A sztrájkjog elvétele miatt az Alkotmánybírósághoz fordultak a tanárok

Farkas Bazsi 2022-02-22 19:02:47
Szerintük Alaptörvény ellenes a korlátozás.

A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közleményt jutatott el a szerkesztsőgégünkhöz, amelyben arról írnak, hogy alkotmányjogi panasszt nyújtottak be:

A kormánnyal közös sztrájkbizottságban tárgyaló két szakszervezet, a PDSZ és a PSZ rendkívül fontos lépésnek tartja a sztrájk mint munkavállalói alapjog gyakorlásának szempontjából a mai napon - dr. Schiffer András ügyvéd által –az Alkotmánybíróságnak benyújtott alkotmányjogi panaszt, amely a köznevelési intézményeket érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 36/2022. (II. 11.) Korm. rendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását és megsemmisítését célozza.

E rendelet megsérti az Alaptörvény veszélyhelyzetre vonatkozó rendelkezését, mivel a jogalkotó nem tartotta be a rendeleti szabályozásra felhatalmazást adó törvényben előírt szükségesség és arányosság elvét, túllépve ezzel az Alaptörvény 53. cikkében biztosított különleges jogrendi hatáskört, és sérti a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát.

A sztrájktörvényben előírt „még elégséges szolgáltatás” intézménye eleve korlátozza az Alaptörvényben biztosított sztrájkjogot. A sztrájkjog további korlátozását jelenti, hogy a még elégséges szolgáltatás tartalmát és felételeit az egyeztető eljárást, illetve az esetleges nemperes eljárást megelőzve, rendelet határozza meg, mivel ezzel kiüresíti a megállapodásra irányuló egyeztető tárgyalást és megállapodás hiányában a bírósági nemperes eljárást.

A sztrájk alatti még elégséges szolgáltatás nem azonos valamely közfeladat zavartalan ellátásával, ellenkező esetben a sztrájk érzékelhetetlenné válna. Részlet az alkotmányjogi panaszbeadványból: „A sztrájkjog gyakorlása éppen ezért akkor tölti be alkotmányos rendeltetését, ha a munkaadó rendeltetésszerű működését megzavarja, fennakadáshoz vezet: így nyer értelmet a kollektív nyomásgyakorlás, mint a sztrájkjog lényegi eleme. Ha a sztrájkjog gyakorlása csak úgy képzelhető el, hogy az nem okoz fennakadást a munkaadónál, nem zavarja meg a megszokott munkaadói üzemmenetet, tehát észrevétlen marad a sztrájkolók külvilágában: a sztrájkjog lényeges tartalma kerül korlátozásra, hiszen éppen annak nyomásgyakorló funkciója vész el.”

A beadvány kitér arra is, hogy a rendeleti előírások és a járványügyi veszélyhelyzet között kevés összefüggés van, ráadásul „a közvetlen összefüggést mutató, valamint a közvetett és részleges összefüggést mutató rendelkezések is kivétel nélkül olyan élethelyzeteket szabályoznak, amelyek nem specifikusan sztrájkhelyzetre jellemzően, azok a 2011. évi CXC. tv.-ben leírt valamennyi tanítási szünetre ráhelyezhetőek…. Az Indokolások Tárában közzétett előterjesztői indokolás maga is csak kisebb részt hivatkozik járványügyi előírások érvényesítésére, nagyobbrészt a járványhelyzettől függetlenül is fennálló közpolitikai célokat fogalmaz meg.” A megtámadott rendelet indoklásában erről az alábbi, rendeleti indoklásban meglehetősen szokatlan mondatok olvashatók:
„A bérek tekintetében a baloldali kötődésű szakszervezetek 2010-ben nem szerveztek sztrájkot, amikor a pedagógusoktól a Gyurcsány-Bajnai kormány elvett egyhavi bért.
A közszféra bérrendezését 2010 után a Kormány a pedagógusokkal kezdte. Béremelés tekintetében most az egészségügyi dolgozók, ápolók, orvosok és a szociális szféra dolgozói vannak soron, vita a további pedagógus béremelés időzítéséről van.”

A sztrájkbizottságot alkotó szakszervezetek bíznak abban, hogy az Alkotmánybíróság mielőbbi határozatában megsemmisíti az alaptörvénysértő rendeletet, lehetővé téve a közoktatás területén is munkavállalói nyomásgyakorlása alkalmas, érzékelhető sztrájk megtartását. A cél továbbra is jelentős béremeléssel és a munkaterhek csökkentésével a fokozódó és immár tragikus mértéket öltött szakemberhiány enyhítése, hosszútávon mindenki számára elérhető, használható tudást biztosító oktatás és színvonalas óvodai nevelés biztosítása.

Szólj hozzá!

Drágább lesz házasodni Kőszegen

2019 óta nem emelt árat az önkormányzat. Eddig.

A MOHU MOL 18 új kukásautót adott át Győrben

Az átadott új Mercedes típusú kukásautók modern, EURO 6E környezetvédelmi besorolásúak, használatukkal csökkenni fog a károsanyag-kibocsátás és a környezet terhelése.

Az ETO indulhat a konferencia ligában, a DAC nem

Egy tulajdonos csak egy csapatot nevezhet a pontvadászatba.

Elfogták a rendőrök a szombathelyi késelőt

A vita hevében egy személyt életveszélyesen, három másikat könnyebben sebesített meg a fiatal férfi.

Könyörögve kéri a Madártani Egyesület, hogy ne etessük a vízimadarakat!

A vízimadarak etetése nemcsak felesleges, de tömegesen sodorja veszélybe és betegíti meg az állatokat.

Kitette a kölyökkutyát a 81-es út mellett, amely ezt nem élte túl

A kölyökkutyát nem sokkal később a főúton elütötték.

Az iskolában rángatta meg fia osztálytársát egy szombathelyi nő

A gyerekek összeszólalkoztak, anyuka meg ment rendet tenni.

Mindennapos bőrápolás 4 lépésben

A rohanó hétköznapokban sokszor elfelejtjük, hogy a bőrápolás sokkal több, mint pusztán szépségápolás.

A Blikk után a Győr+t fogja igazgatni Kolossváry Balázs

Július 1-től kezdi meg munkáját az új vezérigazgató.

Holnaptól egy hónapig tartó vidámparkot nyitnak Bükfürdőn

Légvár, kisvasút, dodgem, és még sok minden más.

Ropiként törte a fákat Kőszegen a tegnap esti vihar

Balesethez és vihar következtében kilenc fakidőléshez riasztották a Vas vármegyei tűzoltókat tegnap.

A napelemes rendszerek rejtett költségei

A napelemes rendszerek egyre népszerűbbek Magyarországon, hiszen a környezetkímélő hatásuk mellett hosszú távon jelentős megtakarítást biztosítanak.