Trianonról jó kiállítások miért nem születnek?

Papp László Tamás 2021-11-24 14:00:00
Párhuzamos tárlatkritikánk arról, hogy miért sikerül jól és gyengén két kiállítás részben ugyanazon nyersanyagból.

Trianonról jó kiállítások miért nem születtek?

– ez a Nemzeti Hip-Hop-ból fabrikálódott Bëlga-parafrázis zakatolt a fejemben, amikor kiléptem a győri Dunakapu téren lévő, kívülről tehervagonokat mintázó Trianon 100 kiállítótérből.

Fotó: Papp László Tamás

A tehervagon jó ötlet, rímel is az eseményekre:

1920-ban tízezer ember vagonok vékony deszkafalai mögött töltötte a csikorgó telet hevenyészett kocsitáborokban 

– írta a határon túli trianoni menekültek sorsáról az Ellenzék című lap 1925. február 22-én, derül ki a tárlaton.

Melyen korabeli fotókkal próbálják illusztrálni a kor hangulatát, embereit, viseletét.

Fotó: Papp László Tamás

A belső design, a megvalósítás azonban csalódást keltő.

Nyilván akár lehettek e témában jó kiállítások, de én még nem láttam ilyeneket. Győrben pláne nem.

Lévén, hogy történelem szakra jártam, illetve újságíróként rendszeresen írok a közelmúltról, a XX. századról szóló cikkeket, azért feltűnne, ha belebotlanék.

A poén az, hogy ebből nagyon is lehetett volna jót kihozni.

Ugyanis a nyersanyaggal önmagában semmi gond, mi több: egész kitűnő.

Mikor beléptem a tehervagon belsejébe, rögtön az villant be: én ezt már láttam valahol.

Fotó: Papp László Tamás

Egy másodperccel később már az is eszembe jutott, hol.

Minden Egész eltörött,
Minden láng csak részekben lobban,
Minden szerelem darabokban

– mintha ezt az Ady-verset próbálná megjeleniteni a polgári lét összetört, földre zuhant rekvizitumaival a kiállítás folyosója.

Fotó: Papp László Tamás

Hogy az első világháborúval, a forradalmakkal, a vörös-, és fehérterrorral, Trianonnal a boldog békeidők idillje összeforraszthatatlanul szétzúzódott.

Fotó: Papp László Tamás

Ez az installáció jelen van a Várkert Bazár Déli Palotájában látható Új világ született – 1914-1922 kiállításon is.

Új világ született – 1914-1922. Kiállítás a Várkert Bazár Déli Palotában.

Fotó: Papp László Tamás

Mely „a boldog békeidőktől a háborús lelkesedésen át a keserű kiábrándulásig vezeti el a látogatókat. Bemutatja, miként sodorta el a polgári berendezkedést az iparosított és világméretűvé váló háború, hogyan fordult visszájára a 19. század haladásba vetett hite, és vált csatatérré a hátország is.

Új világ született – 1914-1922. Kiállítás a Várkert Bazár Déli Palotában.

Fotó: Papp László Tamás

Bevallom, nekem ennek a várkerti tárlatnak a látványvilága, vizuális univerzuma (kezdve a bejárattal) annyira megtetszett, hogy háromszor is megnéztem.

Sajtóigazolvánnyal ez nem volt annyira zsebbe vágó, de képes voltam rá, hogy másokat, hozzám nagyon közel állókat is becsábítsak oda, s meghívva őket, kifizessem nekik a teljes árú jegyet, csak hogy ők is láthassák. 

Annak dacára, hogy a Várkert Bazárban lévő tárlatot rendező Centenáriumi Emlékbizottság és a XX. Század Intézet történelemszemlélete, emlékezetfelfogása, nemzetképe markánsan eltér a sajátomtól, ez a hely valahogy képes volt megfogni.

S nincs annál jobb dolog, amikor egy, tőlünk világnézetileg nagyon messze álló személy vagy intézmény alkotásáról képesek vagyok csettintve egyet, elismerni:

meg kell adni, ez profi volt!

Na, de ha az a kiállítást tetszett, akkor ez az ugyanazon kör által, részben egyező nyersanyagból kihozott Trianon-tárlat miért nem?

Fotó: Papp László Tamás

Pont azért, mert

hiába visszük át a tárgyi részt, ha megváltoztatjuk a koncepciót.

Az eredeti azért volt jó, mert egy globális, világrendszintű perspektívából tárgyalta, elemezte az I. világháború okait, az azt követő forradalmakat, puccsokat, diktatúrákat, valamint az első világégést lezárni akaró, de pont a még szörnyűbb (népírtásokkal, haláltáborokkal járó) második világháborúnak megágyazó igazságtalan békerendszert.

Valóban (ahogy a Trianon-kiállításon is olvasható) rengeteg máig nyúló dolog az I. világháborúval kezdődött.

Az átlagember számára minden probléma a II. világháborúval kezdődött. A tájékozottabbak szerint az elsővel. (Erik Von Kuehnelt-Leddihn)

Ehhez viszont az a kiállítás megadta a világszintű rendszerszemléletet. Azt a felfogást, amit már egy 2016 februárjában a Mandinerbe írt cikkemben is igényeltem, valamint hiányoltam. Hasonlóképp Bëlga-parafrázissal élve az egyik alcímben:

Trianonról filmek miért nem születnek?

Legalábbis jó filmek. Olyanok, amelyek (egyes holokausztfilmek mintájára) világsikert aratnak. Szerintem azért, mint azt öt éve is leírtam, mivel:

A holokauszt egy kontinentális, (sőt, hatásait tekintve globális) tragédia volt. Trianon viszont egy hatalmas, igazságtalan békerendszer kicsiny, regionális leágazása, amely – tetszik vagy sem – önmagában soha nem fogja annyira érdekelni a világot, mint a holokauszt.

A Trianon nemzetközi filmes alulreprezentáltságán kesergőknek miért nincs soha egyetlen kreatív ötletük sem?

– tettem fel a kérdést akkor is.

Fotó: Papp László Tamás

Mondjuk, hogy a nemzeti gyantába belefagyott trianonozás helyett török-bolgár-magyar-német koprodukcióban csináljanak érdekes, izgalmas filmet a versailles-i békerendszer kárvallott nemzeteinek 1918 utáni helyzetéről?

Melyben az is kifejthető volna, hogy ezek a kíméletlen rablóbékék segítették az antiszemitizmus, a nácizmus, a tekintélyelvű és totalitárius diktatúrák felemelkedését a térségben. 

A várkerti kiállítás pont ezt kísérelte meg (nyilván több ponton vitatható, de kétségtelenül profi módon) elérni.

Új világ született – 1914-1922. Kiállítás a Várkert Bazár Déli Palotában.

Fotó: Papp László Tamás

Ugyanez viszont Trianonra szűkítve nem jön át. Az a baj az ilyen kiállításokkal, hogy azokra hat csak igazán, akiknek már eleve fáj Trianon. Holott pont az lenne a cél, hogy azokból hozzon ki ilyen reakciót, akik közömbösek a téma esetén.

Fotó: Papp László Tamás

S itt lehetne felhozni a zöld mondást, ami ide is igaz. Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan. Ha egy helyi igazságtalanságra akarjuk ráirányítani a figyelmet, akkor is érdemes világrendszerben (adott esetben békerendszerben) gondolkodni. 

Ezért sántítanak például a kiállításon Trianon szörnyűségét a lentebbi szavakkal bizonygató Csurka-, és Csoóri-idézetek.

Ha nincs Trianon, nincs Holokauszt sem. A téboly ugyanis mindig fertőz, és mindig új tébolyt szül

– mondta Csoóri Sándor. 

Akármilyen jól hangzik ez sokaknak, mégsem igaz. Ha ugyanis csak Trianon van, s  versailles-i békerendszer nincs, abban benne lehet egy román-magyar háború, illetve helyi etnikai tisztogatás, de világháború és globális népirtás nem. Ahhoz egy teljes békerendszer kellett.

Fotó: Papp László Tamás

Ugyanez a gond Csurka szavaival:

Ha Trianon nem ilyen béke, hanem igazságos béke, nem biztos, hogy kitör a II. világháború, de az biztos, hogy a kommunizmusnak ilyen előrenyomulási lehetősége nem lett volna

– vélte Csurka István.      

Trianon valóban igazságtalan, rettenetes béke volt, de azért mindent (kommunizmus, holokauszt, II. világháború) nem lehet a nyakába varrni. S így nem lehet rátenni Trianont a világtérképre.

Ha már kommunizmus, illetve kommunista diktatúra: kicsit nehezen tudom hová tenni Szamuely Tibornak a Trianon-kiállításon való jelenlétét.

Győrhöz persze van kötődése a Tanácsköztársaság vörösterrorjában perdöntő szerepet játszó Szamuelynek. Itt végezte tanulmányait, s itt mondta el hírhedt 1919. április 20-i beszédét, amelyből a kiállításon is idéznek. 

A vértől nem kell félni. A vér – acél: erősíti a szívet, erősíti a proletár öklöt. Hatalmassá fog tenni bennünket a vér. A vér lesz az, mely az igazi kommünvilághoz elvezet minket. Ki fogjuk irtani, ha kell az egész burzsoáziát!

– mondta Szamuely.

A kommunistákra, azon belül a Magyar Tanácsköztársaságra sok rosszat joggal el lehet mondani, de Trianonról és a versailles-i békerendszerről nem ők tehetnek, sőt: mindig is ellene voltak.

A Szovjetunió (a weimari, majd a hitleri Németországgal együttműködve) eme békerendszer lebontásán dolgozott.

Az antanthatalmak (s a velük együttműködő cseh, délszláv és román politikusok) legkésőbb 1918 nyarára döntést hoztak, hogy

„...létre kell hozni Csehszlovákiát és a délszlávok államát, valamint arról, hogy Erdély egyesülni fog Romániával.”

– írja Romsics Ignác a Nemzet, nemzetiség, és állam Kelet-Közép és Délkelet-Európában a 19. és 20. században című kötetében (Napvilág Kiadó, 1998.) 

Az 1919. március 21-én kikiáltott Tanácsköztársaság, azzal, hogy a Vörös Hadsereg szembeszállt (s egy darabig eredményesen harcolt) a színtiszta magyarlakta területekre is behatoló román és cseh csapatokkal szemben, éppenséggel nem siettette, elősegítette, hanem inkább késleltette, akadályozta a békediktátum tényleges végrehajtását.

Szamuely Tibor joggal szerepel az 1914-1922 közötti világkorszakot bemutató Várkert Bazár-os kiállításon, ahol a fasiszta és kommunista diktatúrák, a totalitárius mozgalmak létrejöttét illusztrálják vele. 

Szamuely Tibor Tisza István felett.

Fotó: Papp László Tamás

Ha viszont Trianon kapcsán beszélünk a vörösterrorról, akkor a fehérterror sem hagyható ki.

Horthy viszont nem a Somogyi Béla és Bacsó Béla Népszava-újságírók meggyilkolásában való felelőssége miatt szerepel a kiállításon.

A nap, amikor a fehérterror belovagolt Budapestre

Horthy 1919. november 16-án, Budapestre érkezésekor elmondott beszéde sokatmondó, előrevetíti a későbbi véres eseményeket: „Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit, és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat."

Hanem e szavaival: 

Össze kell fogni minden magyar hazafinak egy szent cél érdekében, amelynek két pillére a nemzeti eszme és a keresztény erkölcs.

Valamint:

Hivatásom, hogy megmentsem a nemzetet. Ennek rendelek alá mindent.

Horthy fehér lovon - kép a győri Trianon 100 kiállításon.

Fotó: Papp László Tamás

Nincs azzal gond, ha bemutatjuk: Horthy Miklós tenni próbált a magyarlakta területek visszaszerzéséért, a hitleri Németország támogatásával.

Csak akkor Szamuely véresszájú beszéde mellett azt is be kéne mutatni, hogy a Kun Béla vezette Tanácsköztársaság által létrehozott, Stromfeld Aurél által irányított Vörös Hadsereg is sokat tett e területek visszaszerzéséért.

Jómagam se Horthy Miklóst, se Kun Bélát nem kedvelem, de e tényeket egyiküknél sem tagadom.

Az már ízlés dolga is bizonyára, hogy nekem a várkerti kiállítás vizualitása sokkal jobban tetszett, a Trianon-tárlaton látható Horthy-szalagfüggöny viszont....

Horthy Miklós tudott róla, mi zajlik a haláltáborokban.

Fotó: Papp László Tamás, szalagfüggöny-installáció: Trianon 100 kiállítás Győr

...éppúgy nem jött be nekem, ahogy a vagonok közti térbe odarakott, harckocsi méretű Szent Korona sem.

Fotó: Papp László Tamás

Ez nem mozdított meg bennem olyat, amit a másik tárlat igen.

Szólj hozzá!

Szombathelyi szupermarketből akart rabolni 2 férfi

Szeszesitalt és csoki szemeltek ki zsákmányul.

Az autófóliázás egy közkedvelt marketingeszköz

Ugyan az utóbbi években az online marketing pörgött fel a leginkább, egyre több vállalkozás található meg a digitális térben, de ez közel sem jelenti azt, hogy fizikai, “offline” promóciók már kevésbé lennének hatékonyak, sőt! Néhány okos megoldással még költséghatékonyabban érhetjük el a potenciális vásárlókat.

Nem jelenthető ki egyértelműen, hogy Bábolnán soha többé nem földelnek el fertőzött állati tetemeket!

Nagy István nem tudott határozott válasszal felelni a kérdésre a zárt ajtók mögött tartott szakmai értekezleten.

Hiányoltad már a szalagvágást? Pedig Sárváron tegnap nyisszant az olló

A Nádasdy-vár kapott macskakövek közé szorított új fákat. Szegények.

Nem ülhet le az Egis Körmend kispadjára a pénteki meccsen Forray Gábor

Vezetőedző nélkül kell helytállnia a Rába-partiaknak a Szolnok ellen.

A mese szerepe gyermekkorban

Folyamatosan hallhatjuk a híreket arról, hogy a gyerekek manapság túl kevés mesét hallanak, helyette mindig a képernyőt nézik. A hírek középpontjában ennek a jelenségnek a káros hatásai állnak. De mit tehet a szülő, ha szeretne ezen a helyzeten javítani?

Pénteken újabb alpolgármester csatlakozhat a győri városvezetéshez

A pletykákkal ellentétben Antal Imre nem lesz jelölt.

Nem maradtak némák a bábolnaiak

Nagy István agrárminiszter szerint a szigetközi magas talajvíz miatt hoztak Bábolnára több ezer leölt szarvasmarhát.

Hogyan szerezhető be gyorsan és egyszerűen a cégkivonat?

Sürgős ügyintézés vagy vásárlás kapcsán gyakran merül fel az igény, hogy gyorsan és egyszerűen hozzáférjünk a szükséges dokumentumokhoz.

Megszavazták, marad a forgalmi rend változás a szombathelyi Kiskar utcában

A volt Sylvester János nyomda átépítése miatt kellett plusz kanyarodó sávot kialakítani.

Új tulajdonosa van a szombathelyi ISIS Hotelnek

Az elképzelés szerint lakásokat alakítanak ki az épületben. A változás a Móló Éttermet is érintheti.

A napelemes rendszer bővíthető

A hírek tele vannak a napelem rendszer bővítésével kapcsolatos tudnivalókkal.

Autós üldözés volt Győrben

Hosszas autósüldözés Győr belvárosából az M1-es autópályáig tartott.

Meghalt Ferenc pápa

A katolikus egyház első emberét húsvéthétfőn, 88 éves korában érte a halál. 

Hogyan találhatunk magunknak jól fizető állást?

A híroldalak időről időre foglalkoznak azzal a kérdéskörrel, hogy milyen szakmát érdemes kitanulni, melyikkel mennyit lehet kezdőként vagy tapasztalt szakemberként keresni. Mivel manapság egyáltalán nem ritka az, hogy az emberek átképzik magukat, ezért mindenképpen érdemes figyelemmel követni ezeket a híreket.

Vasárnap és hétfőn is várja a gyerekeket a Fő téri vidámpark Szombathelyen

Hétfőn Bing nyuszival is találkozhatnak a legkisebbek.