Tudni fogom, mit képernyőfotózol ezen a nyáron!

Papp László Tamás 2022-02-09 08:09:13
Hogy tudhatom, az oké. Na, de tilthatom is? Véleménycikk a közösségi média etikai határmódosításairól.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi szerkesztőségünk álláspontját. Vitáznál velünk? Küldd el az írásod nekünk!

Mark Zuckerberg, a Facebook és a Meta vezérigazgatója azt mondja, mostantól nem érdemes képernyőmentéseket készítenünk a Facebook Messengeren belül. A techóriás ugyanis nemrég olyan frissítést vezetett be, ami után értesítést kapunk, ha valaki lementi a beszélgetéseinket

számolt be róla az Ugytudjuk.

Mit jelent ez a felhasználóknak?

Látszólag nem változik semmi, hisz a képernyőfotózás nem lesz tiltva vagy blokkolva, csupán tájékoztatják az érintettet: a szavait lefényképezték.

S természetesen önmagában azzal, hogy egy üzenete képernyőfotózásáról valaki értesítést kap, semmi probléma nincs.

Persze valójában akár már ebből is lehet. 

Fotó: Pixabay

Mondjuk X küld valamilyen szöveges, képes, rajzos, videós, illetve egyéb üzenetet Y-nak. Aki lefotózza, s erről X-et rögtön értesítik a szolgáltató. Mire rákérdez a címzettnél: miért készített az ő szavairól vagy képeiről fotót?

Erre a kérdésre Y vagy felel valamit vagy nem, s a kapott válasz vagy kielégíti, megnyugtatja az üzenet feladóját vagy nem. Tehát már ebbe is bele lesz kódolva potenciális konfliktus.

És mi van akkor, ha a feladó azt követeli majd, hogy a címzett törölje a képernyőfotót? Viszont az utóbbi nem hajlandó rá.

Kikényszeríthető-e jogi, illetve technikai eszközökkel mindez?

De talán fordítva ülünk a lovon, illetve korábbra szükséges visszamenni, hogy igazán rávilágíthassunk a problémára. Ugyanis a vita nem ott kezdődik: joga van-e X-nek képernyőfotót csinálni Y üzenetéről, de nem is ott, hogy annak joga van-e ezt megakadályozni.

Léteznek ma is olyan alkalmazástípusok, melyek blokkolják a Print Screen-funkciót.

Fotó: Vágvölgyi Bálint

Ám a szituáció gyökere mélyebben húzódik.

Mivel azt a kérdést is feltehetjük: joga van-e X-nek a kézbesítés, felbontás, elolvasás után a cimzett fiókjában lévő üzenetet törölni, amit Y-nak küldött? Erre konkrétan a Messengerben jelenleg is nyílik mód. Mi több, fentebb idézett cikkünk szerint:

„...már egy olyan új funkciót is kidolgoztak, ami lehetővé teszi, hogy egy idő után minden nyom nélkül eltűnjön az üzenetünk.”

Ez a lehetőség viszont egyáltalán nem valami ősi természetjogi alapelvből, régóta alkalmazott paragrafusból vagy evidens szokásjogból fakad.

Pár évtizeddel ezelőtt, (vagyis az internet korát megelőzően), de ma is furcsán néznénk, ha csöngetne a postás, de nem azért, mert levelet hozott, sőt. Hanem, hogy a tegnap hozott, s általunk már felbontott és elolvasott levelet adjuk vissza, mert a feladó meggondolta magát, és mégsem szeretné, ha az üzenete nálunk lenne.

Valószínűleg hüledezve néznénk, mi több:

elküldenénk a postást meg a feladót is melegebb éghajlatra.

De fogadjuk el, hogy a világhálón létezhet ilyen jog, hogy a már kipostázott üzenetet a feladó utólagosan visszahívja, kitörli, cenzúrázza. De ha a feladónak fűződhet ahhoz jogos érdeke, hogy eltüntesse a levelét, akkor a címzettnek nem lehet ugyanilyen jogos érdeke, hogy megőrizze, archiválja, lementse azt?

Orwelli cenzúraszabályok? A múltat végképp eltörölni?

Fotó: Pixabay

Újságíróként számtalanszor tapasztaltam olyat, hogy a közszereplő az első indulatában közösségi oldalára kitett posztot törölte vagy átírta.

Ilyenkor a Print Screen-billentyű az egyetlen, melynek lenyomásával a sajtó bizonyíthatja: a kijelentés tényleg elhangzott. S ez nem csak a nyilvános bejegyzésekre, közleményekre igaz.

Egy szerzői jogi, szabadalmi, rágalmazási, becsületsértési ügyben, de akár egy bántalmazási, szeméremsértési zaklatási távoltartási eljárásban, válóperben is döntő bizonyítékként szolgálhat egy learchivált üzenet, hogy a jogsértő tartalom használata, a plágium, a fenyegetés, a sértés, az elutasítás (vagy épp a beleegyezés) tényleg megtörtént.

Rengeteg példa van arra, hogy valaki a jó ízlést, a morált vagy akár a jogot áthágó módon nyilvánul meg, de utólag már szeretné ennek nyomait kitörölni. Ám ha nekem szántak egy üzetet, miért ne volna jogom azt rögzíteni? Hozhatunk abszolút közszereplői példát is rá, miért fontos egy nyilatkozat elektronikus rögzítése.

Lájkolod a Messenger változtatásait?

Fotó: Pixabay

A győri önkormányzatnál korábban az az általam is tapasztalt abszurd gyakorlat volt hatályban, miszerint a képviselők vagyonnyilatkozatait nemhogy a honlapra nem töltötték fel, de azokról semmiféle elektronikus másolatot, példányt, fotót nem volt szabad csinálni.

Hanem manuálisan, golyóstollal lehetett kijegyzetelni, miután személyesen beletekintettünk. Az önkormányzat még egy vesztes per után is bepróbálkozott, hogy ezt a képtelen gyakorlatot fenntartsa. Pedig nyilvánvaló, hogy mi ezzel a gond.

Egy kézírásos jegyzet - szemben a dokumentum elektronikus példányával vagy akár egy fénymásolattal, fotóval -  e tekintetben semmiféle bizonyító erővel nem rendelkezik.

A Print Screen a web emlékezete.

Fotó: Papp László Tamás

Tehát, ha egy cikkben leközlöm a vagyonnyilatkozatban szereplő tételeket, de mondjuk a polgármester tagadja, hogy így nyilatkozott volna a vagyonáról, semmi nincs az orgánum kezében.

Illetve mi garantálhatja azt jobban, hogy a letétbe helyezett vagyonnyilatkozatokba nem lehet utólag belejavítani, vagy egy másik, visszadátumozott példányra kicserélni, ha nem az hogy létezik egy fotókópia, elektronikusan rögzített példány, ami hozzáférhető a lakosság számára?

Valahol ugyanez a helyzet az üzenő-, illetve csevegőprogramokban küldött üzenetek törlésével, illetve archíválásával is. Úgy gondolom, ha valaki mond valamit egy személynek, csoportnak címzett üzenetében, akkor nem veheti zokon, ha ezt mások idézik, illetve később a fejére olvassák.

A hírhozó törli a hírt?

Fotó: Pixabay

Akármi is ennek jogi szabályozása az Unióban, az Egyesült Államokban, azok egyik vagy másik tagállamában, valamit azért talán elmondhatunk. Meglehetősen sunyi, jellemtelen dolog valakinek üzenetet, levelet küldeni, aztán utólag mégsem vállalni érte a felelősséget, hanem letagadni, megpróbálva kiretusálni.

Olyan funkció idáig is volt például a Gmailben, hogy az elküldött levél fél percig függőben marad, s ha meggondoltuk magunkat, visszavonhatjuk a küldést. Egy ilyen opciónak természetesen más üzenetküldő alkalmazásokban is helye lehetne. Más kérdés a kompromittáló vagy fenyegető üzetek utólagos retusálása.

Mint azt egy korábbi, eme Gmail-funkció bevezetése után írt cikkemben leírtam:

Egyfelől jó, hogy a tévesen vagy indulatból útjukra bocsátott leveleket érvényteleníteni tudjuk. Ám nem mindig helyeselhető az, mikor

korlátozás nélkül, parttalanul semmissé tehetjük a döntéseinket.

Például mit szólna a kedves olvasó, ha a főnöke gond nélkül törölhetné utólag a levelet, melyben utasítást adott valamire, amit ön végrehajtott? S aztán a vezető megbánja a parancsot, s belenyúl a rendszerbe, eltüntetve a nyomokat

– véltem akkor.

Kérdés, mi a célja ezzel a Messenger tulajdonosának? Ez valamilyen intézkedéssorozat nyitó lépése, amivel át kívánják építeni a csevegőszobákban zajló kommunikációit vagy megállnak itt?

Hogyan építik át a közösségi médiát?

Fotó: Pixabay

Az utóbbi opció is lehetséges, de csak addig, amíg viták nem keletkeznek a törölt üzenetek, valamint azok learchiválása miatt. Felmerül a kérdés például, hogy a felhasználók közötti csevegés rögzítése, továbbá annak publikálása mennyire fér bele a jogi illetve etikai normákba?

Egyértelműnek látszik, hogy például egy nagykorú magánszemély által egy másik, hasonlóképp 18 évét betöltött illetőnek annak beleegyezésével továbbitott intim, szexuális tartalmú fotót, videót vagy szöveget másoknak hozzáférhetővé tenni jogsértő.

Viszont, ha mondjuk egy politikus ír le magánüzenetben, mond el magánbeszélgetésben olyat, ami szembemegy a nyilvánosság előtti megszólalásaival, ott már kevésbé ütősek a publikációval szembeni ellenérvek. Sajtótörténeti könyvtárat lehetne megtölteni olyan leleplező cikekkel, melyek a riportba belebukott közszereplő akarata ellenére publikált, illetve rögzített információkon alapultak.

Magam részéről úgy gondolom, hogy a beszélgetések rögzítése önmagában nem lehet általánosan, egészében kifogásolható.

Valószínűleg mindenki csöppent már olyan szituációba, amikor ő és a vitapartnere gyökeresen másképp emlékeztek egy korábbi veszekedésre, indulatos beszélgetése, s ezt úgy fejezte ki:

„De kár, hogy nincs erről magnófelvétel!”

Nos, a Messengeren (és más üzenetküldő programokban, csevegőszobákban) van lehetőség a képernyőfelvételre. S a magam részéről azt remélem, hogy a jövőben is lesz.

Szólj hozzá!

Az autófóliázás egy közkedvelt marketingeszköz

Ugyan az utóbbi években az online marketing pörgött fel a leginkább, egyre több vállalkozás található meg a digitális térben, de ez közel sem jelenti azt, hogy fizikai, “offline” promóciók már kevésbé lennének hatékonyak, sőt! Néhány okos megoldással még költséghatékonyabban érhetjük el a potenciális vásárlókat.

Nem jelenthető ki egyértelműen, hogy Bábolnán soha többé nem földelnek el fertőzött állati tetemeket!

Nagy István nem tudott határozott válasszal felelni a kérdésre a zárt ajtók mögött tartott szakmai értekezleten.

Hiányoltad már a szalagvágást? Pedig Sárváron tegnap nyisszant az olló

A Nádasdy-vár kapott macskakövek közé szorított új fákat. Szegények.

Nem ülhet le az Egis Körmend kispadjára a pénteki meccsen Forray Gábor

Vezetőedző nélkül kell helytállnia a Rába-partiaknak a Szolnok ellen.

A mese szerepe gyermekkorban

Folyamatosan hallhatjuk a híreket arról, hogy a gyerekek manapság túl kevés mesét hallanak, helyette mindig a képernyőt nézik. A hírek középpontjában ennek a jelenségnek a káros hatásai állnak. De mit tehet a szülő, ha szeretne ezen a helyzeten javítani?

Pénteken újabb alpolgármester csatlakozhat a győri városvezetéshez

A pletykákkal ellentétben Antal Imre nem lesz jelölt.

Nem maradtak némák a bábolnaiak

Nagy István agrárminiszter szerint a szigetközi magas talajvíz miatt hoztak Bábolnára több ezer leölt szarvasmarhát.

Hogyan szerezhető be gyorsan és egyszerűen a cégkivonat?

Sürgős ügyintézés vagy vásárlás kapcsán gyakran merül fel az igény, hogy gyorsan és egyszerűen hozzáférjünk a szükséges dokumentumokhoz.

Megszavazták, marad a forgalmi rend változás a szombathelyi Kiskar utcában

A volt Sylvester János nyomda átépítése miatt kellett plusz kanyarodó sávot kialakítani.

Új tulajdonosa van a szombathelyi ISIS Hotelnek

Az elképzelés szerint lakásokat alakítanak ki az épületben. A változás a Móló Éttermet is érintheti.

A napelemes rendszer bővíthető

A hírek tele vannak a napelem rendszer bővítésével kapcsolatos tudnivalókkal.

Autós üldözés volt Győrben

Hosszas autósüldözés Győr belvárosából az M1-es autópályáig tartott.

Meghalt Ferenc pápa

A katolikus egyház első emberét húsvéthétfőn, 88 éves korában érte a halál. 

Hogyan találhatunk magunknak jól fizető állást?

A híroldalak időről időre foglalkoznak azzal a kérdéskörrel, hogy milyen szakmát érdemes kitanulni, melyikkel mennyit lehet kezdőként vagy tapasztalt szakemberként keresni. Mivel manapság egyáltalán nem ritka az, hogy az emberek átképzik magukat, ezért mindenképpen érdemes figyelemmel követni ezeket a híreket.

Vasárnap és hétfőn is várja a gyerekeket a Fő téri vidámpark Szombathelyen

Hétfőn Bing nyuszival is találkozhatnak a legkisebbek.

Így viseld a gyűrűidet!

A divat világában villámgyorsan változnak a trendek, és ezen belül az ékszerek, különösen a gyűrűk terén is igazi forradalmat élhetünk meg. Hol egy újdonsült fazon kerül reflektorfénybe, hol pedig valami más ragadja meg a közönség figyelmét.