A miniszter arra emlékeztetett, hogy a hazánkban költő fecske- és sarlósfecske-fajok közül a városokban a molnárfecskét, füstifecskét és a sarlósfecskét figyelhetjük meg leggyakrabban. A tárcavezető arról is beszélt, hogy az elmúlt több mint egy évtizedben az állomány a felére csökkent az élőhelyek átalakulása, a táplálékbázis jelentős mérséklődése, a klímaváltozás és a fészkek leverése következtében. Így összességében legalább 2 millió kilogramm kártevő és betegségeket terjesztő rovar marad évről évre a környezetünkben.
Portálunk többször is foglalkozott a témával a győri fecskevédelmi program apropóján. Riportunkban Orbán Zoltán a Magyar Madártani Egyesület részéről elmondta: 2000 és 2010 között a fecskeállomány drámaian, mintegy 60-62 százalékkal csökkent, ezt a tendenciát az elmúlt tíz évben sikerült megállítani és kissé ellensúlyozni, így napjainkban 50 százalék körülinek tekinthető a fecskeállományunk az ezredfordulóhoz képest. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi években mintegy 2 millióval kevesebb fecske készülődik augusztus-szeptemberben az őszi vonulásra. S ez a szám még csak nem is a legrosszabb a madarak között. „A vetési varjúknak például 93 százaléka tűnt el, a korábbi 250 ezres fészkelő pár 23 ezerre zuhant” – mutatott rá a szakember.
Mi az a fecskepelenka? - A fecskementő program tapasztalatai Győrben
A Városi Fecskevédelmi Program célja a győri Környezetvédelmi Bizottság szerint a fecskék költési sikerének elősegítése. „A hatékony segítség első lépése a problémák felmérése és azok folyamatos megoldása. A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kisalföldi Csoportjának segítségével a Környezetvédelmi Bizottság felmérte hol és hogyan tudunk a leghasznosabban segíteni a fecskéknek városunkban" - derül ki az önkormányzat honlapjáról.
Nagy István most kiemelte, a fecskék védelme nemcsak jogszabályi kötelezettség, hanem közös érdekünk is, hiszen hozzájárulnak a kártevők számának csökkentéséhez. Éppen ezért az Agrárminisztérium tetejére 10 molnárfecske-fészket és 4 sarlósfecske-fészket helyeztek ki. Az épület falára úgynevezett fecskepelenkát is felszereltek, amely felfogja a molnárfecske-fészekből kihulló madárürüléket.
A miniszter hozzátette: a fecskék évente kétszer költenek, nyár elején és végén, de a második időszak akár őszig is elhúzódhat. A molnárfecske Magyarországon általánosan elterjedt faj, mely korábban sziklafalakon, barlangokban, odvakban költött, de mára szinte kizárólag az épületek külső részén fészkel. A sarlósfecskék, akik meglepő módon rendszertanilag nem állnak közeli rokonságban a fecskékkel, életük során szinte csak a fészkelés idejére szállnak le.
Éjszaka, alvás közben is repülnek, még a párzás is a levegőben történik. Korábban szikla- és löszfalakon, ritkán odvakban költöttek, de mára szinte csak épületek repedéseiben, hibáiban fészkelnek.A tárcavezető hangsúlyozta, minden apró cselekedet számít, amit a teremtett világunk megóvásáért teszünk. Természeti értékeinket csak közösen tudjuk megvédeni: vigyázzunk a fecskékre és óvjuk hazánk biológiai sokféleségét – hívta fel a figyelmet a miniszter.
A probléma az - tehetjük hozzá másik korábbi cikkünkből idézve - hogy a műfecskefészek-telepítés önmagában pótcselekvés.
Tudja, mire való ez a fura kis homokozó?
Nemrég írtunk a győri fecskevédelmi programról. Csak úgy röpködtek a szakkifejezések: fecskepelenka, műfészek, sárgyűjtő hely. Utóbbit jelenleg is bárki láthatja egyebek közt a Bisinger-ligetben is - fotónk hétfőn ott készült. Fotó: Papp László Tamás „Most, ősszel a fecskék elköltöznek.
Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület részéről, hogy a kémiai szúnyoggyérítésnek „óriási a járulékos vesztesége. 100 idegméreggel megölt rovarból alig kettő a szúnyog (néhány évvel ezelőtt ez az arány ezer rovarból egy szúnyog volt), a többi egyéb rovarfaj, így rendkívüli módon pusztulnak a beporzók, és a fecskék táplálékbázisa is.” Szóval, ha fecskének nincs mit ennie, akkor nemigen lesz ereje fészket építeni, ahogy egy éhező, az éhhalál szélén álló ember se azon töri a fejét, hogy családi házat építsen.
Vagyis, ha igazán jót akarunk a fecskéknek, akkor megoldjuk a biológiai gyérítést (mely szelektív módszer, csak a gyötrő szúnyogok lárvái pusztulnak el tőle) hogy kevesebb kémiai hatóanyag jusson a környezetbe, így csak a szúnyogokat ritkítsuk, a fecskék táplálékbázisául szolgáló többi rovart ne. Hogy amikor a tél elmultával visszatérnek, legyen mit enniük.
