"A döntést hibásnak tartom, mert feleslegesen épít be jelentős kockázatokat a magyar gazdaság működésébe"
- írja Matolcsy György a kormánylapban megjelent véleménycikkében.
Hozzátette: a Magyar Nemzeti Bank vezetése ezért elindítja a költségvetési egyensúly helyreállításáért vívott negyedik hadjáratát annak érdekében, hogy minél előbb 3 százalék közelébe, tehát a 3-3,4 százalékos GDP-arányos sávba csökkentsük a jövő évi államháztartási hiány célszámát.
Írásában - amelyben kitér a korábbi "hadjáratokra" is, amelyek során csökkentették a költségvetési hiányt, átalakították a jegybank működését és "sikeresen megvédték a 2020/2021-es összetett válság hatásait" - úgy vélte: a 2022. évi költségvetés nem lehet az újraindítás költségvetése, "mert a magyar gazdaság már újraindul(t) ebben az évben".
Szerinte a magyar gazdaságot 2022-ben már nem kell magas költségvetési deficittel újraindítani, ehelyett lehetséges és szükséges a korábbi egyensúlyi pályára való visszatérés.
Mint írja: míg a 2008-as válság után hat és fél év kellett a korábbi GDP-szint helyreállításához, most ez másfél éven belül megtörténik. Ez a változás inflációs kiugrásokat hoz magával, mert a kényszerűen felhalmozott kereslet nem találkozik azonnal azonos mennyiségű és szerkezetű kínálattal a belső piacon. Ebből lesz a kiugró infláció. Miután ez más országokban is így lesz, az importált infláció szintén megugrik.
Úgy vélte, hogy tovább fűti az inflációt a költségvetés 5,9 százalékos GDP-arányos hiányából következő többletkereslet is, ami a kiugrásokat tartósan magas inflációs pályára terelheti. A 2022-es költségvetés tehát inflációt gerjeszt az egyensúlyi pályára való visszaállás inflációt mérséklő hatása helyett.
Matolcsy szerint hibás hallgatni az Európai Unióra, amely megengedte a tagállamoknak, hogy elengedjék a hiányt és három százalék alatt tartsák azt.
"A magyar gazdaság a V4-csoporton belül a legmagasabb adósságrátával rendelkezik, miközben a legmagasabb költségvetési hiányt tervezi 2022-re, ami egyben az EU harmadik legnagyobb hiánya is lenne."
A kockázatot a pénzpiacok jelentik, nem az EU. Ha a pénzpiacok a két számjegyű GDP-növekedéssel járó idei második negyedéves újraindítás után úgy ítélik meg, hogy a változatlan törlesztési moratórium, az elfogadott 2022-es költségvetés, a tartósan kiugró infláció és a legnagyobb negatív reálkamatok együttesen fenntarthatatlan gazdaságpolitikát jelentenek, akkor erőteljes pénzügyi támadás érheti Magyarországot - véli a jegybankelnök.
Orbán: a cél a 200 ezer forintos minimálbér, visszakaphatják a családok a befizetett adójukat
De állítólag nem lesz választási költségvetés. A miniszterelnök a Magyarország újraindul! címmel megrendezett tanácskozáson közölte: "a mi horizontunkon a kétszázezer forintos mnimálbérnek lell lennie". Jövőre a gyermekeket nevelő családok visszakaphatják a befizetett személyi jövedelemadójukat, ehhez azonban egy feltételnek teljesülnie kell.
Matolcsy szerint ezt a moratórium célzott átalakítása (csak a valóban rászorulók folytathatják) és a jövő évi költségvetés módosítása védhetik ki.
Szerinta a jövő évi költségvetés 5,9 százalékos hiánya mögött az állami beruházások a GDP 7,1 százalékos mértékére tervezett költségei állnak. Ha ezt megfeleznék, azonnal lehetővé válna már 2022-ben az egyensúlyi pályára való visszatérés. Az EU-ban az állami beruházások fedezetének átlagos aránya a GDP 3-3,5 százaléka közelében van és a pénzpiacok ezzel hasonlítják össze a magyar adatot.
A tervezett állami beruházások jelentős része ráadásul el sem indul 2021-ben, jó részük még 2022-ben sem, ezért felesleges megterhelni velük a költségvetést.
