Karácsony Gergely elfogadta az új fővárosi klímastratégiát, valamint a fenntartható energia- és klíma akciótervet, amelyekben Budapest a szén-dioxid kibocsátásának legalább negyven százalékos csökkentését tűzte ki célul 2030-ig a 2015-ös évhez képest.
Karácsony Gergely a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetre vonatkozó törvényi rendelkezés értelmében a Fővárosi Közgyűlés feladat- és hatáskörében eljárva hozta meg döntéseit és ezek között hagyta jóvá a klímastratégiát és az akciótervet.
A budapest.hu oldalon közzétett, a klímastratégiát és az akciótervet magába foglaló 89 oldalas dokumentum szerint Budapesten 2015-ben az összes energiafelhasználáshoz kapcsolódó szén-dioxid kibocsátás 6 millió 109 ezer tonna volt.
Budapest, 2021. január. A szálló por koncentrációja val az egészségügyi határérték felettA legnagyobb szén-dioxid kibocsátás az épületek energiafelhasználásához köthető, a második legnagyobb kibocsátó a közlekedés.
Mint írják: A kitűzött kibocsátás-csökkentéshez szükséges többek között az, hogy a budapesti lakások egyharmadában jelentős energetikai felújítás történjen, a személyautóval közlekedők aránya a városban 61 százalékról legalább 30 százalékra lecsökkenjen, a napelemek által termelt áram mennyisége 130-szorosára növekedjen, a távhőellátás legalább 50 százalékban megújuló energia felhasználásával történjen, vagy hogy a helyi jelentőségű védett természeti területek nagysága 350 hektárral bővüljön. A Klímastratégia számítása szerint a fővárosban a lakóépületek energetikai korszerűsítésével érhető el a legnagyobb kibocsátás-csökkentés, emellett a közösségi és a kerékpáros közlekedés fejlesztésével a közlekedésből származó kibocsátás-csökkentési lehetőség is jelentős.
Számítások szerint a fővárosban a lakóépületek energetikai korszerűsítésével érhető el a legnagyobb kibocsátáscsökkentés, emellett a közösségi és a kerékpáros közlekedés fejlesztésével a közlekedésből származó kibocsátáscsökkentési lehetőség is jelentős - olvasható.
Mint írták, az összes intézkedés finanszírozási, illetve beruházási igénye körülbelül 2500 milliárd forintra becsülhető. Ez csak részben terhelné a fővárosi önkormányzat költségvetését, hiszen számos intézkedés - például lakóépületek energetikai korszerűsítése - csak különböző szereplők - lakosság, kerületek, pénzintézetek, kormány - együttes szerepvállalásával valósítható meg, különféle finanszírozási eszközök bevonásával - emelték ki.
A Fővárosi Közgyűlés 2018-ban fogadta el a Budapesti Klímastratégiát. Ezt az új dokumentumban frissítették és összehangolták a Budapest Fenntartható Energia és Klíma Akciótervvel, amely a korábbi terv átdolgozott, adaptációs résszel kiegészített 2030-as célévre kiterjesztett változata.
Budapest, 2021. január. A szálló por koncentrációja val az egészségügyi határérték felettA főpolgármester a közgyűlés hatáskörében eljárva elfogadta a főváros zöldinfrastruktúra fejlesztési és fenntartási akciótervét is, amelyet a Fővárosi Kertészeti Vállalat 1962 és 1984 közötti vezetőjének, a Levegő Munkacsoport és a Budapesti Városvédő Egyesület egykori szakértőjének tiszteletére Radó Dezső Terv nevet viseli.
A terv átfogó céljai között szerepel az egészséges várost segítő zöldinfrastruktúra fenntartása; a klímatudatos zöldinfrastruktúra üzemeltetés; a biodiverzitás szinten tartását és lehetőség szerinti növelését segítő városi zöldinfrastruktúra fenntartása és fejlesztése, valamint az okos zöldinfrastruktúra szolgáltatások bővítése.
Felújítják a Népligetet és lesz Városháza park
Kiemelt célként fogalmazták meg, hogy 2030-ig az egy főre jutó zöldterületek - parkterületek - mennyiségét a jelenlegi 6 négyzetméterről 7-re növeljék. Ez a vállalás 2020. évi lakossági adatokkal számolva összvárosi szinten 226 hektár új parkterület, azaz több, mint két Margitszigetnek megfelelő új közparkot jelent - olvasható az elfogadott javaslatban.
A terv célkitűzése szerint 53 projekten keresztül 115 milliárd forintnyi zöldfejlesztést hajtanának végre Budapesten a következő hét év során. A projektek között szerepel a Népliget felújítása, a belvárosban a Városháza park kialakítása és a Jókai tér komplex megújítása is.
A tervben szerepel az alternatív temetkezési módok ösztönzése is, amelyhez erdei temetkezésre vagy fával temetkezésre alkalmas fővárosi területek kijelölése szükséges. A 300 millió forintos projektként megjelölt Budapest Emlékerdő alternatív - ökologikus - temetkezési módok számára biztosítana helyszínt miközben a terület a hely méltóságát szem előtt tartó rekreációs funkciók számára is helyet biztosíthatna.
A főpolgármester döntött arról, hogy létrehozzák a "TRAMBULIN" Fővárosi Tehetséggondozó Ösztöndíj Programot középiskolások számára. A pályázat keretösszege a 2021/2022-es teljes iskolai tanévben összesen 50 millió forint.
Karácsony Gergely engedélyezte a BKV-nak, hogy 30 milliárd forint fejlesztési hitelt vegyen fel az autóbuszflotta-megújítási programjára azzal, hogy megkötendő hitelkeretszerződések hatályba lépésének feltétele a kormány előzetes hozzájárulása. A főpolgármester elfogadta a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a BKV 2021-es üzleti tervét. Ez utóbbi az idei évre vonatkozóan bérfejlesztést nem tartalmaz.
A főpolgármester döntött arról is, hogy a 3-as metró Göncz Árpád városközpont és a Határ út metróállomáshoz kapcsolódó gyalogos aluljáró felújítására és felszíni akadálymentesítésre feltételes közbeszerzési eljárást indítson a BKK.
Karácsony Gergely elfogadta továbbá az új területfejlesztési programot, valamint a Gellért-hegyre vonatkozó stratégiai tervet, amely szerint a fejlesztési koncepció iránya elsősorban a minőségi fejlesztés és nem a funkcióbővítés.
A határozatok között szerepel az is, hogy a Váci útnál lévő, a Nyugati pályaudvar melletti tér Puczi Béla nevét veszi fel. Puczi Béla az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idején a magyarok védelmére kelő cigányokat vezette.
