Moszkva erkélyein nem ritkán autóroncsokat tároltak, de volt, hogy egy egész Zsigulit zsúfoltak a lakás kirakatába. Nálunk megelégedtek a kukoricaszárral és a háziak alsóneműjének szárításával. Úgy lengtek a gatyák, mint a győzelmi zászlók.
Ha a hetvenes években valaki végigsétált, mondjuk, a Derkovitson, vagy a Rohonci úton, netán a KISZ lakótelepen, akkor számos erkélyen láthatott háztartási limlomot, rozsdás biciklit, felszedett padlószőnyeget, hörgő Szaratov hűtőszekrényt.
De időutazónk nem nagyon láthatott az erkélyen kvaterkázó, beszélgető, borozó, vagy kávézó embereket. Ekkoriban a „fejlett keleti országok" bizony fejletlen, értsd: nyugati erkély-kultúrával bírtak.
Hiszen minden, ami gacsiba volt a szocialista Magyarországon, az a propaganda szerint nyugatról jött. Az erkélyt is gyanús flancnak tartották, de ha megtervezték, akkor építhető.
A propaganda, az ezzel szimbiózisban élő igénytelenség meg is tette a magáét. Az országot aztán évtizedekig nem vádolhatta senki azzal, hogy fényt űz az erkélyekből. Legfeljebb, hogy ez egy megtűrt (polgári) építészeti csökevény.
De aztán valami nagyon megváltozott. Valami, ami az építészet – nem csak a magyarországi - egészére kihat és sok szempontból felülírja az eddig tervezési gyakorlatot. Ennek részeként az eddig megtűrt, nem használt erkélyek hirtelen az élre ugrottak a fontossági sorrendben.
„Ma sem vagyunk mediterrán ország, persze, de az elmúlt húsz évben világszerte fontos átalakulások történtek"
– mondja M. Roland építészhallgató, aki külföldi tanulmányokat is folytat. Elsősorban Olaszországban, így testközelből éli meg az erkély-kultúrák közti különbséget.
„Az olaszoknál az erkély olyan, mint a víz és a kenyér az asztalon - nélkülözhetetlen. A munka, az életmód és a szieszta ritmusa mindig is szorosan kötődött az építészethez, kiemelve az erkély meghatározó szerepét. A fő cél az árnyékolás és a légáramlás biztosítása volt a forró nyarakon"
fogalmazott Roland, aki szerint nem a magyarok szemlélete változott meg. Az erkély-kultúra fontosságát a kényszer hozta el.
„Olyan nincs, hogy évtizedekig nem kell erkély, vagy ha van, raktárnak jó lesz, aztán meg nem élhetek nélküle. A változást egyértelműen a klímaváltozás hozta el, amely már fontos szempont az új, fiatal generációk szemszögéből. A forró nyarak gyakorisága megnőtt, egy szellős, tágas erkély ilyenkor főnyeremény".
Egy építészeti szaklap nemrég közzétett rövid tanulmányában leírják, hogy az újlakás-piacon egyre jellemzőbb az erkélyek és a teraszok térhódítása.
„Budapesten már alig volt olyan új építésű ingatlan a kínálatban, amelyhez nem tartozott erkély vagy terasz. A vonatkozó adatbázisa szerint a fővárosban meghaladta a 92 százalékot 2021 első negyedévében ezek aránya".
Megtudhatjuk, hogy a terasz méretek a lakásterület nagyságával párhuzamosan jelentősen növekednek. Egy 45-55 négyzetméteres lakáshoz átlagosan 10, egy 55-65 négyzetmétereshez 13,6, míg egy 65-75 négyzetmétereshez 17,3 négyzetméteres terasz vagy erkély tartozik.
„A 110 négyzetméternél nagyobb új lakások átlagos erkély- és teraszmérete már majdnem eléri az 50 négyzetmétert"
– írják.
Az áttörést akár drámainak is nevezhetjük, holott „csak" az erkély-kultúra értékeinek hazai felfedezéséről van szó. Igaz, a már említett kényszerek hatásra, azaz nem saját kútfőből.
De valójában milyen pluszt adnak hozzá az erkélyek a lakásokhoz? A kérdés azért is jogos, mert többnyire alaposan megdobják az építési költségeket.
„Az erkélyek növelik az életteret, rekreációs célokat szolgálnak, de például tárolásra vagy kertészkedésre is alkalmasak"
– mondja a szakember.
„A megváltozott körülmények még inkább felértékelték a szerepüket, hiszen a kijárás korlátozása esetén is képesek biztosítani a szabadban tartózkodás élményét. Az erkélyeknek szerepük van a belső hőmérséklet alakulásában, a belső tér levegő minőségében, valamint a vizuális komfortra és a zajkomfortra is hatnak".
Roland szerint a mostani áremelési hullám nem kedvez az erkély-kultúrának sem. Lehet, sokan kérik majd „lecsippentését" a költségek miatt.
„Azt kell mondjam, hogy elszabadult az építőanyag piac. Köztudott, hogy egyes alapanyagoknál az áremelkedés eléri az 50-70 százalékot. Ez kihat az erkélyépítésre is, sokan megpróbálnak majd ezen spórolni...
Az biztos, a lakásárakat tovább fogja emelni a klímaváltozás, mert nem csak a tervezésben, de a kivitelezésben is másként kell majd gondolkodni. Például kell-e erős szigetelés, vagy elég lesz a vékony panel is? Legyen mindenhol légkondi, vagy tervezzünk nagyobb, közösségi, „huzatos" tereket?
Kétségtelen, hogy a járvány új szempontokat hozott elő, ezt még fel kell dolgoznia a szakmának. De az már látható, hogy a zárt térbeépítés, a belső spórolás nem megy, át kell állni a szellős, mediterrán stílusú tervezésre. Az olaszok például széles árkádokat építettek, ezek nyáron fogták a napfényt, az esőt, hűtötték a levegőt. Ennek szerves része az erkély.
Nálunk ezek a szempontok csak most jönnek élesen elő. Így azt mondanám, duplán fizetjük meg a változatlanság téveszméjét, vagyis az elmaradást.
Szembe kell néznünk azzal, hogy a hazai lakásállomány többsége alkalmatlan az új kihívások kezelésére.
