A nap, amikor a fehérterror belovagolt Budapestre

Papp László Tamás 2021-11-16 19:12:13
1919. november 16-án érkezett Horthy Miklós a fővárosba fehér lovon, a Nemzeti Hadsereg élén. S hamarosan elkezdték gyilkolni az ellenzéki újságírókat.

Horthy 1919. november 16-án, Budapestre érkezésekor elmondott beszéde sokatmondó, előrevetíti a későbbi véres eseményeket:

„Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit, és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat.”

– mondta.

Horthy Miklós a Gellért Szálló előtt.

Fotó: Wikipédia

Alig pár hónappal e beszéd után (s mindössze két héttel Horthy 1920. március 1-i kormányzóvá választása előtt)

meggyilkoltak két ellenzéki újságírót:

a Népszava munkatársait, Somogyi Bélát és Bacsó Bélát.

„A nyomozati jelentés részletesen leírta a két újságíró elrablásának körülményeit, a gyilkosságban résztvevők számát és közvetlen kapcsolódásukat az Ostenburg-különítményhez, a fegyveres katonai alakulatot vezető Ostenburg-Moravek Gyula személyén keresztül pedig magához Horthy Miklós fővezérhez”

– írja egy, a Qbit-en megjelent tavalyi történelmi cikk.

A Tanácsköztársaság bukása utáni gyilkosságokat egyesek azzal mentegetik, hogy a fehérterror ugymond csak reakció volt a Kun Béla által elrendelt, és Szamuely Tibor, valamint a Lenin-fiúk névre hallgató halálbrigád által kivitelezett vörösterrorra.

A kormány által irányított Magyarságkutató Intézet tudományos tanácsadója, Raffay Ernő szerint:

“…Horthy a 20. század három legnagyobb magyarjának egyike.”

Raffay Ernő a fehérterror létét is tagadja:

“Tény, hogy először volt a vörösterror, s erre adott válasz volt a magyar nemzeti erők visszavágása. Ez utóbbi nem terror volt, hanem a nemzet egészségesen maradt tagjainak/szervezeteinek jogos visszavágása (lásd Prohászka Ottokár püspök álláspontját). Tehát: nem kell vörösterrort bevezetni, és akkor nem lesz „fehérterror”. Horthy szerepe itt kimondottan pozitív: miután ténylegesen kezébe került a hatalom, leállította a durvább üldözéseket, éppen a mielőbbi normalizáció érdekében.”

– mondta.

Ha Raffay álláspontját komolyan vesszük, akkor persze ilyen alapon a Tito jugoszláv partizánhadserege által 1944-45-ben a vajdasági magyarok ellen elkövetett délvidéki gyilkosságok is csak jogos visszavágásnak tekinthetők a magyar hadsereg által végrehajtott, szerbeket és zsidókat érintő 1942-es újvidéki vérengzés miatt.

Horthy fehér lovon - kép a győri Trianon 100 kiállításon.

Fotó: Papp László Tamás

Ráadásul Somogyi és Bacsó meggyilkolása nem is indokolható ezzel, hisz nem ők voltak felelősek a vörösterrorért.

A kommunista diktatúra gyilkosságait, kivégzéseit elrendelő Kun Béla, illetve a többi népbiztos ekkor már elmenekült Magyarországról.

A terror végrehajtói közül pedig addigra többen is megbűnhődtek: Szamuely Tibort elfogták a határon, ezt követően öngyilkos lett. Cserny Józsefet, a Lenin-fiúk parancsnokát és Korvin Ottót, a Belügyi Népbiztosság Politikai Nyomozó Osztályának vezetőjét 1919 decemberében halálra ítélték és kivégezték. 

Egy idealista dandy-terrorista: miért nem csinálnak jó filmet Szamuely Tiborról?

Remélhetőleg gyorsan túltesszük magunkat a sokkhatáson, hogy a NER-kultúrharc mostanra oda fejlődött, hogy Stefka István rendez történelmi filmet, amit a köztévé a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján be is mutat. (Mint kreatív játékfilmes rendező van rajta a stáblistán.) Bár ettől igazából mondjuk nem a liberális értelmiségieknek vagy az ellenzéki szavazóknak illene sokkot kapni.

Somogyi Béla viszont

nem csak kommunista nem volt, de a szociáldemokraták között is közismerten a mérsékeltek közé tartozott.

A rövid életű Károlyi-kormányban ugyan közoktatásügyi államtitkárrá nevezték ki; a Magyarországi Tanítók Szakszervezetének elnöki tisztét pedig a betiltásig (1919. augusztus) megtartotta; viszont szociáldemokrataként ellenezte a Kommunisták Magyarországi Pártjával (KMP) való pártfúziót, és a Tanácskormány idején semmilyen funkciót nem vállalt, utóbb mégis vizsgálatok folytak ellene.

– állapítja meg a Qubit-cikkben Serf András.

A tehetséges írónak, novellistának induló, „politikailag nem exponált” Bacsónak még ennyi sem volt a rovásán, ha csak az nem, hogy vélhetően „rossz időben volt rossz helyen”: Somogyit kísérgette a szerkesztőség és az ideiglenes szállása között

– teszi hozzá.

Amire egyébként szükség is volt. Az 1919. szeptember 28-tól újra megjelenő Népszavában ugyanis Somogyi cikkek egész sorában foglalkozott a „fehér terrorral”, azaz a különítményesek önkényeskedéseivel, kegyetlenkedéseivel, sőt gyilkosságaival. A felelős szerkesztő nem véletlenül lett a szélsőjobboldali, antiszemita hangú Új Nemzedék névtelen publicisztikáinak állandó céltáblájává.

– fogalmaz az idézett Qubit-cikk szerzője.

A személyét és a Népszavát támadó cikkek, névtelen fenyegető levelek sora jelezte,

hogy írásaival betalált.

A Népszava Conti utcai szerkesztőségének és nyomdájának 1919. december 8-ai feldúlása után pedig már személyes biztonsága is veszélybe került – többször megtámadták az utcán.

Nem túlzás, hogy vadásztak rá.

E cikk szerint

a Somogyi–Bacsó-gyilkosság szálai nem pusztán Horthyig érnek, hanem közvetlenül ő a felbujtó.

Horthy Miklós tudott róla, mi zajlik a haláltáborokban.

Fotó: Papp László Tamás, szalagfüggöny-installáció: Trianon 100 kiállítás Győr

Ugyanis

még 1920. február elején a cenzúra átküldött egy Népszavából kivetetett cikket a Gellért-szállóban székelő fővezérségre, ahol azt a vacsora után fel is olvasták. A cikken felháborodott tisztikarból valaki megjegyezte, írja Beniczky, hogy most már csakugyan ideje volna Somogyit

„a Dunába tenni”. „Nem beszélni kell itt, hanem cselekedni!”

– bontott ezután asztalt állítólag Horthy.

Horthy Miklós bevonul Budapestre.

Fotó: MTI

A fővezér mondatát Beniczky Ödön akkori belügyminiszter

a vallomásában egyértelműen parancsként értékelte.

Ungváry Krisztián történésznek a kormányzóról írt könyve szerint Horthy egyértelműen felelős a fehérterrorért:  

“Horthy ennek kapcsán elmarasztalható: egyrészt felbujtóként, másrészt pedig azért, mert olyanoknak is kegyelmet adott, akik teljesen ártatlan embereket gyilkoltak meg, sőt a gyilkosságok során raboltak is…”

– jegyzi meg.

Horthy tudta, hogy emberei gyilkolni fognak, hisz így utasította őket:

“ne öljetek nekem túl sok zsidót, mert abból is bajok lesznek.”

– idézi Ungváry.

Héjjas Iván különítményparancsnoknak egy korabeli forrás szerint:

“Fölhatalmazása volt arra, hogy szó nélkül, minden felelősség nélkül, bárkit főbelövethet vagy fölakasztathat.”

Ungváry azt is vitatja, hogy a terror utáni konszolidáció Horthynak lenne köszönhető.

Horthy konszolidációs érdemei igencsak relatívak. Ha ugyanis csak rajta múlt volna, döntései éppenséggel nem konszolidálták, hanem káoszba taszították volna az országot.”

– véli a történész.

Mivel 1919 végén, a világháborúban győztes angolszász hatalmak katonai misszióinak írt leveleiben a későbbi kormányzó azt firtatta, hogy

“…az antanthatalmak elfogadnák-e, ha Horthy megszüntetné a parlamentarizmust és katonai diktatúrát vezetne be.”,

viszont

Magyarország szerencséje, hogy Horthy ezekre az ötleteire nemleges válaszokat kapott. Így tehát Magyarország 1919-1920 közötti konszolidálásának érdeme éppenséggel nem Horthynak, hanem Horthyval szemben az antanthatalmaknak köszönhető, amelyek Magyarországon akkor is ragaszkodtak a parlamentarizmushoz és a választásokhoz, ha annak kimenetelével maguk sem voltak előre tisztában, és az eredményekkel nem is voltak feltétlenül elégedettek.”

– szögezi le Ungváry.

S még ha igaza is lenne Raffay Ernőnek, hogy Horthy alatt

“…a Magyar Királyság európai demokrácia lett, a szó liberális értelmében.”, ez Ungváry szerint biztosan nem Horthynak köszönhető, ő ugyanis

“Kormányzói hatalomra jutása után többször fontolóra vette, hogy megszünteti a parlamentáris rendszert, amelyről bizalmasai körében rendkívül megvetően nyilatkozott.” 

Vagyis Horthy 1919. november 16-i bevonulásán egy demokratának éppúgy nincs mit ünnepelni, mint azon, hogy 1956. november 4-e után Kádár János szovjet csapatok kíséretében vonult be a magyar fővárosba.

A nap, ami miatt még a felesége is beszólt Kádár Jánosnak

Aczél György visszaemlékezése szerint Kádár Jánosnak egyetlen döntése volt, amit nem beszélt meg a feleségével, Tamáska Máriával - és ezt a döntést 1956. november 3-án, Moszkvában hozta meg. (Ekkora már eldőlt, hogy a szovjet hadsereg leveri a forradalmat, megdönti a Nagy Imre-kormányt, és helyreállítja a kommunista diktatúrát.

Kádárnak, miután a szovjet bábkormány élén Budapestre érkezett, ezt mondta a felesége

Ezt a szart már hagyhattad volna a Rákosiékra. Nem neked kellene csinálni.

Hogy Horthynak mit mondott a felesége, miután leszállt a fehér lóról, nem tudni.

A Beatrice mindenesetre a XX. század című dalában nem mondta, hogy nem volt fehérterror, sőt: a vörösterrorral együtt említette. Horthyt pedig Sztálin és Hitler mellett:

Dícsőséges fehér terror,
és a recski haláltábor!
Vasfüggöny és vörös terror,
Hárommillió kitántorgó
Ó, mondd Istenem! Ó, mondd meg nekem!
Ó, mondd miért van ez?
És mondd meddig tart ez még?

Horthy jött a fehér lovon,
Sztálin vágtatott harckocsikon,
Hitler hozta a csodafegyvert,
ZSEBREVÁGOTT minket a történelem!

Szólj hozzá!

„A dolgozók mennek, a vezető marad?” – belső információk szerint Holló Bernadett megtarthatja vezető állását és fizetését az éppen megszűnő Győr+-nál

Miközben a médiacég a hullámsírba merül, a frissen kinevezett vezető átevezhet egy új céges struktúrába. 

Új kerékpárút épülhet a Nagy Imre úton Győrben

A Vasvári Pál utca és a Szauter utca közötti szakaszon fejlesztené tovább a városi kerékpáros hálózatot a helyi önkormányzat.

Lázár Szombathelynek is elengedte a Volán tartozás jó részét

Összesen négy önkormányzat volt érintett a leköszönő miniszter gesztusában.

„Pár napig halkabb, aztán minden megy tovább” – évek óta küzd egy győri család a szeszgyár zajával

A Tátika utcában élők szerint a Győri Szeszipari Zrt. működése rendszeresen túllépi az éjszakai zajhatár-értéket, a hatóság viszont rendre azt állapítja meg, hogy minden szabályos.

Május végén újraindul a vasúti forgalom Veszprém és Ajka között

Hónapokig tartó helyreállítás után május 30-tól újra közvetlen kapcsolat lesz Budapest, Veszprém, Ajka, Szombathely és Zalaegerszeg között. 

Ukrán gyerekrajzokból nyílik megrendítő kiállítás a győri Rómer Házban

A háború legkisebb áldozatainak történeteit mutatja be a tárlat.

“Ne aláírásokat gyűjtsenek, hanem gyereket szüljenek.”

Megszólalt V. Németh Zsolt a gersekaráti iskola kapcsán.

Hamarosan az Oxygen Music szól a Győr+ Rádió helyett a 100.1 MHz-es frekvencián

A frekvencia tulajdonos Oxygen Media már beadta a váltáshoz szükséges papírokat a Média Hatósághoz.

4 százalékkal kellett túlárazni a kivitelezőknek a Győr-Szollal kötött szerződéseket, amit aztán vissza kellett adni a cégnek 

Tegnapi cikkünkre reagálva, most névvel vállalta állításait egy volt társasházkezelő hozzátartozója, aki túlárazott munkákról és furcsa lomtalanításokról mesélt lapunknak.

A Győr-Szol Zrt. igazgatósága a Győr Plusz médiumok megszüntetése mellett döntött

A médiacég közleményben tudatta, hogy a megszűnés tényét.

A szombathelyi Dobó SE elnöke arra kérte a TISZÁ-ra szavazókat, hogy töröljék őt az ismerősei közül

Miközben a klub szövetségi alelnöke a TISZA-kormány alatt próbálja megújítani a magyar atlétika belső viszonyait. Furcsa együttállás ez.

Visszahívták a gyanús sárvári foglalkoztatásban érintett Lágler Pétert a Sportfólió Kft. felügyelőbizottságából

Gagyi Levente kikerült a Fürdő FEB-jéből, Klimits István lett a Humán Erőforrás Bizottság elnöke. Sárváron újraosztották a bizottsági és felügyelőbizottsági helyeket.

Terméskővel betört egy boltablakot, majd autót rongált Nyúlon egy férfi

A vádlott ugyanazon az estén több helyszínen is garázdálkodott, végül egy családi ház udvarára is bement jogtalanul, ahol megivott egy üveg italt. 

Konkrét lépéseket fogalmazott meg a kormány a Nyugat-Magyarországi azbeszt-üggyel kapcsolatban

Azonnali kockázatcsökkentő intézkedések, behozatal felfüggesztése, és a felelősök számonkérése.

Német testvérváros kórusa ad koncertet Győrben a Szentlélek-templomban

Ingyenes hangversennyel érkezik Sindelfingen nagy múltú együttese, a Cappella Nuova és a Stiftshoforchester.

Lakossági fórumot tartanak a győri zártkertekről a városházán

A városvezetés szerint fontos tisztázni, milyen szabályok és lehetőségek vonatkoznak a zártkerti ingatlanokra.

Újra tervezték a kőszegi történelmi belvárost övező Várárok és Várpark zöld területét

Az év junior tájépítésze pályázatra klímatudatos, fenntartható megoldásokat vártak, melyek érzékenyen viszonyulnak a műemléki környezethez, a meglévő zöldfelületi értékekhez és a terület közösségi használatához.

Már nem Kántás Zoltán a Magyar Fürdőszövetség elnöke

A Sárvári Gyógyfürdő ügyvezetője nem is indult újra a posztért.