Az előzetes adatok szerint több mint 20 ezer pedagógus vett részt a hétfő reggelre meghirdetett kétórás figyelmeztető sztrájkban
– ismertette a sztrájkot szervező két pedagógus-szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és Pedagógus Szakszervezet (PSZ) a délutáni sajtótájékoztatón a Telex szerint.
Ez a szám még változhat, mert csak részeredményeket tudtak közölni három órával a sztrájk lezárulta után.
„Nincs szégyenkezni valónk, büszkék lehetünk a pedagógusokra, mert példát mutattak a gyermekeinknek, hogyan kell kiállni a közös ügyekért”
– mondta az eredményről Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke.
Előzetesen kétszer ennyien jelezték részvételüket, a szakszervezetek szerint két oka volt annak, hogy végül csak körülbelül 20 ezren sztrájkoltak: a megfélemlítés miatt sokan elálltak a sztrájktól, másrészt pedig sokan covidosok lettek, nem tudtak személyesen tiltakozni
– írja a Telex cikke.
„Elképesztő nyomást gyakorolt a kormány a szülőkre és a pedagógusokra, hogy ez a sztrájk ne valósuljon meg”
– mondta a portálnak Szabó Zsuzsa.
A PSZ-elnök állítása szerint volt olyan intézmény, ahová egész delegáció vonult ki a tankerületi központtól, hogy megfenyegessék a sztrájkra készülő tanárokat, máshol megfigyelők próbálták rávenni a tanárokat, hogy fejezzék be a munkabeszüntetést.
Konkrét intézményeket azonban nem akart megnevezni.
A szakszervezetek sajtótájékoztatójával egyidőben az Emmi kiadott egy közleményt, amiben azt írják:
országosan az iskolákban foglalkoztatott pedagógusok kevesebb mint egyötöde vett rész a hétfői sztrájkban.
A szaktárca álláspontja szerint a sztrájk törvénytelen volt.
Erre is kitértek a szakszervezetek a sajtótájékoztatón, és elmondták, hogy a kormány a sztrájk végéig sem adott be fellebbezést a pénteki bírósági döntés ellen, ami kimondta a sztrájk jogszerűségét.
Szabó Zsuzsa szerint a bíróság egy megvalósult sztrájk után már nem fog azzal foglalkozni, hogy mi a helyzet az elégséges szolgáltatással.
A PSZ-elnök szerint a kormány azért nem fellebbezett, mert tisztában voltak vele, hogy esélytelen lenne, ezért inkább megpróbálták megakadályozni a sztrájk megvalósulását, fenyegették a dolgozókat
– tette hozzá.
„Ez a sztrájk arról is szól, hogy bemutassuk, hogy néz ki ma Magyarországon a sztrájkjog gyakorlása és a demokrácia. Végre talán a társadalomnak is felnyílik a szeme”
– mondta Szabó Zsuzsa, és demokrácia ünnepének nevezte a hétfői sztrájkot.
Reggel 8 és 10 óra között nem volt oktatás a demonstrációban részt vevő iskolákban, óvodákban.
Hasonlóra legutóbb 2016-ban volt példa, akkor közel 25 ezer pedagógus sztrájkolt több mint 1100 iskolában
– emlékeztet a Telex.
A hétfői sztrájkhoz Budapesten és több vidéki nagyvárosban is nagy arányban csatlakoztak a tanárok, sok iskolában a tantestület fele-kétharmada sztrájkolt.
Többek között győri, szombathelyi, szegedi, pécsi, kaposvári és debreceni iskolákról tudni, ahol munkabeszüntetés volt.
A pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban 79 pedagógusból 43 sztrájkolt, a budapesti Szent István Gimnáziumban az 59 fős tantestületből 34-en sztrájkoltak, a Kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumban pedig 30-an csatlakoztak a tiltakozáshoz a 49 fős tanári karból.
Sok helyen támogató nyilatkozatot írtak alá azok a pedagógusok, akik betegség vagy karantén miatt nem vehettek részt a sztrájkban. A kisebb településeken viszont működhetett az Emmi nyomásgyakorlásra, és valószínűleg kisebb arányban tiltakoztak
– említik a cikkben.
A szakszervezetek béremelést, a munkaterhek csökkentését, illetve a kötelező oltásról szóló döntés visszavonását követelik. A minisztérium többször is törvénytelennek nevezte a sztrájkot, amit egyébként a baloldal politikai akciójának tartanak.
A kormány mellett az ellenzék is reagált a sztrájkra.
Az Ugytudjukhoz eljuttatott közleményükben, illetve mai sajtótájékoztatójukon úgy fogalmaztak:
Az Egységben Magyarországért támogatja a mai pedagógussztrájkot, és az április 3-ikai választás után fel fogja szabadítani az oktatást
A hat ellenzéki párt oktatáspolitikusa jelentős pedagógusbér-emelésre tett ígéretet.
Az Egységben Magyarországért emellett kormányra kerülése esetén a pedagógusoknak bérlakás-program indítana, az egyetemi hallgatóknak pedig kollégiumfejlesztést és ösztöndíjemelést ígér.
Szakmai tervei közé tartozik, hogy teret engedjen a modern pedagógiai gyakorlatoknak, és támogassa a XXI. századi készségek elsajátítását.
Az a célja, hogy minden diák magabiztos digitális kompetenciákra tegyen szert. Fontosnak tartja, hogy fenntartósemleges legyen a finanszírozás, vagyis minden gyermek ugyanannyit érjen, járjon akár állami, egyházi vagy magániskolába
– szól a közleményük.
A pártszövetség vissza kívánja állítani 18 évre a tankötelezettség korhatárát, használható idegennyelv-tudást akar lehetővé tenni minden diáknak, és elérhetővé tenné az első diploma ingyenes megszerzését.
Vissza kívánja venni a fideszes kuratóriumok kezébe kiszervezett egyetemeket. Eltörli a Lex CEU előírásait, és tárgyalásokat kezd a Budapestről elüldözött egyetem képzéseinek visszahelyezéséről.
Az ellenzék meg kívánja szüntetni a bürokratikus Klebelsberg Központot és a tankerületeket, amelyek gúzsba kötik az iskolákat. A helyi közösségek visszakapják majd önrendelkezési jogukat az iskoláik fenntartását illetően, de úgy, hogy „a 2011 előtti oktatási rendszer végletes széttagoltságából fakadó problémákat” is orvosolják.
Az Egységben Magyarországért vissza akarja állítani a tankönyvválasztás szabadságát és a pedagógusok szakmai önállóságát.
A közlemény úgy fogalmaz:
fel kell szabadítani a tantervi szabályozást is a jelenlegi kötöttségek alól, „a túlzsúfolt és ideológiailag meghatározott kerettantervek helyett választható mintatanterveket kell biztosítani az iskolák számára.”
A Telex fentebb már idézett cikke szerint szakszervezetek végig kitartottak amellett, hogy a hétfői sztrájk jogszerű, nincs akadálya, hogy megtartsák azt.
Más szakszervezeteken kívül a pedagógusok mellett állt ki többek között Karácsony Gergely budapesti főpolgármester, a Freeszfe, a Hintalovon gyermekjogi szervezet és Berg Judit meseíró.
Címlapkép: PDSZ Facebook-oldala.
