„Magyarországon, mint minden rendezett alkotmányos jogállamban, a titkosszolgálati tevékenység el van választva a politikától”
– nyilatkozta Varga Judit igazságügyi miniszter az MTI-nek az izraeli Pegasus nevű kémszoftver ügyével kapcsolatban.
A miniszter szerint Magyarországon, ahogy minden jogállamban, az a célja a titkos információgyűjtésnek, hogy az alkotmányos rend elleni és a külföldi hírszerzésgyanús tevékenységeket figyeljék a nemzetbiztonsági érdekkel összhangban. Elmondta, hogy a szolgálatok szakmai irányítása a Belügyminisztériumhoz és részben a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz tartozik.
Szijjártó: Nem tudunk semmit a lehallgatási botrányról
közölte Szijjártó Péter a V4 országok hétfői sajtótájékoztatóján. A külügyminiszter saját bevallása szerint hétfő reggel megkérdezte az általa felügyelt Információs Hivatal főigazgatóját, aki azt mondta, hogy ebben az ügyben semmifajta együttműködés nem volt az izraeli vagy más titkosszolgálatokkal.
Az Igazságügyi Minisztérium munkája ebben a kérdésben a jogszabályoknak való megfelelés biztosítását jelenti. Magyarországon a titkosszolgálati fellépések alkotmányos rendje értelmében ezen tevékenységeket az Országgyűlés erre kijelölt bizottsága ellenőrzi.
„Ha körülnézünk, hogy mi történik a világban, például információt gyűjtenek a német kancellárról, egyértelmű, hogy minden komoly országnak kell, hogy nemzetbiztonsági védelme legyen”
– taglalta az igazságügyi miniszter.
Varga Judit később a Népszava brüsszeli tudósítójának azt mondta, hogy Magyarországon szakmai alapon működik a titkosszolgálat, amelynek a döntései nem pártállás vagy foglalkozás, hanem az adott tevékenység alapján születnek. A lap szerint nem ismerte el, de nem is tagadta, hogy az izraeli kémszoftvert bevethették Magyarországon.
„Egy olyan világban élünk, ahol hihetetlenül sok veszély leselkedik a modern államokra. Ne legyünk nevetségesek, ilyen eszközökre minden országnak szüksége van! Az egy illúzió, ha ebből bárkik bármilyen ügyet próbálnak csinálni”
– hangsúlyozta Varga Judit.
Edward Snowden: A magyar kormány válasza a legárulkodóbb a megfigyelési botrányban
„Magyarország a valaha látott legárulkodóbb választ adta a Pegasus-botrány kapcsán feltett kérdésekre. Én is mindig úgy vagyok vele, hogy ha "nincs tudomásom" arról, hogy tettem-e valamit vagy sem, akkor rögtön azt akarom tudni, hogy külföldi kémek szóltak-e róla annak, aki engem kérdez a dologról" - így reagált a Twitteren a Magyarországot is érintő megfigyelési botrányra Edward Snowden Oroszországban élő, egykori amerikai hírszerző.
A Le Monde című francia lapnak korábban adott interjújával kapcsolatban tagadta, hogy utólag arra kérte a szerkesztőket, hogy töröljenek egy kérdést és feleletet az interjúból, holott a Washington Post ennek az ellenkezőjéről számolt be.
Pintér Sándor: Nem folytatnak illegális megfigyelést a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok
„2010. május 29. óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak"
– jelentette ki Pintér Sándor belügyminiszter Szél Bernadett független országgyűlési képviselőnek írt, hétfőn az MTI-hez is eljuttatott válaszában. Hozzátette, ezt a lefolytatott ellenőrzések eredményei is alátámasztják.
A Fidesz megpuccsolja a nemzetbiztonsági bizottság összehívását a lehallgatási botrány ügyében
„A baloldali sajtóban megjelent hírek megalapozatlanok és pusztán a politikai hangulatkeltést szolgálják, ezért nem indokolt a nemzetbiztonsági bizottság ülésének összehívása" - olvasható az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának alelnökének közleménye a Fidesz hivatalos oldalán. Ugyan nem írják, hogy a lehallgatási botrányról lenne szó, de állításuk szerint „a Belügyminisztérium vezetői rendszeresen beszámolnak az Országgyűlés illetékes bizottságai előtt a titkosszolgálatok információgyűjtő tevékenységéről".
Szél Bernadett „Ki vásárolta meg az izraeli kémszoftvert, és mely belügyi, vagy nemzetbiztonsági szervek vettek részt az illegális megfigyelésekben?” címmel nyújtotta be írásbeli kérdését a belügyminiszternek.
„Magyarország demokratikus jogállam, s mint ilyen, minden személy esetében minden időben a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt és jár el”
– közölte válaszul a belügyminiszter.
Ma kétféle esetben lehet hatósági megfigyelést végezni Magyarországon. Az egyik a rendvédelmi célú megfigyelés, amit főleg bűnügyek esetében használnak, ha a bíróság erre engedélyt ad. Ezzel szemben a nemzetbiztonsági célú megfigyelést csak az igazságügyi miniszter, jelen esetben Varga Judit rendelheti el – mutatott rá az RTL Klub Híradója.
„Elég erős a gyanú, hogy az egész megfigyelés jogszerűtlen volt, tekintve, hogy ha Varga Judit engedélyezte ezeket a megfigyeléseket, amit ugye hivatalosan nem tudunk, akkor is vagy egy terrorcselekmény megakadályozását, vagy valamilyen nemzetbiztonsági kockázatot kellett volna feltárnia a Direkt36 újságíróinak ügyében"
– nyilatkozta a híradónak Demeter Áron, az Amnesty International munkatársa.
Címlapfotó: MTI/AFP/John Thys
