Mi a baj az iskolai kompetenciamérésekkel, és hogy lehetne jobbá tenni őket?

ugytudjuk.hu 2022-06-21 07:32:12
Miben kellene változtatni a közoktatásban évente tartott kompetencia-felmérésekkel kapcsolatban, hogy valóban reális képet kapjunk az intézmények és a gyerekek teljesítményéről?

Pukli István cikke eredetileg társlapunkon, az Azonnali.hu-n jelent meg.

Minden idők egyik legjobb sci-fije a Csillagok között (Interstellar). Ebben Joseph Coopert (Matthew McConaughe-t) behívatják az iskolába a gyermekei viselkedése miatt. Az igazgató (David Oyelowo) a beszélgetésben elmondja, hogy Cooper 15 éves fiát, Tomot (Timothée Chalamet-t) feltehetően nem veszik fel felsőoktatási intézménybe, mert kevés a pontszáma. Cooper visszakérdez:

– Az Ön derékbősége?
– 80 körül. Hosszúság, mondjuk, 85. Nem értem, mire akar kilyukadni.
– Arra, hogy két számmal méri meg még a nadrágját is. A fiam jövőjét pedig egy számmal eldönti?

Így vagyok én is az osztályozással. Azok csak számok. Az ötfokú skálával képtelenség a gyermek fejlődését értékelni, hiszen annak számtalan aspektusa van. Az érdemjegyekkel és az osztályzatokkal minősítünk, dobozolunk, és nem értékelünk.

Valójában a gyermek teljesítményének korrekt, szakszerű értékeléséhez minimum az alábbi előfeltételekre lenne szükség:

  1. a család szociokulturális körülményeinek a felmérésére (ennek legjobb eszköze a családlátogatás),
  2. a gyermek iskolai környezetében való megfigyelésére,
  3. az alapkompetenciáinak a felmérésére (diagnosztikus mérésére),
  4. pedagógiai diagnózis felállítására,
  5. egyéni fejlesztési terv készítésére,
  6. pedagógiai munkára az egyéni fejlesztési terv mentén,
  7. formatív mérésekre tanév közben,
  8. az egyéni fejlesztési terv módosítására (pl. negyedévente),
  9. szummatív méréssel a hozzáadott érték vizsgálata.

Ha mindez megvan, akkor lehet értékelni. Nem minősíteni, hanem szakszerűen leírni a fejlődési folyamatot. Nem sablonmondatokkal, aláhúzgálásokkal.

Ha végignézzük a fenti, a teljesség igénye nélkül összeállított listát, és belegondolunk az ötfokú skála gyakorlati alkalmazásába, rá kell jönnünk, a gyermekünk hármasa nem ér semmit. Az csak egy szám. Nem ér semmit, hogy kitűnő vagy, az sem, hogy megbuktál.

Minden kettes, négyes, karó mögött élettörténetek húzódnak.

Reggel óriásit veszekedtünk a kislányommal, 

mert fésülés közben véletlenül meghúztam a haját. Elfajult a helyzet, kiabáltunk is egymással. (Kivel nem fordult még ilyen elő?) Utólag jelentéktelennek tűnik az eset, megöleltük egymást, bocsánatot is kértünk egymástól, jó szívvel váltunk el, mégis rányomta a bélyegét az eset a napomra.

Fotó: MTI

Hát még az övére, amikor ezzel a teherrel írta meg a matekdolgozatát. De vannak olyan családok, amelyek a mindennapjaikban ennél sokkal nagyobb problémákkal küzdenek. Ezért lenne fontos az, hogy ne a NAT által előírt ismeretek bebiflázását minősítsük, hanem a hozzáadott értéket mérjük.

Erre hivatott a kompetenciamérés, amelyet mérés-értékelési szakemberek dolgoztak ki, és értékelnek is minden évben.

Mi is az a hozzáadott érték?

Minden gyermek más szociokulturális környezetből érkezik az iskolába. A gyermek nem közjószág, hanem egyéniség. Más a háttér, más készségekkel, képességekkel érkezik a suliba. Nem mindegy, honnan indul, de végül sajnos ugyanazt a kimenetet kell teljesítenie év végére mindenkinek. Az uniformizálás, az egyenlítősdi nem működik.

Az előbbiekből fakadóan minden gyermek másképp érik, fejlődik. Lefordítva a gyűlölt számjegyekre: lehet, hogy

okosabb a hármas gyermek, mint az ötös, csak máshonnan indul. 

Ebből az következik, hogy az iskolának azt kellene mérnie, mi az, amit az intézmény a gyermek kompetenciaszintjéhez hozzá tudott tenni. De mi is az a kompetencia? A kompetencia három összetevőből áll:

  1. ismeret
  2. képesség/készség
  3. attitűd.

Ezek az összetevők elválaszthatatlanok egymástól. Akkor leszek kompetens egy adott területen, ha megvan hozzá a kellő ismeretem, amelyekre építve kialakítom a készségeimet, és formálom az attitűdömet. A kompetencia tehát nem szitokszó, nem elvont pedagógiai agymenés.

Az iskola értelme és célja az kellene, hogy legyen, hogy az EU által meghatározott, a NAT bevezetőjében csodálatosan megfogalmazott egyéni sajátosságokat figyelembe véve a gyermek kulcskompetenciáit a lehető legmagasabb szintre juttassa.

A kompetenciamérésről sokat lehet olvasni a sajtóban. Az egyik oldal sikerről, a másik kudarcról értekezik, de mindenki intézményi oldalról közelíti meg a kérdést, pedig a helyes az volna, ha az egyes gyermekekhez egy adott időintervallumon belül hozzáadott értéket vizsgálnák.

Totálisan érdektelen és értelmetlen ugyanis az a nominális adat, 

hogy a két évvel ezelőtti 10.-esek jobban teljesítettek a mostani 10.-eseknél.

Hiszen nem ugyanazokról a gyerekekről van szó: az egyes tanulók más-más családiháttér-indexszel rendelkeznek, be voltak zárva a Covid idején, online előadásokat hallgattak, nem volt lehetőség saját élményen alapuló oktatásra, nem találkoztak egymással, nem alakultak ki barátságok, első szerelmek stb.

A kompetenciamérés az egyének teljesítményének változásáról is kell, hogy szóljon, és szól is, csak végig kell olvasni a 2021-es értékelést. Az elemzés részletes, használható és előremutató. A kompetenciamérés fontos a gyermek fejlődése szempontjából, és

örömteli, hogy elkezdték azt kiterjeszteni a többi kulcskompetencia területére is: 

2022-ben már nem csupán matematikai logikát, szövegértést valamint idegen nyelvi kompetenciát vizsgáltak, hanem természettudományos gondolkodást is.

Az alábbiakban egy példa a képességpont-változások elemzéséről:

A kompetenciamérés egyik alapja a CSH-indexet mérő tanulói háttérkérdőív (Bővebben a fenti linken a 35. oldaltól, definíció a 109. oldalon).

Ez kiemelten fontos a hozzáadott érték mérése szempontjából, mégsem kötelező kitölteni. Ahhoz, hogy átfogó pedagógiai diagnózist állítsunk fel, ez nagyon fontos segítség volna. Kötelezővé kellene tenni. A családiháttér-index és a teljesítmény közötti összefüggés településtípusonként, illetve képzési formák szerint (a 10.-esek példája):

A kompetenciamérést ki kellene terjeszteni minden kulcskompetenciára, hogy átfogó képet kapjunk az egyes gyermekek fejlődéséről.

A kompetenciamérést ki kellene terjeszteni több évfolyamra, egyfajta formatív mérésként is lehetne kezelni azt. A kompetenciamérésnek ezen kívül ki kellene váltania a szummatív méréseket: az osztályozás képmutatását, a középfokú felvételi eljárás teljességgel fölösleges stresszét, de még magát az érettségit is, így Cooper fiának sem kellene a pontjait számolgatnia.

Ezzel is közelebb kerülhetnénk a 12 évfolyamos egységes közoktatás megteremtéséhez. Persze ehhez szemléletváltozás kell, jelenleg azonban a XVIII. század végéről a XXI. századba óriásit kellene ugrani.

Szólj hozzá!

Új helyszínnel, jégpályával, fényjátékkal és koncertekkel érkezik az Advent Győrben - mutatjuk a legfontosabb programokat, helyszíneket és jegyárakat

November 27-én Wolf Kati koncertjével indul az ünnepi programsorozat, amely idén a Városházát is bevonja a karácsonyi forgatagba. 

Vajon szükség van rá? - még idén létrejöhet a Működő és Emberséges Magyarország Intézet

Radnai Márk bejelentette, hogy benyújtották az Országgyűlésnek az új, független intézmény létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek kidolgozásához több mint 2200 állampolgári észrevétel érkezett.

Újabb lépés a győri zártkertek ügyében: Hajtó Péter a minisztériumnál kezdeményezett jogszabály-módosítást

A független önkormányzati képviselő három konkrét változtatást javasol, amelyek több ezer győri ingatlantulajdonos helyzetét rendezhetik.

Repetát? A szombathelyi Paragvári Utcai Általános Iskolába is betette a lábát a szupermenza

Már nem a konyhásnénik karja úszik a cérnametélt fölött. A gyerekek maguknak szednek abból és annyit, amennyit akarnak.

Párkányfelújítás: mit tud a szálerősített finombeton?

A párkányról könnyű megfeledkezni egy nagyobb felújítás során, pedig ez az elem folyamatosan ki van téve az esőnek, a napsütésnek és a mindennapi használatnak.

Visszatér az Oxygen FM Győrben: már novemberben újraindulhat a rádióműsor a 100,1 MHz-en

Pénzes Anikó, az Oxygen Media tulajdonosa lapunknak elárulta, hogy már épül az új belvárosi stúdió, és akár már a jövő héten megszólalhat az adás.

Egy doboznyi szeretet: idén is karácsonyi ajándékokat gyűjtenek a rászoruló gyerekeknek Győrben

A Városi Diákfórum hatodik alkalommal szervezi meg jótékonysági akcióját, amelyhez november 23. és december 11. között lehet csatlakozni.

Újra Jazzkedd Győrben: tízéves jubileumát ünnepli az Antal Gábor Trió

A Győri Filharmonikus Zenekar népszerű koncertsorozata februárban folytatódik, ezúttal a modern jazz, a fúziós zene és a rock találkozásával.

November 26-án közmeghallgatást tartanak Győrben – négy percet kapnak a felszólalók

A győriek személyesen tehetik fel kérdéseiket és mondhatják el javaslataikat a városvezetésnek a Városháza Dísztermében. 

Rómaiak, Picasso, rap és egy pohár bor – mozgalmas hét vár a győriekre a Rómer Múzeumban

Tárlatvezetések, történelmi előadás, koncert, kiállításmegnyitó és ingyenes filmvetítés is szerepel a friss programkínálatában.

Új céget alapított a győri Rába, és vezetőváltás lesz a futóműgyártónál is

A változások hátterében a cseh hadiipari együttműködés erősödése is állhat.

2028 előtt egészen biztos, hogy még csak szóba sem kerülhet a szombathelyi északkeleti elkerülő 

Hende Csaba szelleme belengte a parlamentet, és újra előkerült a hőn áhított szombathelyi elkerülő ügye.

Pintér Bence újra tisztázta a győri matekot: a megszűnő állami elvonás valójában nem hoz pluszpénzt a városnak

A polgármester részletesen bemutatta, miért nem jelent 1 milliárd 600 millió forintos könnyebbséget Győrnek a Versenyképes Járások Program megszüntetése. 

Egy kámi ház vécétartályban is drogot találtak a rendőrök

A mosókapszulákat tartalmazó kosár alján pedig közel egymillió forint lapult.

520 millió forintból újul meg a győrszentiváni Körtér egy szakasza

Az útfelújítás mellett új gyalog- és kerékpárút, akadálymentes átkelőhelyek, korszerűbb buszmegállók és közvilágítás is szerepel a tervekben.

Igazgatóból melós, Kántás Zoltán a Sárvári Gyógyfürdő után a Vasivíznél talált állást

Vízmintavételi szakemberként folytatja az egykori szombathelyi fideszes önkormányzati képviselő.

750 millió forintból újulnak meg utcák és parkolók Győr-Révfaluban

A Zólyom, a Gyöngy és a Báthory utca egyes szakaszait is érinti az európai uniós támogatásból megvalósuló beruházás, amely várhatóan 2027 novemberére fejeződik be.