A nap, amikor a fehérterror belovagolt Budapestre

Papp László Tamás 2021-11-16 19:12:13
1919. november 16-án érkezett Horthy Miklós a fővárosba fehér lovon, a Nemzeti Hadsereg élén. S hamarosan elkezdték gyilkolni az ellenzéki újságírókat.

Horthy 1919. november 16-án, Budapestre érkezésekor elmondott beszéde sokatmondó, előrevetíti a későbbi véres eseményeket:

„Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit, és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat.”

– mondta.

Horthy Miklós a Gellért Szálló előtt.

Fotó: Wikipédia

Alig pár hónappal e beszéd után (s mindössze két héttel Horthy 1920. március 1-i kormányzóvá választása előtt)

meggyilkoltak két ellenzéki újságírót:

a Népszava munkatársait, Somogyi Bélát és Bacsó Bélát.

„A nyomozati jelentés részletesen leírta a két újságíró elrablásának körülményeit, a gyilkosságban résztvevők számát és közvetlen kapcsolódásukat az Ostenburg-különítményhez, a fegyveres katonai alakulatot vezető Ostenburg-Moravek Gyula személyén keresztül pedig magához Horthy Miklós fővezérhez”

– írja egy, a Qbit-en megjelent tavalyi történelmi cikk.

A Tanácsköztársaság bukása utáni gyilkosságokat egyesek azzal mentegetik, hogy a fehérterror ugymond csak reakció volt a Kun Béla által elrendelt, és Szamuely Tibor, valamint a Lenin-fiúk névre hallgató halálbrigád által kivitelezett vörösterrorra.

A kormány által irányított Magyarságkutató Intézet tudományos tanácsadója, Raffay Ernő szerint:

“…Horthy a 20. század három legnagyobb magyarjának egyike.”

Raffay Ernő a fehérterror létét is tagadja:

“Tény, hogy először volt a vörösterror, s erre adott válasz volt a magyar nemzeti erők visszavágása. Ez utóbbi nem terror volt, hanem a nemzet egészségesen maradt tagjainak/szervezeteinek jogos visszavágása (lásd Prohászka Ottokár püspök álláspontját). Tehát: nem kell vörösterrort bevezetni, és akkor nem lesz „fehérterror”. Horthy szerepe itt kimondottan pozitív: miután ténylegesen kezébe került a hatalom, leállította a durvább üldözéseket, éppen a mielőbbi normalizáció érdekében.”

– mondta.

Ha Raffay álláspontját komolyan vesszük, akkor persze ilyen alapon a Tito jugoszláv partizánhadserege által 1944-45-ben a vajdasági magyarok ellen elkövetett délvidéki gyilkosságok is csak jogos visszavágásnak tekinthetők a magyar hadsereg által végrehajtott, szerbeket és zsidókat érintő 1942-es újvidéki vérengzés miatt.

Horthy fehér lovon - kép a győri Trianon 100 kiállításon.

Fotó: Papp László Tamás

Ráadásul Somogyi és Bacsó meggyilkolása nem is indokolható ezzel, hisz nem ők voltak felelősek a vörösterrorért.

A kommunista diktatúra gyilkosságait, kivégzéseit elrendelő Kun Béla, illetve a többi népbiztos ekkor már elmenekült Magyarországról.

A terror végrehajtói közül pedig addigra többen is megbűnhődtek: Szamuely Tibort elfogták a határon, ezt követően öngyilkos lett. Cserny Józsefet, a Lenin-fiúk parancsnokát és Korvin Ottót, a Belügyi Népbiztosság Politikai Nyomozó Osztályának vezetőjét 1919 decemberében halálra ítélték és kivégezték. 

Egy idealista dandy-terrorista: miért nem csinálnak jó filmet Szamuely Tiborról?

Remélhetőleg gyorsan túltesszük magunkat a sokkhatáson, hogy a NER-kultúrharc mostanra oda fejlődött, hogy Stefka István rendez történelmi filmet, amit a köztévé a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján be is mutat. (Mint kreatív játékfilmes rendező van rajta a stáblistán.) Bár ettől igazából mondjuk nem a liberális értelmiségieknek vagy az ellenzéki szavazóknak illene sokkot kapni.

Somogyi Béla viszont

nem csak kommunista nem volt, de a szociáldemokraták között is közismerten a mérsékeltek közé tartozott.

A rövid életű Károlyi-kormányban ugyan közoktatásügyi államtitkárrá nevezték ki; a Magyarországi Tanítók Szakszervezetének elnöki tisztét pedig a betiltásig (1919. augusztus) megtartotta; viszont szociáldemokrataként ellenezte a Kommunisták Magyarországi Pártjával (KMP) való pártfúziót, és a Tanácskormány idején semmilyen funkciót nem vállalt, utóbb mégis vizsgálatok folytak ellene.

– állapítja meg a Qubit-cikkben Serf András.

A tehetséges írónak, novellistának induló, „politikailag nem exponált” Bacsónak még ennyi sem volt a rovásán, ha csak az nem, hogy vélhetően „rossz időben volt rossz helyen”: Somogyit kísérgette a szerkesztőség és az ideiglenes szállása között

– teszi hozzá.

Amire egyébként szükség is volt. Az 1919. szeptember 28-tól újra megjelenő Népszavában ugyanis Somogyi cikkek egész sorában foglalkozott a „fehér terrorral”, azaz a különítményesek önkényeskedéseivel, kegyetlenkedéseivel, sőt gyilkosságaival. A felelős szerkesztő nem véletlenül lett a szélsőjobboldali, antiszemita hangú Új Nemzedék névtelen publicisztikáinak állandó céltáblájává.

– fogalmaz az idézett Qubit-cikk szerzője.

A személyét és a Népszavát támadó cikkek, névtelen fenyegető levelek sora jelezte,

hogy írásaival betalált.

A Népszava Conti utcai szerkesztőségének és nyomdájának 1919. december 8-ai feldúlása után pedig már személyes biztonsága is veszélybe került – többször megtámadták az utcán.

Nem túlzás, hogy vadásztak rá.

E cikk szerint

a Somogyi–Bacsó-gyilkosság szálai nem pusztán Horthyig érnek, hanem közvetlenül ő a felbujtó.

Horthy Miklós tudott róla, mi zajlik a haláltáborokban.

Fotó: Papp László Tamás, szalagfüggöny-installáció: Trianon 100 kiállítás Győr

Ugyanis

még 1920. február elején a cenzúra átküldött egy Népszavából kivetetett cikket a Gellért-szállóban székelő fővezérségre, ahol azt a vacsora után fel is olvasták. A cikken felháborodott tisztikarból valaki megjegyezte, írja Beniczky, hogy most már csakugyan ideje volna Somogyit

„a Dunába tenni”. „Nem beszélni kell itt, hanem cselekedni!”

– bontott ezután asztalt állítólag Horthy.

Horthy Miklós bevonul Budapestre.

Fotó: MTI

A fővezér mondatát Beniczky Ödön akkori belügyminiszter

a vallomásában egyértelműen parancsként értékelte.

Ungváry Krisztián történésznek a kormányzóról írt könyve szerint Horthy egyértelműen felelős a fehérterrorért:  

“Horthy ennek kapcsán elmarasztalható: egyrészt felbujtóként, másrészt pedig azért, mert olyanoknak is kegyelmet adott, akik teljesen ártatlan embereket gyilkoltak meg, sőt a gyilkosságok során raboltak is…”

– jegyzi meg.

Horthy tudta, hogy emberei gyilkolni fognak, hisz így utasította őket:

“ne öljetek nekem túl sok zsidót, mert abból is bajok lesznek.”

– idézi Ungváry.

Héjjas Iván különítményparancsnoknak egy korabeli forrás szerint:

“Fölhatalmazása volt arra, hogy szó nélkül, minden felelősség nélkül, bárkit főbelövethet vagy fölakasztathat.”

Ungváry azt is vitatja, hogy a terror utáni konszolidáció Horthynak lenne köszönhető.

Horthy konszolidációs érdemei igencsak relatívak. Ha ugyanis csak rajta múlt volna, döntései éppenséggel nem konszolidálták, hanem káoszba taszították volna az országot.”

– véli a történész.

Mivel 1919 végén, a világháborúban győztes angolszász hatalmak katonai misszióinak írt leveleiben a későbbi kormányzó azt firtatta, hogy

“…az antanthatalmak elfogadnák-e, ha Horthy megszüntetné a parlamentarizmust és katonai diktatúrát vezetne be.”,

viszont

Magyarország szerencséje, hogy Horthy ezekre az ötleteire nemleges válaszokat kapott. Így tehát Magyarország 1919-1920 közötti konszolidálásának érdeme éppenséggel nem Horthynak, hanem Horthyval szemben az antanthatalmaknak köszönhető, amelyek Magyarországon akkor is ragaszkodtak a parlamentarizmushoz és a választásokhoz, ha annak kimenetelével maguk sem voltak előre tisztában, és az eredményekkel nem is voltak feltétlenül elégedettek.”

– szögezi le Ungváry.

S még ha igaza is lenne Raffay Ernőnek, hogy Horthy alatt

“…a Magyar Királyság európai demokrácia lett, a szó liberális értelmében.”, ez Ungváry szerint biztosan nem Horthynak köszönhető, ő ugyanis

“Kormányzói hatalomra jutása után többször fontolóra vette, hogy megszünteti a parlamentáris rendszert, amelyről bizalmasai körében rendkívül megvetően nyilatkozott.” 

Vagyis Horthy 1919. november 16-i bevonulásán egy demokratának éppúgy nincs mit ünnepelni, mint azon, hogy 1956. november 4-e után Kádár János szovjet csapatok kíséretében vonult be a magyar fővárosba.

A nap, ami miatt még a felesége is beszólt Kádár Jánosnak

Aczél György visszaemlékezése szerint Kádár Jánosnak egyetlen döntése volt, amit nem beszélt meg a feleségével, Tamáska Máriával - és ezt a döntést 1956. november 3-án, Moszkvában hozta meg. (Ekkora már eldőlt, hogy a szovjet hadsereg leveri a forradalmat, megdönti a Nagy Imre-kormányt, és helyreállítja a kommunista diktatúrát.

Kádárnak, miután a szovjet bábkormány élén Budapestre érkezett, ezt mondta a felesége

Ezt a szart már hagyhattad volna a Rákosiékra. Nem neked kellene csinálni.

Hogy Horthynak mit mondott a felesége, miután leszállt a fehér lóról, nem tudni.

A Beatrice mindenesetre a XX. század című dalában nem mondta, hogy nem volt fehérterror, sőt: a vörösterrorral együtt említette. Horthyt pedig Sztálin és Hitler mellett:

Dícsőséges fehér terror,
és a recski haláltábor!
Vasfüggöny és vörös terror,
Hárommillió kitántorgó
Ó, mondd Istenem! Ó, mondd meg nekem!
Ó, mondd miért van ez?
És mondd meddig tart ez még?

Horthy jött a fehér lovon,
Sztálin vágtatott harckocsikon,
Hitler hozta a csodafegyvert,
ZSEBREVÁGOTT minket a történelem!

Szólj hozzá!

Állami kitüntetést vehetett át Benke Éva

Az egykori szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola docense magas színvonalú munkáját ismerték el.

Kiszínezhető tornazsákot és tanszercsomagot kapnak az elsősök Győrben

A város idén saját költségvetéséből 8 millió forintot különített el erre a célra.

Egyedi matricakészítés prémiumminőségben

Egy gondosan megtervezett és kiváló minőségben elkészített matrica nem pusztán információt nyújt, hanem egyedi márkaélményt is kínál.

Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki Ágh Ernőt

Szent Kvirin emlékének ápolásában vállalt szerepe miatt részesül elismerésben a szombathelyi önkormányzati képviselő.

Szombaton Szombathelyre érkezhet Magyar Péter

Az biztos, hogy Vas megyét célozza meg.

Ritka égi jelenség lesz megfigyelhető szerda hajnalban

Három bolygó, a Hold és több fényes csillag, valamint csillaghalmaz kerül közel egymáshoz augusztus 20-án hajnalban.

50 millió forintba kerülne Ondódra egy új ravatalozó, ennyi pénze azonban egész évre nincs a falunak

A veszélyessé vált épületet a hétvégén társadalmi munkában bontják el. A téglákat lepucolják és az iskolában hasznosítják újra.

Lemondott Vígh Ferenc a Haladás vezetőedzői posztjáról

Az új szakmai stáb kialakításáig a csapat edzéseit Simon Ádám sportigazgató, szakmai vezető irányítja.

Vállon szúrta a kalauzt egy férfi Győrben, mert leszállította a vonatról

Nem volt jegye, balhézott, majd elővett egy éles tárgyat és szúrt. 

A tiszta otthon belső rendezettséget is ad!

Sokan hajlamosak a takarítást szükséges rossznak, kötelező rutinnak tekinteni, amit minél hamarabb le kell tudni.

Nem befolyásolja a nemzeti ünnep a hulladékszállítást

Augusztus 20-án is tessék kitenni a kukákat.