Az elmúlt években kiugróan megnőtt az érdeklődés a képregények iránt Magyarországon. A jelenség részben visszavezethető az egyre sűrűbben érkező filmadaptációk népszerűségére, ám a keményvonalas rajongók számára talán jóval nagyobb öröm, hogy egyre több külföldi sikerlistákat vezető cím jelenik meg magyar fordításban. A koronavírus-járvány azonban a könyvkiadásra is rányomta bélyegét, sőt a nemrégiben feltűnő papírhiány egyre inkább veszélyeztetheti a hazai kiadók helyzetét. Koncz Ákossal, a Fumax Kiadó munkatársával beszélgettünk.
Kezdjük máris a legelején: mikor kerültél a Fumaxhoz és hogyan teltek az első évek, mint könyv- és képregénykiadó?
Ha jól emlékszem, 2006-2007 tájékán történt, amikor fellendült a magyar képregényes élet és mi, rajongók részt vehettünk különféle eseményeken és börzéken. Itt ismertem meg többek között Németh Vladimirt, a Fumax Kiadó ügyvezetőjét, aki felkért a közös munkára. Először nem sok kiadványunk volt, inkább a webshopra fókuszáltunk. Az első képregény, ami saját kiadásban jelent meg a Fumaxnál, a Sin City első két kötete volt, de az első kiadvány, amelyiknél már én is közreműködtem, a Megtorló: Balfékek szövetsége címet viselte. Ezt követte még néhány másik kötet, mint például a Rozsomák: Snikt, de valamikor 2009-2010 körül beomlott a képregénykiadás Magyarországon – akkoriban volt egy kisebb gazdasági mélypont is és teljesen elapadt az érdeklődés.
Ránk ez azért volt nagyobb hatással, mert amíg a többi kiadó javarészt hobbiként tekintett a megjelentetésre, mi úgy álltunk hozzá, hogy ebből szeretnénk fenntartani a saját egzisztenciánkat és egy piaci alapon is működőképes kiadót akartunk létrehozni. Ezután a mélypont után nyitottunk a könyvek felé, így jelent meg az Assassin's Creed: Reneszánsz, ami egy elképesztően sikeres példány lett és számtalan kiadást megélt már azóta. Az évek során több műfajba is belekóstoltunk (thriller, sci-fi, horror), ezek között voltak sikeresebb és kevésbé sikeres címek, amikor pedig jobbnak láttuk a helyzetet, visszatértünk a képregények felé is – szerencsére ismét megnőtt az érdeklődés a műfaj iránt, emiatt a jelenlegi kiadványainknak nagyjából 60 százaléka képregényekből áll, a maradék pedig regényekből.
4
Ez a fellendülés azért javarészt vélhetően annak köszönhető, hogy olyan, külföldön évek óta ismert és elismert címeket mutattatok be a hazai közönségnek, mint például a V, mint vérbosszú, vagy a Különleges Úriemberek Szövetsége. Persze korábban is megjelent már a Watchmen és a Sandman magyarul, de ez utóbbi nem érte meg a teljes kiadást.
Igen, nyilván vannak örökzöld darabjai a műfajnak, ezeket akár négyszer-ötször is újranyomhatod, mert több generáción keresztül tart az érdeklődés. Egy másik fontos szempont, hogy a szép számmal gyarapodó könyvkiadásunk kapcsán már megvoltak a kapcsolataink a nagyobb könyvesboltokkal, ezért döntöttünk úgy, hogy ott is szeretnénk értékesíteni a kiadványokat. Ehhez viszont meg kellett lépnünk, hogy egy komolyabb, keményborítós kiadásra térünk át, ezt ugyanis a könyvesboltok sokkal szívesebben árulják, mint a kisebb, füzetes példányokat. Így automatikusan jött a gondolat, hogy ha már az igényesebb, angolul „deluxe” formátummal dolgozunk, akkor az alapműveket próbáljuk meg kiadni. Ugyanebből az okból lettek a normál verziók mellett a limitált kiadások is: a Sandman például az eredeti Absolute kiadáshoz hasonló bőrkötéses borítójával egészen egyedülálló a magyar piacon – ezek egyébként nem is kerülnek könyvesbolti forgalomba, csak tőlünk lehet megvásárolni.
4
Mi volt az elmúlt évek alatt a legsikeresebb kiadványotok?
Nem meglepő, hogy képregények terén a Watchmen, a Sandman és a V, mint vérbosszú lett roppant sikeres, de korábban egy-két mangánk szintén népszerű volt, most pedig ismét próbálkozunk ezzel a műfajjal. Könyvek esetében egyértelműen az Assassin's Creed a legkeresettebb, mellette kiemelném még Andy Weir: A marsi (ami nyilván a filmadaptációnak köszönhette a hírnevét), illetve a kedvenc lengyel szerzőm, Adrian Tchaikovsky: Az idő gyermekei című művét, mindkettő óriási bestsellerré vált.
Hogy kell elképzelni a képregénykiadást ma Magyarországon? Hogyan zajlik a folyamat, amikor felveszitek a kapcsolatot akár a Marvellel, vagy más külföldi kiadókkal?
Ha valakinek van egy ötlete nálunk, hogy milyen címet lehetne kiadni, akkor ezt megbeszéljük Vladival, hiszen ő a kiadó vezetője, ezután egy kollégánk felveszi a kapcsolatot a jogtulajdonnal rendelkező céggel. A Marvelt ugye néhány éve felvásárolta a Disney, ám ők nem foglalkoznak a kisebb országok dolgaival, hanem ebben az esetben az olasz Paninit kell megkeresnünk. A DC-nél már más a helyzet, ők a Warner Brothers égisze alá tartoznak, ami már keményebb dió, mert minél nagyobb egy cég, annál nehezebben lehet velük egyezkedni. Képregények esetében a jogtulajdonos leggyakrabban maga a kiadó cég, vagy a közvetítője, illetve lokális megbízottja, a könyveknél viszont irodalmi ügynökségekhez kell fordulni (egy országon belül pedig akár kettő-három is lehet belőlük), ők közvetítik a könyveket és néha egy-egy kisebb képregénycímet is.
Fotó: Fumax
Ha a tárgyalás sikerrel zajlik, meg kell beszélni a feltételeket: az árkondíciókat, a tervezett példányszámot, hogy mikor akarnánk kiadni és mennyiért, illetve mennyit kér a cég a jogtulajdonért. A régi szép időkben kaptunk ajándék példányt is a kiadóktól, hogy a fordítási munkát el tudjuk végezni, ma már sajnos ez megszűnt, helyette pdf formátumban küldik az aktuális köteteket. Nálunk minimális magyar kiadvány jelenik meg, javarészt külföldi kiadásokat fordítunk magyarra, a fordítás pedig a cégen belül Holló-Vaskó Péter és Pintér-Tót Barbara kollégáim feladata, de általában külsős fordítókkal szoktunk dolgozni. Ha a fordítás elkészült – ami a könyv vagy képregény hosszúságától függően tarthat két hétig, vagy akár fél évig is –, ezután a szerkesztőhöz, vagyis gyakran hozzám kerül a nyers szöveg.
A szerkesztő összehasonlítja a fordítást az eredeti szöveggel, kigyomlálja az anglicizmusokat és a kisebb hibákat, félrefordításokat, képregény esetében viszont arra is kell figyelni, hogy az adott szöveg beleférjen a szövegbuborékba.
Végül a korrektor már csak a helyesírási hibákat javítja, mellette persze ha észrevesz egy-egy nagyobb hibát, akkor ezt jelzi a szerkesztő felé. Ő általában kétszer, betördelés előtt és után nézi át a szöveget, amit a szerkesztő is ellenőriz, sőt rajta kívül is bárkinek van erre lehetősége, hiszen több szem többet lát. Ettől függetlenül sajnos előfordul, hogy valami mégis észrevétlen marad, mert ebből a szempontból hibátlan könyv és képregény nem létezik, de igyekszünk minimálisra venni a hibák mennyiségét. Amint ezzel elkészülünk, a műszaki szerkesztő tördeli a könyvet, a képregényeknél pedig beleírja a szövegbuborékokba a mondatokat, valamint szól a szerkesztőnek, ha esetleg túl hosszú lenne a szöveg és nem férne bele a buborékba. Ahogy mondtam, a modern technológiának köszönhetően digitális layereken futnak a pdf és word dokumentumok, és mint a hagyma héját, úgy hántja le a szövegrétegeket a kapott anyagról.
Így készül egy Conan képregény címfelirata
A Fumax kegyetlen műszaki szerkesztője, Barbár Barbi gyorsított felvételben bemutatja: így készült A vasördög című történet címfelirata a készülő Conan kegye...
Miután megkötöttétek a szerződést a jogtulajdonossal, általában mennyi idő, mire megjelenik egy új könyv/képregény? Mikor kerülnek a könyvesboltokba és a webshopba a kiadványok?
Átlagosan 6-7 hónap, ez attól is függ, hogy mennyire gondoljuk fontosnak az adott kiadást, de sokszor rendezvényekhez, illetve egy sorozat- és filmadaptációhoz időzítjük a megjelenéseket. Ilyenkor vagy ráérősebben dolgozunk, vagy fel kell gyorsítanunk a folyamatot, de egy vastagabb, vagy közepesen vastag kötet esetében fél évet mondanék, mint mondjuk a Sandman és a Transmetropolitan esetében, sőt a Conan kegyetlen kardja is ide sorolható, mivel egy korszerűtlen, túlszövegezett képregénynek minősül, és annyi szöveg található benne, mint egy durván 300 oldalas könyvben. Egy vékonyabb kiadványnál persze ez jóval kevesebb idő is lehet, de a könyvek fordítása nyilván hosszabb ideig tart, mint a képregényeké. Ehhez még kapcsolódik a nyomda is: régebben két-három hét kellett, hogy megkapjuk a kész példányokat, ez az időtartam most megnövekedett a papírhiány miatt, ezért ma már egy bő hónappal is kell számolnunk.
Fotó: Fumax
Milyen hatással volt rátok a koronavírus, milyen nehézségekkel járt ez az elmúlt másfél-két év és sikerült-e mára kilábalni ebből a helyzetből?
A legnagyobb probléma az volt, hogy egy szépen felfelé ívelő szakasznál tartottunk, ettől pedig úgy véltük, hogy most már beleférne egyre több úgymond „szeretetkiadvány” is (Vladinak mondjuk nagy szíve csücske a Megtorló, nekem inkább az európai képregények), ami azt jelenti, hogy ezektől nem vártunk kimondottan kereskedelmi sikert, viszont örültünk volna, ha a megjelentetésükkel színesíthetnénk a hazai palettát. Sajnos pont ezt törte meg a járványhelyzet, ami persze óriási hatással volt ránk is: bezártak a könyvesboltok, elmaradtak a rendezvények és még sorolhatnám.
Fontos megjegyezni, hogy a nagykereskedelmi cégek, mint a könyvesbolthálózatok általában 50-50 százalékos árréssel kötnek szerződést a kiadókkal, ami azt jelenti, hogy a könyv árának csupán a fele marad a kiadónál, vagy még kevesebb.
Az eladásokat pedig fogyásjelentésben kapjuk és több hónapos átfutással érkezik meg a pénz a kiadóhoz, míg egy rendezvényen direkt eladás történik, ami azonnali bevételt jelent, ebből pedig ki lehet fizetni a nyomdaköltségeket, vagy egyéb sürgősebb kiadásokat. Emiatt mi inkább óvatosabb tempóra kapcsoltunk: próbáltunk észnél lenni, csökkentettük a példányszámot és inkább a biztosabb kiadványokra koncentráltunk a bizonytalanabb projekteket helyett – ezek közül sajnos jó néhány a mai napig nem valósult meg. Most az elmúlt időszakban már mondhatni magához tért a piac, újra lehetett eseményeket szervezni, mint például a szeptemberi Könyvhét vagy az októberi képregénybörze, de az azért észrevehető, hogy a korábbiakhoz képest feleannyi rendezvény valósult meg és a látogatottság is hasonló mértékben esett vissza.
4
Beszéljünk picit a papírhiányról, ami hirtelen országos problémává nőtte ki magát. Hogyan birkóztok meg ezzel a jelenséggel?
Nos igen, sokak szerint a pandémiának köszönhető a papírhiány, holott valójában nem csak ez az egyetlen oka. Többek között az egyik legfontosabb kiadványunk, a Sandman következő része is megsínylette ezt a problémát, át kellett csúsztatnunk jövőre a megjelenést, mert speciális papírra nyomjuk, amit nagyon nehéz külföldről beszerezni. A másik nehézség, hogy történelmi mélypontra esett a forint értéke, a nyomdaköltségek pedig drágultak és mivel Magyarországon nem gyártanak olyan papírt, ami a könyvkiadáshoz szükséges, ezért minden kiadó euróban fizet a papírért. A nyomdai áremelkedés természetesen ránk, vagyis a kiadóra hárul, emiatt pedig sajnos drágulnak a kiadványok is.
Nálunk egyelőre nem sok kiadvány maradt el, de azt még nem tudjuk, mit hoz a következő év, ez a papírhiány ugyanis még fél évig biztosan ki fog tartani.
Mi még szerencsére gyorsan léptünk az ügyben és jó kapcsolataink vannak a nyomdákkal, hiszen évek óta együttműködünk velük, de több társkiadótól is hallottam már olyan panaszt, hogy a kisebb példányszámú kiadványait már nem fogja tudni kiadni, mert a nyomda inkább a nagyobb kiadóval vagy több ezres példányszámokkal foglalkozik, így az is hátrányból indulhat, aki újoncnak számít a piacon. Persze a kisebb példányszám olykor előnyös is lehet, mert ha a nyomdánál marad még 3-500 kiadványra elegendő mennyiségű papír, akkor simán vállalhatja a nyomtatást, de ezt senki nem tudja előre megjósolni.
Hatalmas papírhiány alakult ki Magyarországon, rengeteg kiadvány megjelenése csúszhat pont karácsony előtt
Az elmúlt időszakban több kiadótól is arról értesültünk, hogy papírhiány miatt nem, vagy csak hosszabb határidővel tudnak teljesíteni néhány megrendelést. A kiadók szerint az országos papírhiány miatt teljes kiadványokat kellett csúsztatniuk, voltak olyan megjelenések, amelyek karácsonykor kerültek volna a polcokra, ám most már szinte biztos, hogy csak jövőre kerülhetnek az olvasók kezei közé.
Utolsó kérdésként annyit elárulnál még, hogy jövőre milyen újdonságokat terveztek kiadni?
Mármint olyat, ami nem titkos? (nevet) Amit kiemelnék, az a frissen megjelent Transformers kiadványunk (ez ugyan nem képregény, hanem egy extra nagy alakú képes útmutató a figurák keletkezéséről), de év elején érkezik az első, bő 400 oldalas Transformers képregény is, amire kíváncsiak leszünk, hogy miként fog teljesíteni a hazai piacon. Jön egy horror manhwa is, a Hellbound: ebből a napokban jelent meg egy sorozat a Netflixen, éppen most szerkesztem az első kötetét és bízom benne, hogy január-február környékén ez is megjelenhet. Emellett tervezzük folytatni a Sandmant, a Transmetropolitant és a Különleges Úriemberek Szövetségét is; Neil Gaimantől szeretnénk még több képregényt kiadni; sőt várható új Marvel és DC kiadás is, de ezekről egyelőre nem árulnék el többet. Valamint érkezik a Conan 5. kötete, és mi tagadás, lesznek olyan meglepetések, amikre még mi sem számítottunk. (kacsint)
