Zajlik az élet az érdi belpolitikában is. Korábban Tetlák Örs Bács István, Érd korábbi, fideszes alpolgármesterének vagyonnyilatkozatában nem szereplő több mint 71 millió forintos tagi kölcsönt firtatta és kezdeményezett összeférhetetlenségi eljárást vele szemben, majd Bács kezdezményezett eljárást Tetlák ellen, mondván annak korábbi cégét kényszertörölte a bíróság.
A kölcsönös összeférhetetlenségi és méltatlansági indítványok mellett ugyanis a Jogi és Közbiztonsági bizottság ellenzéki elnökét kizárták a várost vezető Szövetség Érdért frakcióból, miután egy érthetetlenül elnyúló eljárás után – nem vitte az érdi közgyűlés elé a bizottság döntéséről szóló előterjesztést, így a közgyűlésnek esélye sem volt kimondani a volt fideszes alpolgármester összeférhetetlenségét, ami a mandátumától való megfosztását is jelentette volna.
Tetlák Örs: „Nincs itt boszorkány, csak egy leszerepelt képviselő, aki évek óta vásári cirkuszt csinál a vagyonnyilatkozataiból"
Az utóbbi hetekben Érden is felbolydult a közélet. Az Átlátszó cikkéből derült ki, hogy Érd korábbi, fideszes alpolgármestere, Bács István vagyonnyilatkozatában nem szerepel egy meglehetősen komoly tétel: egy 71,5 millió forintos tagi kölcsön, amit Bács a saját egyszemélyes cégének adott. Az ügy a hazai közélet mondhatni szokásos medrében zajlott, legalábbis egy darabig.
Végül február 9-én szerdán újra összeült a Jogi és Közbiztonsági bizottság, a frakcióból azóta kizárt Asztalos Éva vezetésével (a bizottságban nincs többsége a várost vezető frakciónak, ugyanis az elnök mellett egy másik tag is kilépett azóta), ám ennek ellenére mindkét indítványt leszavazták.
Tetlák Örsöt telefonon értük utol, aki azt mondta, hogy az összeférhetetlenségi indítvány annyira komolytalan volt, hogy ellenszavazat nélkül szavazták azt le (ezt az indítványt egy magánszemély adta be).
Mint megtudtuk: a méltatlansági indítványt - amit mintegy ellentámadásként Bács nyújtott be - a bizottsági többség szintén elutasította, azokat csak a fideszes képviselők szavazták meg.
Érd LMP-s alpolgármestere ugyanakkor hozzátette: ilyen indítványokat bármikor, akár naponta be lehet nyújtani, azokat mindig ki kell vizsgálni. Ez egy elhibázott törvényi szabályozás, komolytalanná teszi az egész eljárásrendet
– mondta.
Hozzátette:
„Egyetlen valódi kérdés van továbbra is: honnan származott Bács István 71,5 milliós tagi kölcsöne és miért titkolta el éveken keresztül a több tízmilliós vagyonelemet a vagyonnyilatkozataiban?”
Az LMP egyébként januárban újra nyújtotta be a közhatalmat gyakorló politikusok és közpénzekkel gazdálkodók vagyonnyilatkozat-tételi szabályainak átalakításáról szóló törvényjavaslatát, melynek célja, hogy a legfontosabb döntéshozók által benyújtott vagyonnyilatkozatok valóságtartalmát végre ténylegesen és hatékonyan lehessen ellenőrizni.
A javaslat szerint a köztársasági elnök, az országgyűlési képviselők, a politikai vezetők, az Országgyűlés által kinevezett tisztségviselők, a nagyvárosi polgármesterek és a köztulajdonban álló vállalatok vezetőinek vagyonnyilatkozatai hitelességét az Állami Számvevőszék vizsgálná, valamint lehetővé tennék a nyilvános vagyonnyilatkozatok kereshető módon történő közzétételét.
