Kórházi dolgozó az Ugytudjuknak: A kötelező oltástól a rendszer összeomlott volna

Papp László Tamás 2022-01-20 11:23:00
Belső forrásunk szerint új világ jön az egészségügyben, ami sokaknak nem fog tetszeni.

Bennfentes riportalanyuk úgy véli: az egészségügyben a járvány előtti rend jó eséllyel nem fog helyreállni, s a rendszer nem bírta volna ki, ha tavaly kötelezően mindenkit be akartak volna oltani. A koronavírus apropóján pedig drasztikus átalakítások jönnek a fővárosi kórházakban, melyek több vonatkozásban nem jobbak, hanem rosszabbak a vidékieknél.

„Sokszor emlegetik a vidék-főváros ellentétet, a Budapest és az ország többi része közötti különbségeket. A legtöbb ilyen összehasonlításból Pest szokott győztesen kikerülni. Na, az egészségügyben ezt pont fordítva van”

– mondja az Ugytudjuknak korábban is többször nyilatkozó belső forrásunk, Gizella, aki egy budapesti kórház dolgozójaként a járvány alatt az oltópontokon éppúgy teljesített szolgálatot, mint COVID-megfigyelőben, valamint intenzív osztályon. (A nyilatkozati tilalom miatt csak lemaszkolva, álnevet használva idézhetjük a szavait.)

Egészségügyi dolgozó Orbán ajándék szabadságáról: Nesze semmi, fogd meg jól!

A miniszterelnök a tegnapi kormányinfón ígérte meg, 10 ajándék szabadságnapot adnak a védekezésben résztvevőknek. Mint a kormányzati oldalról megtudható: A jogszabály szerint két éven belül 10 nap többletszabadságra jogosultak a koronavírus-járvány elleni védekezésben résztvevő egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozók, a rendvédelmi dolgozók, katonák és a honvédségi alkalmazottak, a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és kormányhivatali dolgozók.

„Ha belépsz egy átlagos fővárosi kórházba, utána pedig valamelyik megyeszékhely kórházába, azonnal látni fogod a különbséget, sőt.

Nem is kell bemenni, elég ha megállsz előtte.

Nyilván vannak kivételek: lerobbant megyei kórház, és csillogó-villogó budapesti. De a tendencia mégis az, hogy a nagyobb vidéki kórházak fel lettek újítva, jó példa erre a győri, amely tényleg rendben van e tekintetben, a fővárosban viszont az egészségügyi intézmények jelentős része szocreál romhalmaz, amelyhez már hozzányúlni sem érdemes, le kell dózerolni az egészet, aztán újat építeni.”

– mondja forrásunk, aki szerint nemcsak a külsőségekben van ilyen kontraszt.

„Vidéken alapvetően létrejött a súlyponti kórházak rendszere, a kisebb, megyeszékhelyen kívüli fekvőbeteg intézményeket nagyrészt leépítették, az ágyaik számát csökkentették vagy szimplán bezárták őket. Budapesten kívül a magánellátás sem olyan kiterjedt, így aztán a komolyabb vizsgálatok, befekvést igénylő kezelések, műtétek oroszlánrészét egy helyen, egy intézményben végzik.

Emiatt egy vidéki orvos kevésbé tudja azt megcsinálni, amit a fővárosi kollégája idáig nagyobb eséllyel tehetett: hogy lerázza, kitessékeli a beteget - ha nem tetszik, menjen máshová”

– állítja Gizella, azt is hozzáfűzve:

A megyei kórházakban az orvos tudja, hiába küldi el a problémás beteget, az ugyanúgy hozzá (de legalábbis ugyanazon intézménybe, osztályra) fog visszajönni, mert nem tud máshová.

Budapesten és környékén viszont mostanáig kevésbé voltak befalazva, leépítve azok a kerülőutak, amelyek révén, ha valaki elégedetlen a lakóhelye alapján a rendszer által kijelölt ellátóhellyel, akkor nincs annyira rákényszerülve, hogy ott helyben kiharcolja magának a megfelelő bánásmódot, s addig járjon az orvos nyakára, míg rendesen meg nem vizsgálja.

Hanem a közfinanszírozású ellátáson belül szépen átmegy egyik kerületből a másikba, és valamilyen ismerősi, haveri alapon ott látják el.”

 – fogalmaz riportalanyunk, Gizella.

Aki szerint:

Vidéken régóta nemigen, de legalábbis jóval kevésbé van olyan, hogy amennyiben nem tetszik a megyei kórház, akkor átmegyek a szomszéd kisvárosi kórházba, és ott megoperáltatom magam. A járvány persze most jó apropó, hogy ezek a kiskapuk a budapesti egészségügyben is be legyenek falazva.

A koronavírus miatt osztályok működését függesztették fel, számos intézmény félgőzzel üzemel.

És könnyen lehet, hogy ez a vészhelyzet után is így marad

– jósolja emberünk, aki az egyik fővárosi kórházban szakdolgozóként tevékenykedett, de az ő osztályát is bezárták, és hónapokig járványfronton vezényelték ide-oda.

Gizella úgy véli: az intézkedéseknek óhatatlanul lesznek vesztesei.

„Végül is a lerázás és a kitessékelés továbbra is menni fog, csak rendszerszinten.

Hogy a közellátással elégedetleneket egyre inkább a magánellátás felé tolják. Erre Budapesten azért nagyobb lehetőség van. Ez persze növelni fogja a feszültséget.

Amennyiben a közellátáson belüli trükkös, görbe utak beszűkülnek, akkor a vidéki beteghez hasonlóan a fővárosi páciensnek is, ha nincs pénze a krónikus betegségét folyamatosan magánorvossal kezeltetni, akkor a rendszer által kijelölt orvossal kell együttélnie vagy megharcolnia.”

– teszi hozzá Gizella, aki úgy látja: azok is csalódni fognak, akik a magánorvoslástól várják a csodát.

Tapasztalni fogják, hogy a fizetős hely nem feltétlenül jobb a papíron térítésmentes állami kórháznál. Annyiban persze igen, hogy az épület szebben néz ki, de könnyen meglehet, hogy mondjuk

a seb összevarrásához használt fonál  viszont gyengébb minőségű.

És operációt követően nem nagyon fogják hosszú ideig figyelni, utókezeni a beteget, hanem kis túlzással, ha túléli a műtétet, akkor már másnap kirakják az utcára.

Egy közkórházban, ahol nem önköltséges alapon zajlik a gyógyítás, hiába veri az asztalt a beteg, hogy csináljanak MRI-t, nem fogják a vizsgálatot indokolatlanul elvégezni rajta. Egy magánintézményben viszont a hipochonder pácienst simán lehúzzák méregdrága, felesleges vizsgálatokkal.”

– figyelmeztet kórházi emberünk.

Egy korábbi riportunkban Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász is hasonló jelenségről beszélt. Szerinte:

„...sajnos növekvő számban fordulhat elő az is, hogy bizonyos szolgáltatások a közellátásból kikopnak, és csak magánellátásban vehetőek igénybe. Ilyen például a gyermekpszichiátria. A korábbi nehézségek és az újonnan keletkezett feszültségek nyomán sokan fognak a magánegészségügy felé fordulni, tőlük várva a „megváltást.”

– mondta a szakértő.

„Ettől a rendszertől biztonságot senki ne várjon" - egészségügyi dolgozókat kérdeztünk az új szerződésről

Számos egészségügyi dolgozó kereste meg portálunkat a szolgálati jogviszonyról szóló új szerződés hatályba lépése után. Nemcsak a győri kórházból, de jó pár fővárosi és más vidéki intézményből is. A legtöbben csak álnéven voltak hajlandók nyilatkozni, de olyan is akadt, aki személyazonosságát felvállalva, nyíltan bírálta a rendszert.

A magánegészségügy azonban a kutató szerint szakmailag nem nyújt annyival jobb ellátást, mint amennyivel többe kerül, sőt.

„Néhány magánszolgáltatónál érzékelhető olyan menedzsmenti elvárás,hogy az ott dolgozó orvosok minél több vizsgálatot, beavatkozást próbáljanak „rásózni" a betegekre"

– fejti ki Sinkó. Aki azt reméli, hogy az ilyen elvárások kikopnak a magánellátásból a jövőben, a piaci szelekció erősödése és a kontrollmechanizmusok belépése segítheti a tisztulási folyamatot.

A szakértő azt is elmondta: „egy-egy ellátás koncentrálása révén a felesleges párhuzamosságokat ki lehetne vonni a működtetésből és így a meglévő humánerőforrás-gondokat valamennyire enyhíteni. Nemzetközi trend a központosítás, az egészségügyi ellátások koncentrációja, például Finnországban egy intézményben végzik a csípőprotézis-műtétek 50 százalékát

Forrásunk, Gizella pedig megjegyezte azt is: a COVID-világrend a kórházakra tartósan rányomta a bélyegét.  

A járvány óta az emberek tömegei akarják visszakapni a régi életüket. De erre pont a kórházakban van a legkevesebb esély.

Új világ jön az egészségügyben, ami sokaknak nem fog tetszeni.

Nekem se tetszik, de sok mindent nem tehetek ellene”

– fogalmaz. Azt is hozzátéve:

„Arról rengeteget beszélnek, hogy mennyi orvos, ápoló és szakdolgozó hiányzik, s hogy gyakran pont a legjobbak mentek el külföldre vagy a magánszektorba. Hát én most felfedeztem a rendszernek egy újabb gyenge pontját. Amely nem olyan látványos, de vészhelyzetben éppúgy összeomláshoz vezethet.”

– állítja.

”Az oltóponton lévő adminisztrátorok némelyike kritikán aluli munkát végzett. Hihetetlenül gyenge az emberanyag, csigalassan dolgoznak. Én, aki soha nem végeztem adminisztratív irodai munkát, hamarabb bevittem az adatokat a rendszerbe, mint az, akit ezért fizetnek, s évek óta ezt csinálja.

Arról korábban beszéltem már, hogy az oltás központi szervezése is ezer sebből vérzik”

– diagnosztizálja a helyzetet Gizella. Aki már egy korábbi riportban is ecsetelte az oltás körüli problémákat.

„Akit beoltottak X vagy Y kórházban, az ahelyett, hogy oda ment volna vissza, jött hozzánk, ahol persze semmi dokumentáció nem volt róla, ezért mindig kereshettük ki a rendszerből az adatait, így aztán az oltásra adott időpont szart sem ér, csúszások vannak, áll a sor, zúgolódik a tömeg.

Egészségügyi dolgozó az Ugytudjuknak: A rendszer elég szürreális módon készül a negyedik hullámra

Forrásunk egy budapesi kórház dolgozójaként a járvány alatt az oltópontokon éppúgy teljesített szolgálatot, mint COVID-megfigyelőben, valamint intenzív osztályon. Tapasztalatait a nyilatkozati tilalom miatt csak lemaszkolva, álnéven tudta megosztani az olvasókkal. „A rendszer elég szürreális módon készül a negyedik hullámra" - mondja.

Ha mindenkit az eredeti oltóhelyére küldtek volna vissza, sokkal gyorsabban mehetne az adminisztráció. Ez persze nem a kórházigazgató hibája, felülről rendelik el, hol legyenek az oltóhelyek” 

– mondta. Ehhez most hozzátéve azt is, hogy:

„Alsóbb szinten meg ott a selejt bosszúja. Ez így összeadódva: katasztrófa. Megy a sírás-rívás, hogy a lakosság több mint egyharmada még mindig oltatlan. Én aláírom, hogy ez tényleg gond.

De a kötelező oltástól a rendszer összeomlott volna.

Ilyen adminisztráció, ilyen szervezés mellett nem bírta volna ki azt a terhelést, hogy három-négymillió emberrel többet kellett volna mondjuk idén január 1-ig háromszor beoltani. Szóval a régi életünket, a régi egészségügyet visszakövetelni ebben az új világban illúzió.”

– mondja borúlátóan a riportalanyunk. 

Szólj hozzá!

A korábbi magyar igazságügyi minisztert gyanúsították meg korrupcióval Szlovákiában

Gál Gábor az azóta megszűnt Most-Híd párt képviselőjeként töltötte be az igazságügyi miniszteri posztot, most minden vádat tagadott.

LMP: Autómentes Lánchidat, autómentes belvárost!

A párt szerint a híd és a pesti alsó rakpart kis szakaszának autómentessége azonban önmagában nem elegendő.

Megrázta a cannes-i fesztiválközönséget az ukrajnai Mariupolban forgatott dokumentumfilm

A Mariupolis 2 című dokumentumfilm azt mutatja meg, hogyan élnek tovább a helyiek a bombázások ellenére.  

430 millió forintos támogatás kap Bük város ipari-innovációs fejlesztésekre

A pénzből a környező települések fejlesztését is szolgáló közlekedési és közműberuházásokat hajtanak majd végre. 

Müller Cecília szerint kiváló minőségű az ivóvíz Magyarországon

Magyarország szerencsés helyzetben van, az országos tisztifőorvos szerint a csapból egészséges, jó minőségű víz folyik.

LMP: Az Európai Bizottság a GMO-lobbi szolgálatában áll

A párt szerint elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta új génmódosított szója- és kukorciafajta felhasználását élelmiszerként vagy állatok etetéséhez.

Az ukrajnai háború miatt nyárra Németországban bevezetik a kilenceurós havi közlekedési bérletet

Jelentős csökkenést jelent az intézkedés, az emelkedő energiaárak miatt van rá szükség.

LMP: Az egészséges élelmezés megállítaná a méhpusztulást is

A párt a mezőgazdaságban használt veszélyes mezőgazdasági vegyszerek radikális csökkentése érdekében nyújtott be javaslatot.

Curling-bemutató lesz Szombathelyen

A Magyar Curling Szövetség tart bemutatót a Szombathelyi Jégcsarnokban.

Kész Zoltán felszólította Márki-Zayt, hogy számoljon el a kampánypénzekkel

Nyílt levélben fordult a hódmezővásárhelyi polgármesterhez a Mindenki Magyarországa Mozgalom egyik vezetője.

Szobor készül Győrben Csaba királyfiról a székely himnusz megalkotásának évfordulójára

A szobrot Lebó Ferenc készíti, információnk szerint az elhelyezéssel együtt több, mint 50 millió forintba fog kerülni.

Sikkasztás miatt felel egy férfi, aki a kölcsönautót eladta ócskavasnak Romániában

Sárvár környékére mehetett volna haza vele, ehelyett Romániába utazott, és eladta az autót a vádlott.

Kiderült, miért szakíthatott Shane Tusup és Szabó Zsófi

Tusup személyisége áll a szakítás háttérében a Bors szerint.

Péntek: napos idő lesz meg fátyolfelhők

A Kisalföldön azért zápor, zivatar is előfordulhat.

Az EP különleges nemzetközi törvényszéket hozna létre az az orosz agresszió kivizsgálására

Eme bíróság elé állítanák Oroszország politikai vezetőit, katonai parancsnokait és szövetségeseiket az Ukrajnában elkövetett bűntettek miatt.

Meghalt Vangelis

A Tűzszekerek, a Szárnyas fejvadász, az 1492 – A Paradicsom meghódítása zeneszerzője egy franciaországi kórházban hunyt el.

Majdnem 44 kilométeren keresztül driftelt egy elektromos autó

Új Guinness-rekordot állított fel ezzel a sofőr.