city breaken szívják magukba.

A Békéscsaba indul a Haladás "helyén" az NB II-ben

A MLSZ felkérését a klub "tisztelettel és köszönettel" el is fogadta.

Donáth Anna lemondott a Momentum éléről

A választási kudarc miatt döntött így.

Továbbra is fideszes fellegvár marad Sárvár

Kondora István polgármester újrázott, 4 ellenzéki képviselő ül be a testületbe.