A 2022-es amerikaifutball-szezon kezdete előtt készített interjúnkban Májer László, a Szombathely Crushers elnöke a rájátszásba jutást tűzte ki elsődleges célként a csapat számára. Ezt a Zúzók végül jócskán túlszárnyalták, a csapat óriási küzdelemben maradt csak alul az egész szezonban veretlen Budapest Titans ellen a divízió I-es bajnokság döntőjében. A Crushers technikai vezetőjével, Ács Dáviddal beszélgettünk a mögöttünk lévő szezonról.
Milyen előjelekkel indultatok neki a bajnokságnak, mik voltak az elvárások a csapat felé?
Amerikai játékosunkat, Billy Hattent sikerült negyedik közös szezonunkra is itt tartani, illetve két korábbi meghatározó játékosunk, Bökfi Kornél és Gálos Márton is visszatért. Rutinos védőnk, Szabó Áron pedig az edzői feladatokat is magára vállalta, így a rájátszásba jutást tűztük ki elsődleges célként magunk elé.
A gyengébb kezdés után mennyire esett kétségbe a csapat? Hogy sikerült a rossz szériát végül átbillenteni?
Az első mérkőzésünkön, a bajnokság leggyengébbnek várt - és végül utolsóként is végzett - csapatától, a Tatabánya Mustangstól kaptunk ki elég simán. Szerencsére a második mérkőzésre már meghoztuk a megfelelő változtatásokat és onnantól kezdve még akkor is elégedettek lehettünk a játékkal, ha vereséget szenvedtünk.
Az alapszakasz utolsó fordulója előtt több csapatnak is volt még esélye rájátszásba jutni, elég sok ismeretlenes volt az egyenlet, hogy ki jut tovább, ki esik ki. Ment a számolgatás a Budapest Cowbells II elleni meccs előtt vagy nem foglalkoztatok vele, csakis a győzelem lebegett a csapat szeme előtt?
Természetesen biztosra akartunk menni és a saját meccsünkön akartuk bebiztosítani a rájátszást. Szerencsére aznap volt a legjobb a szezonban a támadójátékunk, így nem volt kérdéses a győzelem.
Milyen volt belülről megélni a VSD Rangers elleni elődöntő feszültségeit, hogy a meccs utolsó percében is még 0-0 volt az állás?
A védelmünk óriásit játszott, mivel válogatott játékosokkal megerősített támadósort sikerült feltartóztatniuk az egész meccsen. A támadósorunk, bár jól haladt, a végén mindig elpuskázta a pontszerzést.
Nagyon idegörlő volt ezt átélni, szerencsére fél perccel a vége előtt megtört a jég és megszereztük a mindent eldöntő touchdownt.
A döntőben, a Budapest Titans ellen is vezettetek nem sokkal a vége előtt. Ha a szezon előtt ezt mondja valaki, aláírtátok volna? Csalódott volt a csapat, hogy nem sikerült a győzelem vagy inkább örültetek az ezüstnek?
A szezonnak volt olyan pontja is, amikor még azt is aláírtuk volna, ha a rájátszásba jutunk, mert az is nagyon kétes volt. Két perccel a vége előtt fordított az ellenfél egy felpattanó labdával a döntőben.
Óriási fájdalom ilyen balszerencsés módon veszíteni és kell még idő, de szerintem pár hét vagy hónap múlva egy megnyert ezüstéremként tudunk tekinteni a szezonra.
Összességében hogy értékelitek az bajnokságot?
Abban sajnos nem tudtunk előre lépni a tavalyi évhez képest, hogy az első meccset ne szúrjuk el, de idén már nagyon jó volt az látni, hogy a csapat játékának volt egy fejlődési íve a szezon során és a legfontosabb meccsekre megjött a legjobb forma.
Épp csak vége a szezonnak, de lehet-e már tudni valami változást a keretben vagy ez még bőven a jövő zenéje?
Egyelőre bizakodóak vagyunk a csapat egyben tartását illetően. A tudat, hogy még mindig ott vagyunk a legjobbak között és ennyire megdolgoztattuk a végső győztest a bajnoki aranyért, nagyon sok játékost arra késztet, hogy továbbra is játszon.