Kedden írtunk először arról, hogy augusztus elején egyeztetett a kormány a víziközmű-társaságok vezetőivel. A kormány ugyanis felajánlotta a vízközműveknek, hogy gondolják végig, hogy térítésmentesen átadják-e vízközmű vagyontárgyaikat az állam számára, erről a cégek levélben tájékoztatták a polgármestereket. A rezsicsökkentés bevezetése óta ugyanis a vízíközmű-társaságoknak nem igazán van pénze a víziközművek (víz és csatorna) és egyéb, a terület tartozó berendezéseket karbantartani. Az állam tehát azt ajánlja fel, hogy átveszi ezeket a vagyontárgyakat az önkormányzatoktól, így a szolgáltatási kötelezettség már nem az ő feladatuk lenne. Ezzel viszont az önkormányzatok elveszítenék ezeket a vagyontárgyaikat.
Vas megyében a Vasivíz Zrt. több mint 200 megyei önkormányzat tulajdonában áll. A többségi tulajdonos szombathelyi önkormányzat polgármestere, Nemény András (Éljen Szombathely!) kedden tanácskozásra hívta az érintett települések polgármestereit, a településvezetők megállapodtak abban, hogy mindenki a testület elé viszi a döntést, erre nagyjából két hetük van. Majd ezt követően szeptember közepén a Vasivíz közgyűlést tart, ahol a testületi döntések ismeretében nyilaltkoznak a kormány felé a folytatásról.
Fotó: vasiviz.hu
Csütörtökön a sárvári képviselő-testület már tartott egy ülést az üggyel kapcsolatban, ezen a polgármester egyelőre csak egy tájékoztatást adott a képviselőknek arról, hogy mit takar pontosan a kormány ajánlata. A jelenlegi helyzet több kérdést is felvet, ahhoz, hogy ezeket megértsük, Szabó József répcelaki polgármesterrel beszéltünk, aki maga is négy évtizeden keresztül dolgozott a Vasivíznél, és polgármesterként is rálát a rendszerre.
Szabó elmondta, hogy a folyamat nem idén, hanem már közel 10 évvel ezelőtt elkezdődött. 2013-ban a kormány a rezsicsökkentés miatt 10 százalékkal csökkentette a víz és a csatorna díját a felhasználók számára. Ám ugyanebben az évben bevezettek még egy vezetékadót is, ami egy olyan nonszensz helyzetet teremtett elő, miszerint az önkormányzati tulajdonban lévő csatornák után a vízközműveknek az állam felé kell adót fizetnie, nem pedig az önkormányzatok számára.
Nagyjából hat évvel ezelőtt a kormány bevezetett egy plafont is, vagyis megszabták, hogy mekkora nagyságrend felett lehet egy cég az üzemeltető. A sárvári üzemeltetőt például ekkor kellett beleolvasztani a Vasivízbe, mivel a cég mérete nem érte el azt a szintet, ami felett önállóan működhettek volna.
Az elmúlt tíz évben ugyanakkor nem lehetett emelni a lakossági víz- és csatornadíjakat, a vezetékadót viszont azóta is fizetni kell, így jelenleg hatalmas veszteséggel üzemelnek a vízközművek.
A Vasivíz esetében jövőre ez a veszteség elérheti az egymilliárdot is, Szabó szerint a vízközművek már az ellehetetlenülés határán állnak.
Szabó József elmondta, úgy a legkönnyebb ezt megérteni, ha a vízközművekre egy családként tekintünk. Ennek az elképzelt családnak 2013-ban 10 százalékkal csökkent a fizetése, azóta nem is kaptak emelést, de egy plusz adót is fizetniük kell. Ugyanakkor körülöttük minden drágult, amit még egy ideig ki tudtak matekozni a családtagok, de mostanra eljött az az idő, amikor már nem tudnak megélni a fizetésükből.
Fotó: Pixabay
Az önkormányzatok előtt tehát két út áll, vagy tulajdonosként új szolgáltató után kutatnak, és fizetik a veszteségeket, vagy lemondanak a vagyontárgyaikról az állam javára, természetesen ingyen.
A répcelaki polgármester szerint a vasi polgármesterek nagy dilemmát okoz a jelenlegi helyzet, mivel kevés információt kapnak az állam felől, így viszont nem tudnak felelősségteljes döntéseket hozni, tehát a polgármesterek kivárnak. A képviselő-testületeknek szeptember 20-áig kell meghozniuk a döntésüket, Szabó reméli, addig több részletet megtudnak majd.
Szabó azt mondja, hogy ugyan tudják, feltételeket nem szabhatnak az állam felé, viszont ha az következetes lenne, és átvállalná a szolgáltatókat, akkor ő polgármesterként azt kérné, hogy a lakossági díjakat a következő tíz évben ne emeljék meg, úgy, ahogy a vízközművek sem emelhettek az elmúlt tíz évben.
Szabó szerint egyébként ijesztő a jelenlegi helyzet, sokan attól tartanak, hogy ugyanaz fog megtörténni, mint a kukaholding esetében. A szemétszállítás esetében korábban kisebb szolgáltatókkal is dolgozhattak együtt az önkormányzatok, ez a megoldás jól is működött. Aztán a kisebb szolgáltatókat megszűntették, létrejött az NKHV, ami nagyon gyorsan meg is bukott. Szabó szerint ezt viszont nem lehet elkövetni a víz esetében, hiszen ez az elsőszámú élelmiszerünk, komoly problémákat okozhat a szolgáltatás fennakadása.
