Hajnali négykor esett keresztül egy teherhajó korlátján egy tengerész. Vidam Perevetilovon nem volt mentőmellény, és még a nap sem kelt fel, így szinte alig látott valamit, amikor a vízbe csapódott. De a horizonton észrevett egy fekete foltot, úgy döntött, hogy afelé fog úszni. Szerencséje volt, a sötét folt egészen közel volt hozzá, majd amikor elérte, akkor jött rá, hogy egy régi bójára talált rá. Ebbe belekapaszkodva már könnyebben a víz felszínén tudott maradni.
Perevetilov hajója, a Silver Supporter éppen Új-Zélandon vette fel a rakományát, a férfire csak 14 órával később találtak rá, ekkor még mindig a bójába kapaszkodott. A férfi később azt mondta, hogy a hajó gépházában dolgozott, amikor hirtelen megszédült. Vidam ekkor gyorsan a fedélzetre ment, hogy egy kis friss levegőhöz jusson, a következő, amire emlékszik már csak az, hogy a vízben van. A férfi fia a helyi médiának azt mondta, hogy az apja valószínűleg elájulhatott, így eshetett bele a vízbe. Vidam szerint mire észhez tért a hajója már messze volt tőle, ezért döntött úgy, hogy a bójához úszik.
A hajó legénysége később aztán észre vette, hogy Vidam eltűnt, a férfi azonban hajnali négykor még feljegyzéseket készített, így be tudták mérni, hogy nagyjából hol esett át a korlátokon. Vidam eltűnését jelentették a hatóságoknak is, akik a hajó állapotát és a meteorológiai adatokat összevetve kiszámították, hogy meddig sodródhatott a férfi, majd este hat órakor, 14 órával azután, hogy kiesett a Silver Supporterből, rátaláltak Vidamra.
A férfit végül sértetlenül emelték ki a vízből, igaz addigra már teljesen kimerült. A férfi fia azt mondta, a bóját az apja a vízben hagyta, azzal viccelődött, hogy később még valaki más életét is megmentheti.
