1990 elég izgalmas év volt Magyarországon, hiszen épp folyt a rendszerváltás néven ismert folyamat, alakultak ki az új gazdasági, politikai és társadalmi rend keretei. Az év elején még nem volt biztos egy sor olyan dolog, ami aztán az év végére eldőlt, elkezdtek kivonulni a szovjet katonák, megtartották az első szabad parlamenti, majd az első szabad önkormányzati választásokat.
Ezt az izgalmas évet ugyanis már több független médium is megörökítette: ilyen volt a Győri Vasárnap nevű „lokálpatrióta hetilap”, amelynek 1990-es, egybekötött évfolyama itt figyel a polcomon pár éve. A januári hírekről már megemlékeztünk, de
A bős-nagymarosi vízlépcső ellen tüntettek
A rendszerváltás korszakának egyik fontos ügye volt a bős-nagymarosi vízlépcső építése – harminc éve február elején éppen már úgy nézett ki, hogy a csehországi bársonyos forradalom és a közelgő hazai választás nyomán nem lesz a környezetkárosító beruházásból semmi, de a biztonság kedvéért
A történetnek nem lett happy end a vége: bár a csehszlovák kommunisták bukásával úgy tűnt, hogy mindkét országban a vízlépcső-ellenes hangulat győzedelmeskedik, Csehszlovákia 1992-ben mégis elterelte a Dunát, és beindította a bősi erőművet, amit tehát a jogutód szlovákok mai napig jogosulatlanul használnak – a két ország között azóta sem rendeződött a jogvita.
Költségvetésről tárgyaltak a győri városházán
Csak úgy, mint ezen a héten, harminc éve is költségvetést fogadtak el a győri városházán – ekkor még nem választott önkormányzat, hanem tanács döntött.
– az újságíró arról elmélkedett a cikkben, hogy vajon a választás után is ilyen könnyen, vita nélkül ment volna át a javaslat, vagy sem. Az ülésen emellett köztereket neveztek át: a Dimitrov sétány Bisinger sétány, az Engels tér Simor János püspök tere, a Lenin út Baross Gábor út, a Martinovics tér Apor Vilmos püspök tere, a Tanácsköztársaság út Szent István út lett.
Ipari park épül Győrszentivánon? Vagy lesz 8-10000 munkanélküli?
Ezzel a fenti címmel jelent meg interjú Balogh Józseffel, a város későbbi, 1994 és 2006 között hivatalban lévő szocialista polgármesterével, aki ekkor még tanácselnök volt. A probléma az volt akkoriban, hogy egyre több fiatal került ki az iskolákból, akiknek munkát kellett adni.
A terület azonban ekkor nem volt a tanács tulajdonában, arra a költségvetésben 45 millió forintot (mai értéken nagyjából 612 millió forintot) különítettek el. Mint tudjuk, az Ipari Park azóta létrejött, 1991-ben alapult meg a cég, ami 1992 óta kínál területeket nagybefektetők, valamint kis- és közepes vállalkozások számára egyaránt, jelenleg 210 hektáron, 93 százalékos kihasználtsággal.
Nini, kit látunk itt?
Dézsi Csaba Anrás azért ragadott tollat, mert korábban pletykaként terjedt el, hogy egy marcalvárosi ház valamiért leukémiás megbetegedést okoz, ezt aztán kivizsgálták, de nem bizonyult igaznak a pletyka. Ennek kapcsán jegyezte meg a négy évvel később a Fidesz színeiben képviselőnek megválasztott Dézsi, hogy a csernobili atomkatasztrófa eltitkolása népellenes bűncselekmény volt.
