A sztrájkjog elvétele miatt az Alkotmánybírósághoz fordultak a tanárok

Farkas Bazsi 2022-02-22 19:02:47
Szerintük Alaptörvény ellenes a korlátozás.

A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közleményt jutatott el a szerkesztsőgégünkhöz, amelyben arról írnak, hogy alkotmányjogi panasszt nyújtottak be:

A kormánnyal közös sztrájkbizottságban tárgyaló két szakszervezet, a PDSZ és a PSZ rendkívül fontos lépésnek tartja a sztrájk mint munkavállalói alapjog gyakorlásának szempontjából a mai napon - dr. Schiffer András ügyvéd által –az Alkotmánybíróságnak benyújtott alkotmányjogi panaszt, amely a köznevelési intézményeket érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 36/2022. (II. 11.) Korm. rendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását és megsemmisítését célozza.

E rendelet megsérti az Alaptörvény veszélyhelyzetre vonatkozó rendelkezését, mivel a jogalkotó nem tartotta be a rendeleti szabályozásra felhatalmazást adó törvényben előírt szükségesség és arányosság elvét, túllépve ezzel az Alaptörvény 53. cikkében biztosított különleges jogrendi hatáskört, és sérti a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát.

A sztrájktörvényben előírt „még elégséges szolgáltatás” intézménye eleve korlátozza az Alaptörvényben biztosított sztrájkjogot. A sztrájkjog további korlátozását jelenti, hogy a még elégséges szolgáltatás tartalmát és felételeit az egyeztető eljárást, illetve az esetleges nemperes eljárást megelőzve, rendelet határozza meg, mivel ezzel kiüresíti a megállapodásra irányuló egyeztető tárgyalást és megállapodás hiányában a bírósági nemperes eljárást.

A sztrájk alatti még elégséges szolgáltatás nem azonos valamely közfeladat zavartalan ellátásával, ellenkező esetben a sztrájk érzékelhetetlenné válna. Részlet az alkotmányjogi panaszbeadványból: „A sztrájkjog gyakorlása éppen ezért akkor tölti be alkotmányos rendeltetését, ha a munkaadó rendeltetésszerű működését megzavarja, fennakadáshoz vezet: így nyer értelmet a kollektív nyomásgyakorlás, mint a sztrájkjog lényegi eleme. Ha a sztrájkjog gyakorlása csak úgy képzelhető el, hogy az nem okoz fennakadást a munkaadónál, nem zavarja meg a megszokott munkaadói üzemmenetet, tehát észrevétlen marad a sztrájkolók külvilágában: a sztrájkjog lényeges tartalma kerül korlátozásra, hiszen éppen annak nyomásgyakorló funkciója vész el.”

A beadvány kitér arra is, hogy a rendeleti előírások és a járványügyi veszélyhelyzet között kevés összefüggés van, ráadásul „a közvetlen összefüggést mutató, valamint a közvetett és részleges összefüggést mutató rendelkezések is kivétel nélkül olyan élethelyzeteket szabályoznak, amelyek nem specifikusan sztrájkhelyzetre jellemzően, azok a 2011. évi CXC. tv.-ben leírt valamennyi tanítási szünetre ráhelyezhetőek…. Az Indokolások Tárában közzétett előterjesztői indokolás maga is csak kisebb részt hivatkozik járványügyi előírások érvényesítésére, nagyobbrészt a járványhelyzettől függetlenül is fennálló közpolitikai célokat fogalmaz meg.” A megtámadott rendelet indoklásában erről az alábbi, rendeleti indoklásban meglehetősen szokatlan mondatok olvashatók:
„A bérek tekintetében a baloldali kötődésű szakszervezetek 2010-ben nem szerveztek sztrájkot, amikor a pedagógusoktól a Gyurcsány-Bajnai kormány elvett egyhavi bért.
A közszféra bérrendezését 2010 után a Kormány a pedagógusokkal kezdte. Béremelés tekintetében most az egészségügyi dolgozók, ápolók, orvosok és a szociális szféra dolgozói vannak soron, vita a további pedagógus béremelés időzítéséről van.”

A sztrájkbizottságot alkotó szakszervezetek bíznak abban, hogy az Alkotmánybíróság mielőbbi határozatában megsemmisíti az alaptörvénysértő rendeletet, lehetővé téve a közoktatás területén is munkavállalói nyomásgyakorlása alkalmas, érzékelhető sztrájk megtartását. A cél továbbra is jelentős béremeléssel és a munkaterhek csökkentésével a fokozódó és immár tragikus mértéket öltött szakemberhiány enyhítése, hosszútávon mindenki számára elérhető, használható tudást biztosító oktatás és színvonalas óvodai nevelés biztosítása.

Szólj hozzá!

Milliós kártérítést ítélt meg a bíróság az elbocsátott a kölcseys tanároknak

A közalkalmazotti jogviszonyuk megszüntetése és a politikai véleménynyilvánításuk között ok-okozati összefüggést azonban nem állapította meg a bíróság.

Ilyés Laura győzelme, győri tinédzser nyert 400 méter gyorson

Győzelemmel tért vissza a legjobbak közé Ilyés Laura, aki 200 méter pillangón diadalmaskodott csütörtökön az úszók rövidpályás országos bajnokságán Kaposváron.

Hogyan lehet áttörni a médiazajon?

Ma már szinte teljesen elképzelhetetlen az az éra, amikor csupán két tévécsatorna és négy-öt újság vagy magazin volt elérhető, hogy az internet nélküli létet ne is említsük.

Lezárta az okiratokat hamisító győri testvérpár elleni eljárást a rendőrség

Az egész országra kiterjedően állítottak elő hamis okiratokat, köztük vezetői engedélyeket, OKJ-s szakképesítést igazoló bizonyítványokat és érettségi bizonyítványokat.

Folytatólagosan elkövetett számvitel rendje megsértésének bűntette miatt emeltek vádat egy szombathelyi sportegyesület vezetője ellen

A NAV is nyomozott az ügyben. Az egyesület vezetőjét kiskorú veszélyeztetésével is vádolják.

41 ország asztaliteniszezői pattogtatnak az Arena Savariában

Szombathely 4 versenyzővel büszkélkedhet a nemzetközi kupán.

Az átlagosnál kissé melegebb volt az október

A középhőmérséklet országos átlagban 11,4 Celsius-fok volt, ami 0,7 fokkal haladja meg az 1991-2020-as évek átlagát.

Nem gyűlt össze elegendő aláírás a kiemelt beruházások elleni népszavazáshoz

Az LMP nem tudta összegyűjteni a szükséges aláírásokat a kiemelt beruházásokról szóló népszavazásra, amiért a párt vállalja a felelősséget.

Izomépítés vagy szálkásítás? Mi a különbség?

Amikor valaki elkezd edzeni, már jó eséllyel van egy elképzelése arról, hogy mi a célja, mi felé szeretne dolgozni, vagy legalábbis, hogy hogyan szeretne kinézni.

Donald Trump bejelentette győzelmét

Ő lesz az USA 47. elnöke.