A koronavírus számos változást hozott a világban, ezzel párhuzamosan a fenntarthatóság, az ezzel kapcsolatos megoldások felértékelődtek. Vagy lehet, hogy csak a bezártság, a kevesebb utazás tett jót a Földnek?
Hogyan látja a fenntarthatóság kérdéskörét a Z, az Y, az X generáció és a baby boomerek a világjárvány második évében?
– többek között ezekre a kérdésekre keresett választ az UniCredit Bank és a Steigen közös generációs kutatása.
A pandémia idején a több hónapon át tartó korlátozások számos társadalmi változást hoztak világszerte. Egyes gazdasági tevékenységek teljesen leálltak, az oktatás formája átalakult, kevesebbet autóztunk és repültünk, és változtatnunk kellett a napi életritmusunkon és fogyasztási szokásainkon
– fogalmaz a tanulmány.
Ezek a változások segítették a fenntarthatóság fejlődését, de vannak, akik szerint kár örülni, mert mindez csak a vírusra adott reakció, nem emberi kezdeményezés
– teszik hozzá.
Vissza fogunk térni régi rossz szokásainkhoz?
– kérdik.
A több mint ezer fős mintán végzett generációs kutatásban korosztályonként eltér, hogyan vélekednek a covid hozta változásokról.
A 56–74 éves baby boomerek szerint
amellett, hogy az emberi kapcsolatok beszűkültek, a találkozások megfogyatkoztak, fókuszba került a fenntarthatóság kérdésköre, mert rájöttek az emberek, hogy
„ha a korábbi életmódjukat folytatják, sokkal rosszabb irányba megy minden”.
A távoli munkavégzés és a kevesebb utazás jót tett a levegőnek, a lezárások miatt az emberek visszataláltak a természethez, és
„végre volt idő a környezettudatosságon elgondolkodnia a világnak, de nem tudhatjuk, mi lesz utána”
– mondják a generáció tagjai.
A 40–55 év közötti X generációsok, ha visszanéznek a pandémia előtti életükre, kénytelenek bevallani,
hogy korábban rengeteg felesleges terméket, gépet, ruhát és kozmetikumot vásároltak,
a kijárási korlátozások alatt pedig sokkal kevesebb dologgal is boldogok tudtak lenni.
Azok az X-esek, akiket megcsapott a bizonytalanság, mert a covid alatt elvesztették a munkájukat, még óvatosabbak lettek: újra kellett gondolniuk a szokásaikat, azóta jobban takarékoskodnak az áram- a víz-, a villany- és az üzemanyag-fogyasztással is.
„Jobban megnézzük, mit veszünk, nem bóklászunk egy plázában, tudatosabban vásárolunk, célirányosan tervezünk”
– fogalmazott egyikük. Ők azok, akik a fenntarthatóbb életmód hozta jótétemények – így a csökkenő légszennyezettség – mellett a vírussal terhelt időszak árnyoldalát is látják:
„a sok online rendeléssel rengeteg csomagolóanyagot halmozunk fel, eldobáljuk a maszkokat, és félek, a vírushelyzet végével kevesebb fókusz jut majd a fenntarthatóságra, és szép lassan visszatérünk régi rossz szokásainkhoz”.
„Ha vége lesz, mindenki őrült fogyasztásba kezd majd”
Fotó: Pixabay
Az Y generáció tagjai – a mai 25–40 évesek – számos pandémia hozta változást örömmel fogadtak:
az otthoni munkavégzést abszolút pozitívumként élték meg, önellátóbbak lettek, többet főztek és olcsóbban kihozták az étkezéseket, ugyanakkor a kijárási korlátozások, a társas kapcsolatok beszűkülése, a közös élmények elmaradása mentálisan megviselte őket.
Más dolgokon aggódtak, és emiatt a fenntarthatóság kérdésköre háttérbe került.
Annak örültek, hogy a folyóvizek megtisztultak, tisztább lett a levegő és új fajok jelentek meg, de szerintük
„ez csak rövid távú hatás, ideiglenes, hiszen a többség alig várja, hogy minden visszazökkenjen a régi kerékvágásba, megint beindul majd a túlfogyasztás, a repülés, és eltűnnek a jó hozadékok”.
A 25 év alatti Z generációsok szerint érezhetően fenntarthatóbbak lettünk a covid alatt,
de nem azért, mert azok akartunk lenni, hanem mert rá voltunk kényszerítve.
Az emberek rákaptak a tudatosabb vásárlásra és az otthon főzés élményére, visszaesett az autóforgalom, újra felfedeztük a szűkebb környezetünk szépségeit.
Ha nem lenne a szelektív gyűjtők környéke egy „sárba taposott maszktenger”, és nem rendelnénk minden apró filléres tárgyat online a tengerentúlról, akkor érezhetőbbek lennének a generáció szerint az elért eredmények.
Minden generáció arra számít, hogy a jövőben jobban fogunk figyelni a fenntarthatóságra
Nagy kérdés, hogyan tudnánk a pandémia után is megőrizni a szemmel látható pozitív eredményt produkáló cselekvéseinket, és azokat újabbakkal kiegészíteni, hogy valóban fenntarthatóbbá váljunk.
A generációknak erre több megoldási javaslatuk is van. A fiatalabbak egyik kulcsgondolata, hogy a példamutatás hatalmas erővel bír.
„Az oltást is akkor veszed fel, ha a többiek felvették”,
ezért kell jó példával elöl járni, és mindenkinek – egyéneknek és közösségeknek – egy kicsivel többet tenni a környezettudatosabb életért.
A Z-sek élményalapú megoldásokban gondolkodnak, nem azt javasolják, hogy hozzuk közel az emberekhez a problémát, hanem hogy vigyük el az embereket oda, ahol a probléma van: a szennyezett folyókhoz, a szeméttelepekhez, a kivágott erdőkhöz, ott pedig szembesítsük, sokkoljuk és edukáljuk őket.
Az Y generáció tagjai olyan iskolán kívüli programokat terveznének a kisebbeknek, amelyek során felnyitnák a szemüket a környezetvédelemmel kapcsolatban, valamint a csoportos szerveződések, társadalmi közös összefogás fontosságát hangsúlyozzák.
Fotó: Pixabay
„Vigyük vissza a cégeknek a szemetüket, mert ha mindannyian odaszórjuk, akkor megértik majd, hogy az nem a folyóba való.”
Az UniCredit Bank egy korábbi kutatásából az is kiderült, hogy – a harmincas generáció szokásait elemezve – a szintén a fenntartható életmódhoz tartozó pénzügyi tudatosság is megerősödött a pandémia hatására.
A korosztály tagjai igyekeznek visszafogni a kiadásaikat, a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektetnek a pénzügyi tervezésre is, és egyre fontosabbá válnak a megtakarítások a hosszú távú gondolkodás jegyében.
Generációktól függetlenül az a vélemény jelent meg az UniCredit Bank és a Steigen közös kutatásában, hogy a fenntarthatóságról szóló diskurzus egyre erősebb, a jövőben pedig kénytelenek leszünk még jobban odafigyelni rá.
Akiknél pedig nincs belső indíttatás a fenntartható tevékenységek végzésére, azokat szerintük
„kívülről” kell motiválni és terelni: szabályokkal, jutalmakkal, vagy akár büntetésekkel. „A pandémia megmutatta, hogy tudunk közösen tenni, egymásra figyelni és betartani a szabályokat, ezt megtehetnénk a fenntarthatósággal is.”
A SteiGen és az UniCredit 1000 fős reprezentatív online kérdőíves kutatás, valamint különböző lakóhelyű és generációjú fókuszcsoportos beszélgetések, illetve egyéni mélyinterjúk segítségével négy különböző generációnak a fenntarthatósághoz való viszonyát vizsgálta.
A kutatás célcsoportja 4 különböző generáció volt:
- az 1946–64 között született, ma 56–74 éves Baby Boomerek,
- az 1965–1979 között született, ma 41–55 éves X generáció,
- az 1980–1994 között született, ma 26–40 éves Y generáció, és
- az 1995–2003 között született, ma 18–25 év közötti Z generáció.
Címlapkép: Pixabay.
