Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) jogtalanul utasította ki a Telexet és a sajtót a kórházakból – ezt mondta ki a Fővárosi Törvényszék, miután a bíróságon támadtuk meg a döntést, amellyel a köztévén és az MTI-n kívül minden más orgánumot kitiltottak a járvány alatt az egészségügyi intézményekből
A bíróság jogerősen kimondta:
nem a minisztérium, hanem a kórházigazgatók hatásköre arról dönteni, hogy kit engednek be az intézménybe.
A Fővárosi Törvényszék ítéletének indoklásában szerepel, hogy amikor az Emmi azt közölte a Telexszel:
„a sajtó számára az MTVA-MTI közreműködésével biztosítjuk a fotókat, felvételeket, tekintettel arra, hogy a járvány továbbra is erősen terjed, járványügyi készültség van”,
akkor egy olyan ügyben döntött, amely nem tartozott a hatáskörébe.
A bíróság szerint:
az Emmi csak irányítási jogot gyakorol a kórházak felett, és a minisztérium sem hivatkozott olyan jogszabályra, amely alapján a sajtókérelmekről jogszerűen dönthetett volna.
Az ítélet alapján ezután a sajtó által megkeresett egészségügyi intézmények vezetőinek kell elbírálnia a fotózási/riportkészítési kérelmeket
– szól a cikk.
Ahogy arról a Telex (illetve az Ugytudjuk is) többször is beszámolt: a koronavírus-járvány alatt a kórházakba, egészségügyi intézményekbe nem engedték be a kormánytól független médiát, így nem volt lehetőségük tudósítani arról, hogyan néz ki a járvány elleni küzdelem frontvonala.
Mindeközben ijesztően párhuzamosak lettek a valóságok járványügyben, és a sajtót segítette volna a tények tisztázásában, ha megmutathatja a nyilvánosságnak, mi zajlik a kórházakban, például mekkora a baj az intenzív osztályokon
– említik a Telex riportjában.
A Telex több mint 50 alkalommal kért fotózási engedélyt tucatnyi intézménytől, de egyikbe sem engedtek be minket
– írja a portál.
Az Ugytudjuk tavaly áprilisban készített interjút a témával kapcsolatban az orvosi kamara Győr-Moson-Sopron Megyei elnökével, aki bírálta, hogy még az intézményvezetők, a kórházigazgatók sem mernek megszólalni, nyilatkozni a cenzúra miatt.
Dr. Szíjjártó László elmondta:
„Az egyik legnagyobb hiba az, hogy nem lehet szabadon kommunikálni. Mivel korlátozzák a kommunikációt, cenzúrázás van, így félnek a kollégák, még a vezetők is megszólalni, mert azt látják, hogy
ha egy kórházigazgató megmondja, hogy mi a valódi helyzet, akkor esetleg leváltják másnap.
Vagy megbüntetik azokat a kollégákat, akik szólni mertek, hogy ezt vagy azt a negatív dolgot tapasztalták. Így aztán lassan senki nem fog semmit mondani”
– fogalmazott a MOK helyi vezetője.
Győri MOK-elnök az Ugytudjuknak: a Covid-betegek jelenlegi elosztása az ország kórházaiban durván emeli a betegbiztonsági kockázatot
A Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Szervezetének elnökével, Szijjártó Lászlóval a győri Iparkamara Szent István úti épületében beszélgettünk, ahol éppen az egészségügyi intézmények járvány elleni küzdelmét segíteni akaró önkénteseknek tartott felkészítő tréninget. Mint a kamara megyei elnöke számos kritikával illette a járványkezelést, és tett javaslatokat, melyek a médiában széles körben ismertté váltak.
Azt is hozzátéve:
Szabadon és nyíltan kéne beszélni arról, hogy mi a helyzet, mert akkor derül ki, hogy mi a gond. És ha a probléma kiderül, mert valaki feltárja, akkor abból nem politikai ügyet kéne csinálni.
Hanem mindenki szabadon mondja el, hogy hol, mit észlel és gyorsan keressük meg arra helyben vagy központilag a megoldást.
– vélte az orvoskamara megyei elnöke.
Kérdésünkre: egyetért-e azzal, hogy a kórházi dolgozók, illetve a vezetők szabadon nyilatkozhassanak, illetve hogy ne csak az operatív törzs állhasson szóba az újságírókkal, Dr. Szíjjártó László így válaszolt:
Nem azt mondom, hogy teljesen szabadon, parttalanul bárki nyilatkozhasson, mert arra sincs szükség, hogy mindenki minden hülyeséget, valótlan információt ellenőrizetlenül szétkürtöljön, de valamilyen szabályozott keretek között ennél jóval nagyobb szabadságot, szabad teret kellene adni a kommunikációban.
A tájékoztatásnak a mostani állapotnál jóval szabadabbnak kéne lennie
– fejtette ki.
A Telex is hasonló dolgokba ütközött, amikor nyilatkozatot kért a kórházigazgatóktól, intézményvezetőktől:
Kérelmeinket gyakran irányították az Emmi felé, vagy utasították vissza kapásból arra hivatkozva, hogy a minisztérium döntése alapján csak a közmédiát engedhetik be
– emlékeztetnek mostani cikkükben.
Tavaly márciusban ezért 28 szerkesztőség közösen, nyílt levélben is kérte, hogy a sajtó munkatársait engedjék be a kórházak Covid-osztályaira és az oltópontokra, hogy az egészségügyi dolgozók szabadon nyilatkozhassanak, illetve hogy az operatív törzs 0–24-ben valódi tájékoztatást nyújtson.
Ezután a TASZ segítségével a Telex bíróságra vitte az ügyet, ahol azt kérték: változtassák meg az Emmi döntését, amellyel megtagadta a koronavírus-járvány kezelésében érintett kórházakba/intézményekbe szóló fotózási, illetve tudósítási engedélykérelmeiket
– folytatódik a cikk.
A Telexet az ügyben dr. Szegedi Zsolt ügyvéd képviselte a bíróságon.
Az Emmi a bíróságon eredetileg azt próbálta meg elérni, hogy a Telex keresetét érdemi megvitatás nélkül utasítsák vissza.
A minisztérium ezen a ponton maga hivatkozott arra, hogy a sajtómegkeresésekről nem az Emminek kellene döntenie, hanem a kórházigazgatóknak, az ő értelmezésük alapján perelni csak az egyes intézményeket lehetett volna.
Ezt az érvelést a Fővárosi Törvényszék 2021 júniusában első fokon elfogadta, ezért a Telex fellebbezett.
– számolnak be róla.
A fellebbezésük nyomán a Kúria mondta ki:
az Emmi tájékoztatása nem utalt arra, hogy a Telex fotózási kérelmének tárgyában nincs hatásköre eljárni, nem irányította szerkesztőségünket (vissza) a kórházigazgatókhoz, ehelyett
„a tájékoztatás formájában kiadott elektronikus válasz egyértelmű döntést tartalmaz azzal, hogy egyes szám első személyben fogalmazza meg, hogy »az MTVA-MTI közreműködésével biztosítjuk a fotókat és felvételeket«️”.
A Kúria tavaly októberben tehát hatályon kívül helyezte azt a végzést, ami első fokon elutasította a Telex keresetlevelét, így a Fővárosi Törvényszéknek érdemben tárgyalnia kellett, keresetet és ítéletet kellett hoznia az ügyben
– írják.
A bíróság pedig 2022. január 27-én megsemmisítette az Emberi Erőforrások Minisztériumának azt a fent is idézett,
„tájékoztatás formájában meghozott döntését,”
amely alapján eddig csak a közmédiát engedték be a kórházakba.
Kórházi fotózási ügyben (konkrétan a cikkíró saját oltásának fotózásánál) az Ugytudjuk is gyakran tilalomfába ütközött.
Két gyakorlóruhás rendőr jött a váróterembe, s odaléptek hozzám. Közölve velem: az Országos Kórház-főigazgatóság utasítása értelmében az oltásokról csak az MTI és az MTVA készíthet fotót
– írtam.
Ezután huzavona kezdődött: többször is próbálkoztam oltásfotózással, az eredmény:
Kórház-újságíró: 2-1
Az oltást fotózni nem kell félnetek, jó lesz!
Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi szerkesztőségünk álláspontját. Vitáznál velünk? Küldd el az írásod nekünk! Közeledvén az év vége, gondolkodtam, mi az az idén történt személyes élményem, ami számomra legjobban kifejezi a hivatalos oltáspolitika visszás jellegét. Pont egy éve, 2020. december 26-án érkezett meg az első Pfizer-szállítmány Magyarországra.
Kétszer megtiltották, egyszer megengedték.
A Telex ügyében meghozott, jogerős ítélettel kapcsolatban Pásztor Emese, a TASZ Politikai Szabadságjogi Projektjének helyettes projektvezetője két dolgot emelt ki
– idézi a Telex.
Az egyik, hogy az Emmi formálisan nem határozatban tiltotta ki a sajtót az egészségügyi intézményekből, hanem csak egy emailben, tájékoztatásként közölték, hogy nem lehetséges a belépés.
Vagyis a minisztérium hozott egy döntést, amit hatáskör hiányában eleve nem hozhatott volna meg, utána pedig arra hivatkozva próbálta elhárítani a felelősséget, hogy ez nem hivatalos formában meghozott határozat volt.
Azzal, hogy a bíróság kimondta, hogy a minisztérium válasza egy „tájékoztatás formájában meghozott döntés”, nem hagyta, hogy az Emmi elhárítsa magáról a sajtószabadságot korlátozó döntésének felelősségét
– magyarázza Pásztor.
Szerinte a bíróság jogerős döntése lényeges fejlemény, hiszen ha nincs érdemi jogorvoslat akkor,
„a sajtószabadság csak egy üres lózung”.
Emellett azt is hangsúlyozta a TASZ szakértője, hogy bár a Telexnek igazat adó ítélet nem arról szól, hogy ezzel máris beengedték a riportereinket fotózni, mégis lényeges előrelépést jelent.
A bíróság ugyanis kimondta, hogy egy ilyen döntést nem lehet központosítani, minden esetben a kórházigazgatóknak kell meghoznia azt.
„Én nagyon remélem, hogy ezek után lesz olyan intézményvezető, aki be fogja engedni a sajtót. Mivel ez nemhogy nem hátráltatná, sokkal inkább katalizálhatná a járvány elleni védekezést. Ha látjuk, hogy nagy a baj, akkor azt jobban el is hisszük”
– mondja Pásztor, aki szerint tarthatatlan, hogy eddig magyar nyelven csak határon túli tudósítások születhettek Covid-osztályokról, a közmédia képsorait leszámítva.
Amennyiben a kórházigazgató megengedi a kórházban való fotózást, videózást, interjúzást, akkor viszont különbségtétel, diszkrimináció nélkül, az orgánumok között nem válogatva tegye ezt
– fűzi hozzá ehhez eme összeállítás szerzője, az Ugytudjuk munkatársa.
Ugyanis még 2020 áprilisában történt (amit a cikkíró még az Átlátszó győri tudósítójaként írt meg) hogy a Blikk bemehetett a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházban fekvő újraélesztett szívbeteghez, a hozzátartozók viszont nem.
Érdeklődésemre a Blikk részéről akkor azt felelték:
A Blikk munkatársai a riport elkészítésekor sem az érintett beteg, sem más egészségét, gyógyulását nem veszélyeztették, járványügyi és karanténszabályokat nem szegtek meg. A cikket egy olyan külsős, vidéki újságíró készítette lapunk számára, aki a kórházba jelenleg, karantén idején is hivatalos belépési engedéllyel rendelkezik
Természetesen megkerestem Tamás László János akkori főigazgató főorvost is, hogy miként lehet ilyen belépési engedélyt igényelni, s más lapok, portálok munkatársai is hozzájuthatnak-e ahhoz?
Ergo megvalósul-e a kórház területén az esélyegyenlőség, tehát a Blikkhez hasonlóan a többi lap, portál, vagyis a médianyilvánosság egyéb szereplői is ugyanolyan eséllyel férnek-e hozzá a lehetséges nyilatkozókhoz, riportalanyokhoz?
Válasz nem jött. Tehát örülünk, hogy nem központilag a minisztérium, hanem helyben a kórházvezető dönti el a nyilatkozattétel, forgatás rendjét. Viszont jó lenne, ha ezt a jövőben fair, egyenlő esélyeket biztosító szabályok mentén tenné.
Címlapkép: MTI/Kovács Tamás
