Az utóbbi hetekben Érden is felbolydult a közélet. Az Átlátszó cikkéből derült ki, hogy Érd korábbi, fideszes alpolgármestere, Bács István vagyonnyilatkozatában nem szerepel egy meglehetősen komoly tétel: egy 71,5 millió forintos tagi kölcsön, amit Bács a saját egyszemélyes cégének adott. Az ügy a hazai közélet mondhatni szokásos medrében zajlott, legalábbis egy darabig.
Míg a várost vezető és az ellenzéki összefogás pártjaiból álló Szövetség Érdért frakció alpolgármestere rendületlenül firtatta Bács – szerinte – eltitkolt vagyonelemét, addig az Érden ellenzékbe szorult Fidesz nyilván nem. Majd váratlanul, a többségében a Szövetség Érdért frakció tagjaiból álló Jogi és Közbiztonsági bizottság akkor még szintén a frakcióhoz tartozó elnöke – eleve egy érthetetlenül elnyúló eljárás után – nem vitte az érdi közgyűlés elé a bizottság döntéséről szóló előterjesztést, így a közgyűlésnek esélye sem volt kimondani a volt fideszes alpolgármester összeférhetetlenségét, ami a mandátumától való megfosztását is jelentette volna.
A vagyonnyilatkozatából 71, 5 milliót kifelejtő volt érdi fideszes alpolgármester helyett a feljelentő ellen indult méltatlansági eljárás
Érdekes csavarral folytatódik a vagyonnyilatkozatával és gyarapodásával elszámolni nem tudó Bács István volt érdi alpolgármester ügye - írja az LMP közleménye. Az atlatszo.hu vette észre, hogy Bács egy 71,5 millió forintos tagi kölcsönt nem tüntetett fel vagyonnyilatkozatában.
Tetlák Örs, Érd LMP-s alpolgármestere tavaly nyáron kezdeményezett vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a fideszes politikus ellen. Őt kérdeztük az ügy állásáról.
Hogy derült ki, hogy a volt alpolgármester kifelejtett egy 71,5 milliós összeget a vagyonnyilatkozatából?
Ez egy nyilvános adatbázisban elérhető adat. Minden egyes cégnek le kell adnia az éves beszámolóját, és ennek a beszámolónak a mellékletében a 2020-as évre vonatkozóan – amit az Átlátszó újságírója szúrt ki - ott szerepel egy 71,5 millió tagi kölcsön.
Ez egy olyan vagyonelem, olyan követelés, amit bizony fel kellett volna tüntetnie már a 2019-re vonatkozó vagyonnyilatkozatában is, hiszen az egyszemélyes cégének a kölcsön első részletét - 38 millió forintot - még 2019-ben adta. Ezt követően 2020-ban további 33,5 milliót tagi kölcsön került a kft-be, ez a tény viszont egyik vagyonnyilatkozatban sem szerepelt.
Fotó: Érd
Tegyük tisztába: önmagában semmi baj nincs azzal, ha valaki a saját cégének ad kölcsön, csak közszereplőként ezt jelezni kell.
Akkor van ezzel baj, ha valakinek nincs látható fedezete, vagy kizárólag munkabér jellegű jövedelme van, mint például Bács Istvánnak. Az ő alpolgármesteri fizetéséből ugyanis képtelenség lett volna 71,5 millió forintot kigazdálkodni. Ezt, mivel magam is alpolgármester vagyok, bátran merem állítani.
"Ha az égvilágon semmi másra nem költ, akkor sem sikerül, hiszen ez a tagi kölcsön a teljes önkormányzati ciklusban kapott nettó fizetésénél is több."
Ön kezdeményezte Bács István ellen a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást. Ott kiderült a pénz forrása?
Ezt az eljárást azért kezdeményeztem, hogy mesélje el, miért kíván eltitkolni egy 71,5 milliós vagyonelemet. Érdemi választ nem adott.
A helyzet kacifántossága abban állt, hogy a hatáskörrel rendelkező Jogi és Közbiztonsági bizottság - amelynek az a feladata, hogy vizsgálja a képviselők vagyonnyilatkozatainak valódiságát és tartalmát - elfogadta azt az álláspontot, hogy a bizottságnak csak a 2020-as évet kell vizsgálnia.
"Ez nem igaz, hiszen ezt a kölcsönt két részletben adta saját cégének, vagyis egészen nyugodtan megkérdezhették volna Bács Istvánt – és erre a törvény is felhatalmazást ad -, hogy honnan volt erre forrása."
A bizottság elnöke szerint az ő feladatuk csak a törvényesség felügyelete, nem nyomozóhatóság.
Fotó: Érd
A bizottságtól senki nem várt el nyomozást, se én, se az érdiek. Ez csak a józan ész: van-e arra épeszű magyarázat, honnan szerzett ennyi pénzt Bács István.
Ráadásul a jelenlegi szabályozás gyakorlatilag kiüresítette a vagyonnyilatkozati eljárást, ugyanis ha egy önkormányzat nem dönt másként, akkor az az alapszabály, hogy csak a legutolsó leadott vagyonnyilatkozat a nyilvános, a korábbiakat visszakapják a képviselők. Ez azért problémás, mert így épp a vagyongyarapodást nem lehet igazán követni, holott pont ez lenne a lényeg.
Bács szerencsétlenségére az Átlátszó újságírója minden évben kikérte a vagyonnyilatkozatát, így erre fény derült.
A lényeg, hogy semmilyen megnyugtató válasz nem született. A vagyonnyilatkozati eljárás vége az lett, hogy a bizottság kimondta, valótlan a vagyonnyilatkozat tartalma.
Ha már bizottság. Az előbb említett Jogi és Közbiztonsági bizottság elnöke, Asztalos Éva erre azt mondta - pontosan idézve: „Nem azt vizsgáltuk honnan lett valakinek hirtelen 70 milliója, azt miért nem, miért úgy, akkor vallotta/nem vallotta be. Egyébként, ha fennáll az alapos gyanú, hogy valami nem stimmel a pénz körül, feljelentést kell tenni. A vizsgálat tárgya eljárásjogi kérdés volt, nevezetesen fennáll-e az összeférhetetlenségi eljárás lefolytatásának törvényi feltétele. A bizottság többségi szavazással úgy döntött, hogy nem áll fenn."
Ez nem egészen így van. Egyrészt a különböző eljárásokat sem feltétlenül egyszerű követni. Két különböző dolog a méltatlanság és az összeférhetetlenség. A hamis vagyonnyilatkozat a törvény szerint – és a köznapi értelemmel némileg szembe menve - az összeférhetetlenséget alapozhatja meg. De a vagyonnyilatkozat egész intézményét, a méltatlanság, vagy az összeférhetetlenség kimondását annyira keszekuszává varázsolták az utóbbi években, nyilván szándékosan, hogy ebben nagyon nehéz nyílegyenesen haladni.
Fotó: Érd
A hivatal jogászaival és persze magával a jogász végzettségű polgármesterrel együtt nagyon sokat gondolkodtunk, vitáztunk azokon a lépéseken, hogy miként tudunk jogszerűek lenni, de mégis abba az irányba haladni, hogy ha valaki eltitkol egy ilyen vagyonelemet, lead három hamis adatot tartalmazó vagyonnyilatkozatot és mindenekelőtt nem tud magyarázatot adni több tízmilliós vagyongyarapodására, akkor annak igenis legyen következménye.
Nem arról van szó, hogy le akarjuk vadászni Bács Istvánt, vagy itt egy boszorkányüldözés folyna.
„Nincs itt boszorkány, csak egy leszerepelt képviselő, aki évek óta vásári cirkuszt csinál a vagyonnyilatkozataiból, majd amikor lebukik, nem él a lehetőséggel, hogy tisztába tegye azokat.”
Az eredeti, 2020-ra vonatkozó vagyonnyilatkozatról tehát az eljáró bizottság is kimondta, hogy valótlan.
Vagyis erről Bács Istvánnak már papírja van.
Itt jön a lényeg: a vagyonnyilatkozati után – szintén az én kezdeményezésemre - következett az összeférhetetlenséget vizsgáló eljárás. Ugye a törvény szerint egy képviselő nem folytathat olyan tevékenységet, ami megingathatja a közbizalmat. Nos, legyünk őszinték: finoman szólva is gumiszabály ez, de ha valaki lead egymás után három hamis vagyonnyilatkozatot, akkor az az én olvasatomban bizony meglehetősen megingatja a közbizalmat.
Fotó: Érd
És hogy ez ne legyen elég, miután a bizottság már kimondta az eredeti vagyonnyilatkozat valótlanságát, Bács István beadott egy javítottat, ám ebben sem a teljes, 71,5 milliós összeget jelölte meg, hanem csak 33,5 milliót, vagyis a 2020-as kölcsönt.
„Márpedig aki adott már kölcsönt, vagy tartozott valakinek, az tudja, hogy teljesen mindegy, hogy hány részletben adtunk kölcsön vagy tartozunk, csak a teljes összeg számít. Ezzel megint az a probléma, hogy hazudik. Vagyis a vagyonnyilatkozatából tendenciózusan bohózatot csinált"
És akkor innen jött az igazi jogászkodás. Szerintem ez egy világos politikai döntést igényelt volna: Bács István tettei alkalmasak a közbizalom megingatására, kimondható az összeférhetetlenség. Pont.
A jogi bizottság elnöke szerint viszont rendben van, ha valaki nem a követelése teljes összegét tünteti fel egy javított vagyonnyilatkozatban. Végül az általa vezetett bizottság úgy döntött, nem áll fenn az összeférhetetlenség, sőt abban sem volt partner, hogy a bizottság döntése a közgyűlés elé kerülhessen.
A Szövetség Érdért frakció ezt követően kizárta Asztalost a frakcióból. Így történt?
Így. És bár elhangzott ilyen is, a kizárt frakciótagot soha senki nem akarta olyanra rávenni, ami a törvény szövegéből nem vezethető le. Egy politikai közösség véleményével, szándékával lehet nem egyetérteni, de megakadályozni, hogy határidőn belül közgyűlési döntés születhessen egy jelentős horderejű kérdésben, az nagyon más.
Vagyis a frakció szerint tehette volna azt is, hogy bepasszolja a közgyűlésnek, döntsenek ők.
Igen, véleményem szerint mondhatta volna azt a bizottság elnökeként, hogy kér egy megerősítést a közgyűléstől és a bizottság döntését behozza előterjesztésként. Félreérthetetlenül jeleztük, hogy nyugodtan mondjon ellenvéleményt akár nyilvánosan is, mi viszont a frakcióban, a másik tíz frakciótag gyökeresen máshogy gondoljuk. Végül úgy döntött, hogy nem hozza be a bizottsági döntést közgyűlés elé. Ekkor zártuk ki a frakcióból.
A közgyűlési többség nincs veszélyben?
Egy nagyon szűk többségünk van.
Valóban a volt érdi alpolgármester vagyonnyilatkozata van a háttérben?
Próbálok a lehető legpolitikusabban fogalmazni, hogy arról azért a frakció különböző tagjainak nagyon különböző véleménye van, hogy ő milyen viszonyban van a Fidesszel, vagy a Fidesz bizonyos prominenseivel. Én ezt huszadrangú kérdésnek tartom. Én úgy gondolom, hogy Éva ott hibázott, hogy nem tette lehetővé egy Magyarországon korábban még soha végig nem vitt demokratikus eljárás végigjárását.
Azt is hangsúlyoznunk kell, hogy a Jogi és Közbiztonsági bizottság nem egy szakmai fórum. Neki nem a törvényesség felügyelete a feladata – ahogy Asztalos Éva szokta mondani. Ez egy ugyanolyan bizottság, mint az összes többi. Sőt, az önkormányzati törvény szerint két bizottság létrehozása kötelező: az egyik a pénzügyi, a másik pedig az, amelyik kezeli a vagyonnyilatkozatokat, de ennek még a neve is bármi lehet.
„Szó sincs tehát arról, hogy a jogi bizottság a törvényesség őre lenne.”
Fotó: Érd
Tehát olyan, mint az Országgyűlés Mentelmi bizottsága.
Valahogy így. Már csak azért sem lehet szakmai fórum, mert a bizottság nyolc tagjából kettőnek van jogi végzettsége: Asztalos Évának és Bács Istvánnak.
Tehát a közgyűlés kizárólagos hatáskörében lévő döntésről egy javaslatot fogalmaz meg a bizottság a törvény szövege szerint, hiszen nem adható át más testületnek a közgyűlés hatásköre. Mivel a bizottság egy politikai szerv és nem szakmai, ezért ők is hoznak egy politikai döntést, majd a közgyűlés is hoz egy politikai döntést. Még egyszer hangsúlyozom, éppen hogy nem szembemenve a joggal.
Hozzáteszem, a mi és az utca emberének igazságérzetével összhangban, hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy itt egy ordas pofátlanság történt.
Tehát most ott tartunk, hogy Asztalos Éva feljelentette Lengyel Péter frakcióvezetőt, illetve elindított ön is egy eljárást. Hogyan tovább?
Az általam kezdeményezett eljárásban egyelőre nincs tovább, mivel a jogszabály adta határidőből kicsúsztunk azzal, hogy nem ment tovább a jogi bizottság döntése a közgyűlés felé, ezért nem tudtunk döntést hozni Bács István megmagyarázatlan vagyongyarapodásával kapcsolatban. Egyelőre.
Hogy Asztalos Éva milyen tartalmú eljárást kezdeményezett a frakcióvezetőnk ellen, arról pedig én is csak ugyanannyit tudok, mint bárki más. Szinte semmit.
A bizottság elnöke szerint viszont egyszerű a képlet: nem kell várni, hanem feljelentést kell tenni.
Ez is megtörtént. Amikor valakinek egy vagyonnyilatkozati és egy összeférhetetlenségi eljárás sem elegendő ahhoz, hogy bizonyítsa a maga igazát, vagyis a vagyonnyilatkozati eljárás során felmerülő kérdéseket dokumentumokkal, hitelt érdemlően rendezze, akkor úgy gondolom, hogy ideje feljelentést tenni. Megvártam, amíg Bács István beadja a javított, de mint kiderült, továbbra is valótlan tartalmú vagyonnyilatkozatát és feljelentést tettem.
Vagyis egy hiba belefér, kettő nem.
Tulajdonképpen még kettő is belefért, miután harmadjára sem sikerült neki egy valós tartalmú vagyonnyilatkozatot leadnia, másnap küldtem el a feljelentést a rendőrségnek a vagyongyarapodása miatt. Talán a nyomozóhatóságnak elmondja majd, honnan volt 71,5 millió forintja.
