„Az orvosok 10-15 százaléka kapja a hálapénz 95 százalékát” - az orvosi kamara helyi elnökével beszélgettünk Győrben

Papp László Tamás 2020-12-29 14:48:00
Interjút adott portálunknak dr. Szijjártó László, a MOK Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Szervezetének vezetője.

Dr. Szijjártó Lászlóval, a Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnökével a kórházvezetők leváltásáról, a hálapénz javát „leszüretelő” orvosbárókról, a járvány ágazatra gyakorolt hatásáról, a halálozási adatokról beszélgettünk. Illetve arról, milyen átalakulás kéne, s miért gátolja a rendszer a betegelégedettség mérését. 

Fotó: Szíjjártó László

Jó néhány kórház főigazgatóját váltották le nemrég, köztük a győri és a soproni intézmény vezetőjét is. Ön szerint miért?

Egyértelműen látszik, hogy a szolgálati jogviszonyt is érintő strukturális átalakításra készül a kormány. De hogy pontosan mire, azt nem tudhatjuk, ugyanis az erről készült, a Boston Consulting Group által  írt tanulmányt tíz évre titkosították. Bennünket pedig nem igazán vontak  be a folyamatba. Mi megtettük a javaslatainkat, melyek közül kettővel elvileg a kormány is egyetért.

Melyek ezek?

Az egyik az egészségügyi dolgozók  bérrendezése, a másik pedig a hálapénz teljes kivezetése a  rendszerből. Ám ezek csak egy átfogó, a válság minden pontját érintő reform keretében vezethetnek eredményre. A megkezdett  szerkezeti átalakítás tervezésébe viszont nem avattak be bennünket.

Ennek a pontosan nem ismert átalakításnak voltak a kerékkötői a most lecserélt intézményvezetők?

Lehetséges, de nemcsak róluk van szó. Szélesebb körre vonatkozóan  is elmondható, hogy az orvostársadalom vezető pozícióban, döntési helyzetben lévő rétegének egy jelentős része nem érdekelt a változásban.

Mondjuk a hálapénz felszámolásában sem?

Így van. Az orvosok 10-15 százaléka kapja a hálapénz 95 százalékát. S ezek nagy része vezető beosztású: osztályvezető vagy a menedzsment tagja. Illetve a nőgyógyászok mellett az operáló, invazív beavatkozásokat végző szakmákban dolgozók egy része.

Ők az orvosbárók?

Kétségtelenül van az orvostársadalomnak egy olyan szegmense, mely a hálapénzből jelentős bevételhez jut. De e mellett szintén hatalmas problémát jelentenek más anomáliák is, ahol rendszerszinten nem a közérdek, az ellátás optimalizálása a vezérlőelv, hanem egyéni és szűk lobbiérdekek érvényesülnek. Ilyen például a közellátás és a magánpraxis gyakran etikátlan összefonódása. A hálapénz gyakorlatilag egy burkolt megvesztegetés, vélt vagy valós előnyök reményében. Minden formája gátolja az orvoslás fejlődését, etikus gyakorlását. Nem véletlen, hogy nem terjedt el a legjobb ellátórendszerekben világszerte.  Tévedés különbséget tenni  a paraszolvencia előzetes és utólagos elfogadása között. Az orvosbárói réteg kialakulása főleg az erős hierarchia és a kiszolgáltatottság okozta torzulásoknak, valamint a korszerű minőségbiztosítás hiányának „köszönhető”.

Sokan azt mondják, a hálapénz csak tünet, a probléma rendszerszintű.

Ez igaz, mert számos egyéb strukturális gond van. Ilyen például az évtizedes alulfinanszírozás, mely szabályozhatatlan. A forráshiány arra ösztönözheti az intézményeket, hogy felesleges, indokolatlan, de jobban finanszírozott  beavatkozásokat végezzenek, vagyis a megelőzés, illetve a járóbeteg-ellátás fejlesztése helyett a  fekvőbeteg-kapacitásokat próbálják mesterségesen felduzzasztva tartani.

A járvány mennyire rontott tovább ezen a helyzeten?

Eljutottunk oda, hogy láthatóvá vált: a rendszer teljesítőképességének határát rég átléptük a legtöbb helyen. A működéshez törvényileg előírt minimumfeltételeket egyszerűen képtelenség ténylegesen, de facto betartatni. Ez néha nem is baj, mert sajnos az előírt feltételek sem mindig korszerűek. Az egészségügy, ha ezeket a kritériumokat a valóságban is számon kérnék, már sok helyen nem is működhetne. Az egyébként is szűkös létszám a járvány alatt tovább fogyott. Főleg a szakápolók hiánya vált sokszor kritikussá.

A hivatalos propaganda arról szól, hogy a dolgozók és az intézmények hősies munkával uralják a helyzetet, s mindenki erejét megfeszítve küzd.
Ez nem igaz?

A  koronavírus felszínre hozta, hogy az egészségügy olyan közeg, amely  idáig sikeresen elfedte a nagyon is létező különbségeket az ellátás minőségében. Az egészségügyi dolgozóink nagy többsége erején felül teljesít, igazi hősök, de sajnos akadnak alkalmatlan, diszfunkcionális szereplők  is. Nem tudni, hogy a sikeres és hősies megoldások mellett milyen arányban vannak a kapkodásnak, az észszerűtlen döntéseknek vagy szükséghelyzeteknek köszönhetően  már messze nem elfogadható minőségű ellátóhelyek.

Hogy ez így maradhatott, annak egyik oka, hogy nincs intézményekre, osztályokra, személyekre lebontott minőségmérés, sem pedig olyan  jobbító, fejlődésre ösztönző szervezeti kultúra, ahol a hibákat, a visszásságokat bátran fel lehet tárni. Ahol mind a dolgozó, mind a beteg mer panaszt tenni, kritikát, javaslatot megfogalmazni. Ennek a célja nem a büntetés, a felelőskeresés lenne, hanem hogy a rendszer jobban funkcionáljon, fejlődjön.

A multinacionális cégeknél, de a hazai nagyvállalatoknál is folyamatosan mérik a fogyasztói elégedettséget. A kórházakban, rendelőintézetekben ez miért nem lehetséges?

Az egészségügy jelenleg olyan tekintélyelvű vezetési modellben üzemel, ahol ezt nem bátorítják, sőt inkább  sokszor elfojtani próbálják. Tudunk helyekről, ahol ez mégis működik, de a legtöbb helyen nem használják megfelelően. Pedig ez is egy fontos eleme lenne egy jobb minőségre törekvő, megújuló ellátórendszernek. Alapvetően szemlélet és nem pénz kérdése. A betegekkel partneri viszonyra kellene törekedni. Nagyon sokan nem hiszik el, hogy ez nálunk már most is lehetséges.

A halálozások, illetve a tartós egészségkárosodások mennyivel emelkedtek meg a koronavírus miatt, ha nemcsak a fertőzés miatti elhunytakat, de az ellátásban keletkező nehézségek miatti járulékos veszteségeket is ideszámítjuk?

A halálozás, összehasonlítva a korábbi évek átlagával egyértelműen és mindenütt emelkedett. De erre ugyanazért nincsenek pontos, illetve nyilvános adatok, amiért a  betegelégedettséget sem mérik. Általában nincsenek olyan mutatók, amelyekkel a rendszer minőségi működése, hatékonysága megítélhető lenne. Ezért  volna szükség átgondolt, jól szervezett és a szereplőkkel egyeztetett strukturális átalakításra, ami a most leváltott vezetőkkel a kormányzat szerint nemigen ment volna. Ők a status quo-ban, a mostani helyzet fennmaradásában voltak érdekeltek. De nem látok semmi garanciát arra, hogy a helyükre lépőkkel jobban fog menni. Egy ilyen volumenű változás menedzseléséhez egy nagyon jól kiválogatott és felkészített, egységes vezetői csapatra lenne szükség. Akiket jól felkészült rendszerfejlesztő szakemberek támogatnak. A problémákról nyíltan és őszintén kellene beszélni, hogy valós és tartós megoldások szülessenek. A MOK ebben érdekelt és kész segíteni a kormányzatnak.

Dr. Szíjjártó László gyeremekorvos, gyermekpulmonológus. Jelenleg a mosonmagyaróvári Karolina Kórház gyermekosztályának osztályvezető főorvosa. Valamint a hollandiai Streekzieknhuis Koningin Beatrix (SKB) gyermekgyógyász specialistája.

Szólj hozzá!

Az Edelényi Járási Hivatal vezetője, Ózd parlamenti képviselő-jelöltje lett Hende Csaba utódja

Egy évig Csuzda Gábor képviseli Szombathelyt és környékét az országgyűlésben.

Egy 10 milliárd forintos kötött hitel okoz fejtörést Győrben

Pintér polgármester egy mai találkozón azt beszélte meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel, hogy lazítanak a felhasználhatóság szabályain.

Mediterrán fákkal bővül a győri belváros növényzete

3 olajfa lesz a pionír a Dunakapu téren. 

752 kilométer vasúti pályát ad át a MÁV a GYSEV-nek

Július 1-től következik be a váltás.

Közokirat hamisítás miatt kell felelnie egy vasi férfinak

Külföldön elvették a jogsiját, itthon megpróbált trükközni vele.

Rátkovics Roland Zsoltot indítja Sopronban a Jobbik országgyűlési képviselőnek

A jelölt a Jobbik soproni szervezetének alelnöke, jelenleg Sopronkőhidán él családjával.

Az az ember lett Varga Mihály egyik ügyvezetője, akinek a családja tízezer tonna számra rakta le a gumihulladékot illegálisan

Többek között a nagykölkedi, máig a település határában éktelenkedő gumitelep is az ügy részese.

Közel félmilliárd forint mínusszal zárt tavaly az Illés Sport Alapítvány

1 milliárd 800 millió forintra csökkent a szervezet állami támogatása. Szalai Ádám és Schäfer András veheti át az utánpótlásbázis.

Ismét Pozsonyban vendégszerepel a Győri Balett

A győriek előadása a műfajilag is rendkívül színes programot kínáló Magyar Kulturális Hét Pozsonyban nevű rendezvénysorozat idei évadának egyik kiemelkedő pontja.

Gyors, de lehet kényelmes is? Országúti bringa hétköznapi szemmel

Ha valaki meghallja azt, hogy országúti kerékpár, legtöbbször a Tour de France ugrik be.

Hetedszerre is Európa legjobb női kézilabdacsapata az Audi ETO KC

Az Odense sem okozott gondot a  győri csajoknak.

Szabad a szivárványos menet Budapesten

A rendőrség megerősítette, lehet az LMBTQI jogokért felvonulni Budapest belvárosában.