Kunhalmi Ágnes: A szavazóink egy része már nem NER-oligarchákat, hanem munkaadókat lát

Farkas Bazsi 2022-04-26 15:46:00
Nem tudja megmondani, hogy indul-e még valaha önállóan választáson az MSZP, de az biztos, hogy a párt nevének megváltoztatásánál sokkal több kell a megújuláshoz – mondta az Azonnalinak adott interjújában Kunhalmi Ágnes. Az MSZP társelnöke a kevés egyéniben győzni tudó ellenzéki indulóként részletesen beszélt lapunknak az ellenzék belső működéséről a kampány közben, a szerinte elkövetett hibákról, a félreismert társadalmi reflexekről, és arról, hogy hogyan válhatnak 2026-ra a hagyományosan baloldali szavazók Orbán Viktor szilárd támogatóivá.

Azonnali: Tóth Bertalan már bejelentette, hogy távozik a párt éléről. Ön már döntött?

Kunhalmi Ágnes: Berci nem távozik, hanem nem indul újra a tisztújításon, de marad, mint frakcióvezető. Az én helyzetem annyiban más, hogy elindultam egyéniben, lemondtam a bejutó listás helyről. Nem vágyakoztam semmilyen fizetős párttisztségre. Attól tettem függővé a további politikai sorsom, hogy tudok-e a pártnak hozzáadott értéket produkálni, meg tudom-e nyerni a Fidesszel szemben a választókörzetemet.

Én elsősorban nem a párt, hanem a választók kezébe tettem a jövőmet. A mandátumot megőriztem. Hogy elindulok-e újra társelnöknek, azt nem a nyilvánossággal, hanem a párt tagságával közlöm majd először.

Ha veszített volna, mihez kezd?

Civil élethez. Van bennem affinitás, hogy gimnazistákat, vagy felső tagozatos általános iskolásokat demokrácia-ismeretre, állampolgári ismeretekre tanítsak. Volt már arról szó, hogy esetleg magánintézményben ezt egy-egy alkalommal akár csinálhatnám is, de a pártelnökség és az egyéni körzetem mellett most nincs rá időm.

Tóth Bertalan szólt önnek előre a bejelentéséről?

Nem.

Korrektnek tartja ezt?

Ez az ő döntése, tiszteletben tartom.

Ungár Péter, lapunk egyik tulajdonosa azt mondta a Telexnek, hogy a kampányban a hatpárti értekezleteken egyedül, már-már monomániásan ismételgette, hogy a háborúban nem putyinozni kell, hanem demonstratíve kiállni a béke és a szociális igéretek mellett, de nem hallgattak önre. Ez így volt?

Igen.

Fotó: Vágvölgyi Bálint

És hogy nézett ki ez belülről?

A hat párt vezető politikusaiból is álló reggeli kommunikációs értekezlet volt a kampány egyik legfelsőbb fóruma. Itt dőlt el sokszor, hogy miről mit mondunk, Márki-Zay Péter merre menjen, mit kommunikáljon. Az adott pillanatban és hosszabb távon is. És valóban én voltam az egyik egyéni képviselőjelölt az érintettek között, aki saját szemével látta, hogy a Havanna lakótelepen

a háború kitörése után már csak azt kérdezték tőlem az emberek, hogy „Ugye kimaradunk belőle?”. De mindenki.

Aki ismeri a magyar történelmet, a vesztes világháborúkat, 56-ot, nagyon jól tudja, hogy a magyar társadalom egy-egy háborús helyzetre hogyan reagál: ebből jobb kimaradni. Hiszen mindenki ösztönből a családját, , a férjét, a feleségét, a gyerekeit, a kiskutyáját vagy éppen a biciklijét félti.

És ebből kiindulva mondta azt, hogy…

Hogy nagyon határozottan ki kell mondani, hogy ki akarunk maradni a háborúból, és emellett a kormánynál sokkal jobban odafigyelnénk a háború gazdasági-szociális hatásaira. Ezért csökkentenénk az alapélelmiszerek áfáját, emelnénk a nyugdíjakat, a béreket, adómentessé tennénk a minimálbért.

De sajnos Márki-Zay Péter sem tudott ezekkel vállaltan konzervatív-liberális közgazdászként azonosulni,

ezért, amikor igazán nagy szükség lett volna a háborúval kapcsolatban a szociális ígéretekre, kommunikációra, már nem voltunk rá képesek. És volt még egy sor egyéb tényező, ami társadalmi valóság Magyarországon, de egyáltalán nem foglalkoztunk vele.

Mik ezek?

Például, hogy a magyar társadalom egyáltalán nem olyan oroszellenes, mint a lengyel. Orbán Viktor sorozatosan úgy kapott kétharmadot, hogy köztudottan Putyin egyik legnagyobb barátja Európában, de ez nem sokakat érdekelt idehaza. Én egyébként

a keleti nyitást is úgy értelmeztem részéről, hogy egyfajta kiegyensúlyozásra törekszik a Nyugatról érkező nyomással szemben.

Továbbá növelve ezzel a nemzeti tőkések mozgásterét is azáltal, hogy megkönnyíti befektetéseiket keleten. És persze, Orbán nem ismeri el, hogy a nyugati orientáció a fontos, de mégis csak az Európai Unió keleti szárnyához tartozunk.

Mit jelent európai magyarnak lenni? Automatikusan lemásolunk-e mindent, ami Nyugatról jön? Túl vagyunk az előcsatlakozáson, amikor mindent kritika nélkül átvettünk. Tizennyolc éve vagyunk lojális és teljes jogú tagok, el kell gondolkodnunk azon, hogy a vállalt európai értékeken túl (jogállamiság, szólásszabadság, esélyegyenlőség, politikai váltógazdaság), amik számunkra evidenciák, mit mondunk.

Mert vannak olyan kérdések, amiket a magyar sajátosságoknak megfelelően kell értelmezni, nem csak gondolkodás nélkül átvenni a nyugati típusú demokráciák mintáit.

Mire gondol?

Például arra, hogy a multiknál dolgozó magyar munkavállalók jelentős része frusztrált attól, hogy bére nagyságrendekkel alacsonyabb, mint az anyavállalatnál dolgozó társaié, miközben ugyanolyan teljesítményt, munkaintenzitást várnak el tőle. Miközben nem képesek olyan termelékenységre, nem az ő hibájukból, hiszen az anyavállalat általában a kelet-közép európai országokba sem a legfejlettebb technológiákat viszi ki.

Erről is sokan meséltek nekem a Havannán.

Erre idehaza kapnak egy rabszolgatörvényt a nyakukba, mert a multik a jövedelmezőségüket a munkaidő meghosszabbításával is akarják növelni.

Mi volt erre a válasz a kampánycsapat, vagy éppen Márki-Zay Péter részéről?

Nem igazán értették, miről beszélek, Ungár Péter kivételével – már hivatkozott rám, én is hivatkozom rá. De visszatérve a háborúra: az Ipsos felmérése szerint még az európai uniós országok többségében is a megkérdezettek kisebbik hányada – 18 százalék – mondja csak azt, hogy részt kellene vennünk a háborúban. Az arány pedig nálunk a legalacsonyabb, mindössze 3 százalék.

Az uniós állampolgárok többsége is valamilyen békés megoldást szeretne. Ehhez képest

sokan azon csodálkoztak, hogy Putyin agressziója idehaza miért nem okoz társadalmi kataklizmát.

Az ellenzék megszavazta a parlamentben a Fidesz által beterjesztett politikai nyilatkozatot a háborúval kapcsolatban, amelyik világosan kimondja, hogy nem küldünk sem fegyvert, sem katonát.

Igen, és ennek ellenére majdnem egy egész ország hitte el, hogy mi a háború pártján állunk.

Mintha kissé szégyellte volna az ellenzék ezt a határozatot. Nem is beszéltek róla.

Majdhogynem egyedül én beszéltem róla, ahol tudtam. Még a Madách téri kampányzárónkon is ott lobogtattam a papírt róla.

Márki-Zay Péter és Gyurcsány Ferenc is rengeteget kampányolt terepen önhöz hasonlóan. Kétlem, hogy más tapasztalataik lettek volna, mint önnek a Havannán.

De van aki a választóira figyel, van aki a monomániáit tolja, vagy éppen a hite vezérli. Márki-Zay Péterrel is az utóbbi történt szerintem. Ő egy konzervatív liberális közgazdász, akivel rengeteget kellett időrabló módon vitatkozni a tervezett jóléti intézkedésekről, mert ezeket nem akarta felvállalni. Miközben az egész ellenzéknek folyamatosan azt kellett cáfolnia, hogy megszorításokra készülünk és háború pártiak vagyunk.

Talán rossz tanácsadói is voltak Márki-Zay Péternek. Kik voltak ezek?

Volt egy saját MMM-es tanácsadói köre magyar és külföldi tanácsadókkal. Ők valamilyen oknál fogva még az utolsó körben is a putyinozó plakátokat erőltették.

Erre mondta korábban, hogy az amerikai tanácsadók semmit nem érthettek a magyar történelemből?

Igen. De még azok a politikustársaim is, akik ismerik a magyar történelmet, nem mindig tudták ezt napi szintű politikai szituációkra vonatkoztatni. És sokan azt sem értették – pedig a Bige László által finanszírozott nagymintás kutatás világosan felfedte –, hogy a magyar társadalom

egy alapvetően konzervatív, keresztény szemléletű társadalom kádári elvárásokkal.

Ráadásul ezt a társadalmat az elmúlt tizenkét évben a Fidesz még inkább jobbra tolta.Ebben kellett volna hatékony ellenzéki, baloldali kampányt csinálni. Az is baj volt, hogy számos közgazdász „orbáni osztogatásról” beszélt.

Fotó: Vágvölgyi Bálint

Mit kellett volna helyette mondani?

Ez a gigantikus pénzosztás sok esetben jogos juttatásokat jelentett, a Fidesz a választások előtt próbálta sok éves mulasztásait pótolni – ezt is el kellett volna mondani. Azt kellett volna hangsúlyozni, hogy mi ezen felül további jóléti intézkedéseket szeretnénk, hogy megvédjük a társadalmat a közelgő válságtól, a háború okozta negatív gazdasági hatásoktól.

Orbán Viktor kiírhatta a plakátokra, hogy ha mi jövünk, elvesszük a 13. havi nyugdíjat, miközben arról senki nem beszélt, hogy mi kormányon 22 heti 13. havinak megfelelő nyugdíjat adtunk összesen, ő pedig csak 5-öt. Hol a kettő közti 17 hétnyi különbség? Vagy, hogy 2010-ben 11 százalékot tett ki a nyugdíj és nyugdíjszerű kifizetések aránya a GDP-hez viszonyítva, ma ez az arány alig több mint 8 százalék. Hol a kettő közti különbség?

De ezt nekünk kellett volna elmondani, nyilván sokkal egyszerűbben. Én megtettem, szerintem a körzetemet is ezért nyertem meg. Mert a békéről beszéltem, meg a jóléti intézkedésekről, a programunkról és nem arról, hogy mi van Putyinnal. Egy szűk rétegre optimalizáltuk a kampányunkat.

De ez hogy következhetett be? Nem voltak méréseik, kutatásaik arról, hogy mit várnak, mire hogy rezonálnak a szavazók?

Nagyon sok mérés volt, de ezeket is eltérően lehet értelmezni. Amikor megláttam azokat a méréseket, hogy a 8 százaléknyi aktív bizonytalan döntő többsége szerint

Orbán jól kezeli a háborút és jól teszi, hogy nem akarja szétbombázni az EU egységét,

emellett megszavazza a szankciókat is – amiket amúgy az ellenzék is javasolt akkor azt gondoltam, a háborúról nekünk már nem lenne szabad éles stílusban beszélni. Főleg nem fegyverekről, katonákról. Ehelyett több napig ez volt a tematika a részünkről.

Egy másik felmérés szerint pedig a bizonytalanok úgy látják, a Fidesz is rákényszerül majd ugyan megszorításokra a választások után, de legalább kisebbet csinál, mint mi. Világosan lehetett látni, hogy merre felé kellene menni és mit cáfolni.

Az ön, vagy Hiller István, vagy Arató Gergely eredménye is azt mutatja, hogy a „lakótelepek népét” jelentős számban veszítette el a baloldal….

Igen, a tendencia egyértelmű: ami működött a Belvárosban és Budán, azzal már Dél- Pesten a Fidesz korábbi szavazóink egy részét választotta le rólunk. Kezdjük elveszíteni a „lakótelepek népét” valóban. A tendencia azt mutatja, hogy a nemzeti tőkésosztály, amit mi helyesen

NER-lovagoknak, meg oligarcháknak hívunk, a munkásosztály egy nemzeti érzelmű részével kezd kiegyezni.

Ez könnyen adhatja majd 2026-ban is Orbán Viktor rendszerének új társadalmi bázisát. Ezek az emberek már nem oligarchákat látnak, hanem munkaadókat.

A Havannán egy munkás ugyanúgy elmondja, hogy nincs pénze új protézisre, hogy milyen rossz az iskola, az orvosi ellátás, és ezért nem szavaz a Fideszre. De közben azt is látja, hogy a munkaadója már egy ilyen nemzeti tőkés. És lehet, hogy egy idő után lojális lesz hozzá, mert félti, hogy egy idő után azt a keveset is elveszíti amije van.

Ezért nagyon nagy erőfeszítéseket kell tennünk, hogy megtartsuk őket ellenzéki, lehetőleg baloldali szavazónak.

Ez az egyre rosszabb helyzetbe kerülő ellenzéki térfél hogyan tudja megakadályozni a további leépülést?

Nagyon nehezen. Hiszen ma már valóban abszolút többsége van a Fidesznek, nem úgy, mint 2014-ben és 2018-ban . Mára már együtt is kevesebben vagyunk. Erre, a leépülés megakadályozására kell koncentrálnunk erőforrásainkat. Mégpedig közösen. Ehhez képest most mindenki mintha elkezdte volna újra a saját útját járni.

Ha valaki már most biztosan tudja, hogy 2024-ben az EP-választáson egyedül akar indulni, miközben ugyanabban az évben lesznek az önkormányzati választások, szétverheti a minimális együttes erőforrást is. Stratégia fontosságú lenne a korábbi önkormányzati pozícióink megtartása.

Gondolom, a választásokon még önállóan nem indult Párbeszédre gondol…

Tordai Bencére, a Párbeszéd politikusára gondolok. Ez tudtommal jelenleg még nem a Párbeszéd hivatalos álláspontja. De én nem tartom jó iránynak. Stratégiai szempontokat, az önkormányzati választásokat figyelembe véve kellene gondolkodnunk, nem rövid távon.

Ezek után megérte együttműködni a Párbeszéddel? Ha nem lépnek szövetségre, a párt jó eséllyel ma már nem létezik.

Azért voltak közösen politikai sikereink, például a 2019-es önkormányzati választáson. Szerintem jót tett mindkét szervezetnek, hogy megismertük egymást. A két szervezet, a tagok, az aktivisták…

Mit tudott hozni ebbe a szövetségbe a Párbeszéd?

A zöld gondolatot például.

Amit az LMP hozott be a magyar politikába.

Igen, de volt LMP-sekről beszélünk. Az LMP mellett, hogy az MSZP-re mélyrehatóbban is hatással legyenek ezek a gondolatok, kellett a Párbeszéd is. Ma már egy baloldali párt, mint az MSZP sem tudja megkerülni a klíma- és környezetvédelmet és a zöld gondolatok szociális dimenzióját sem. Lehet, hogy külön indulunk, de most nem zárkóznék el a jövőbeli együttműködéstől sem.

Most mindenki gondolkodjon el egy kicsit saját helyzetéről, álljon fel a kapott ütésből, de se a hat párt, se az ideológiailag egymáshoz közelebb állók ne égessék fel a hidakat magunk között.

További egységesülésre van szükség a baloldalon?

A pártstruktúra változatlanul nem maradhat. Alakulhatnak pártszövetségek, uniópártok például kettős tagsággal… Most biztosan

nem tudjuk megcsinálni azt, amit Orbán Viktor a jobboldalon,

hogy „egy a tábor, egy a zászló” és talán telejsen így nem is kell Amúgy neki is tizenkét évébe telt. Az biztosan nem járható, és már ki is próbáltuk, hogy majd valaki kinő, túlnő ezen a térfélen a többieken. A demokráciában szövetségeket kell alkotni és így új politikát csinálni.

Nem önmagában az összefogással van a baj, mert anélkül még ilyen eredményt sem értünk volna el.

De ez egy belső verseny is, amiben a DK például sokkal erősebbé vált mára, mint az ön pártja. Hogy látja ebben a kontextusban az MSZP jövőjét?

A DK nem tisztán baloldali párt, hanem demokratikus áramlatok gyűjtőpártja, liberális, konzervatív baloldali demokratákkal. Mi baloldali irányzatok gyűjtőpártja vagyunk tisztán baloldali párt. Ezt meg kell őrizni Magyarországon. A tizenéves fiatalok is erre ösztönöznek, akikkel találkozom.

Fiatalok lépnek be az MSZP-be?

Lépnek, de nem feltétlenül elsőre.

Érdeklődnek és foglalkoztatja őket a baloldali ideológia. És valamilyen felületet biztosítani kell nekik, még akkor is, ha nem lesznek párttagok.

Mert rengeteg új kérdésre kell válaszolnunk.

Például, hogy hogyan állítsuk meg a nemzetközi tőke harácsolását.

Hogy mit tudunk tenni ez ellen, amikor ez a tőke csak úgy átáramlik egyik országból a másikba, munkavállalók sokaságát hátrahagyva? Gondoljunk a rabszolgatörvényre, amivel a Fidesz kiszolgálta a német tőkét, gondoljunk a 16 évre levitt tankötelezettségre, amit szintén emiatt is hajthatott végre…

Ezek az ügyek láthatóan nem fordítottak tömegeket szembe a kormánnyal.

Még nem, de ettől még létező problémák. De meg kell mondanunk egyértelműen például azt is, a közmunkához mi a viszonyunk. Mert ez nem ördögtől való eszköz, a baj, hogy a Fidesz nem tesz mellé egy olyan képzési rendszert, ami lehetővé tenné, hogy egy idő után ki tudjanak lépni az érintettek és azok gyermekei a közmunka világából.

Én nem csak a kerületemben kampányoltam, hanem szerte az országban. És régebben találkoztam olyan gyerekkel, aki azt mondta, a legnehezebb neki minden nap felkelni időben és elmenni iskolába: mert rajta kívül még mindenki alszik a családban ilyenkor.

A közmunka mégis aktivizmusra sarkallja ezeket az embereket.

De lehetővé kell tenni, hogy a gyermekeikből rendes oktatással és képzéssel, már pék, CNC-lakatos, vagy éppen akár orvos legyen, ha ez az álma, mert ezt az álmot így ebben a formában a Fidesz elvette ezektől a gyermekektől És ez ma már nem csak cigánykérdés Magyarországon.

De ugyanígy végig kellene gondolnunk, mint ahogy azt már korábban is említettem, hogy mit jelent ma egy magyarnak az, hogy „európai polgár”: hogy autómatikusan lemásoljuk a nyugati mintákat, , vagy megpróbáljuk az európai értékeket a magyar sajátosságoknak megfelelően érvényesíteni.

Indul még az MSZP önállóan választáson a jövőben?

Ezt ma nem tudom megmondani. De erről dönteni a mi saját jogunk. Sok mindent lehet mondani az MSZP-re, de egyet biztosan nem: hogy azt a szervezeti-, humán-, pénzügyi és egyéb kapacitást, amivel rendelkezünk, nem bocsátottuk teljes egészében az összefogás rendelkezésére a kampányban.

Ujhelyi Istvánnak van egy válasza az MSZP bajaira: változtasson nevet a párt, hogy így is demonstrálja a megújulását. Erről mit gondol?

Nagyon sok jó javaslat hangzott el a párt jövőjével kapcsolatban a legutóbbi választmányi ülésünkön, Ujhelyi Istváné az egyik ezek közül.

Ez egy jó javaslat?

Ennél szerintem már több kell. Ha úgy döntök és bejelentem újra elindulok társelnöknek , akkor mélyebb és komplexebb javaslatokat fogok kidolgozni. Hogy nevet kell-e változtatnunk, az a vitában később fog kiderülni és majd a közösségünk eldönti.

A parlamenti mandátumokat fel kell venni, a bizottsági helyeket el kell foglalni?

Semmilyen erőforrást nem szabad parlagon hagyni, netán a Fidesznek, vagy a Mi Hazánknak átadni, mert amit ma nem töltesz be, azt a Fidesz és a Mi Hazánk kapja, tovább erősítve ezzel a jobb és a szélsőjobboldalt. Emellett a parlament erőforrás. Ha lemondunk róla, magunkat lőjük lábon. Eddig sem a parlament volt a fő terepe a politizálásnak, nem ezen múlik.

Azt pedig, hogy aki bemegy és leteszi az esküt, kollaboráns, visszautasítom.

Mert a választóim elvárják, hogy verjem az asztalt az Üllői út felújításáért, vagy egy új CT-ért. Azt meg végképp nem értem, hogy az eredeti szándékhoz képest mi a különbség aközött, hogy valaki az alakuló ülésen teszi le az esküt vagy később.

Forrás: Azonnali

Szólj hozzá!

Nem kért az ellátásból, inkább megharapta a mentőst

A Győri Járási Ügyészség vádat emelt egy 30 éves férfi ellen, aki megharapta az ellátására érkező mentőautó sofőrjét.

Elfogták a július 4-i ünnepségen feltehetően lövöldöző amerikai férfit

Az eddig ismert tények szerint hatan meghaltak, harmincan megsebesültek a támadásban a Chicago-hoz közeli Highland Parkban, Illinois államban.

Zápor, zivatar, élénk szél lesz a Dunántúlon kedden

Délelőtt leginkább a Dunántúlon, majd délután, este már egyre több helyen fordulnak elő záporok, zivatarok.

Dézsi Csaba Andrásnak sem tetszik a vármegyék és főispánok ötlete

Győr fideszes polgármestere nem tartja jó elképzelésnek a javaslatot.

A Kúria szerint jogszerű volt a januári pedagógussztrájk

A tanárok Strasbourgig is hajlandóak elmenni.

Ötven százalékos áremelés várható a győri uszodákban

Az energiaköltségek a tavalyi hétszeresére nőttek.

Cristiano Ronaldo egyelőre nem vette fel a munkát a Manchester Unitednél, sajtóhírek szerint távozni akar

A portugál sztár "családi okok miatt" hétfőn nem kezdte meg az edzést csapatánál.

Csökken az üzemanyagok ára

Olcsóbb lesz a fűnyírás.

Egy csoport blokkolja a forgalmat az Erzsébet-hídon

Rendőrök intézkednek a helyszínen.

20 és fél millió forintot és ezer eurót lopott el egy győri panzióból egy fiatal pár

Egy saját maguk által írt névtelen levél azonosította ez elkövetőket.

Váradi és Ferencz kimaradt a kosár-válogatott keretéből

A magyarok ma este meccselnek a franciákkal.

Már délutánra megérkezhet a hidegfront a nyugati határszélhez

Nem árt szélre és jégre is felkészülni.

Mintegy 800 ezer ukrán vesztette el az otthonát a háború miatt

15 millió négyzetméternyi ukrán lakást tettek tönkre az oroszok.

1,8 milliárddal lett gazdagabb ma valaki

19 héten keresztül halmozódott a nyeremény.

Kánikulával kezdődik a jövő hét, aztán jön néhány hideg front

Hétfő éjfélig még harmadfokú hőségriasztás van életben.