Óriási vita kezdődött a magyar celebvilágban a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedéséről: a téma mentén nem csak olyan csillagok estek egymásnak, mint Alekosz, Medveczky Ilona, Hajdú Péter, Nagy Feró vagy Szandi, de bekapcsolódott a vitába Alföldi Róbert, illetve Kósa Lajos fideszes miniszter, aki Alekosszal egyetértve szólalt fel a nyugdíjasok felrúgása mellett, ami miatt egyébként a görög valóságshow-hőst veréssel fenyegette meg Bárdosi Sándor birkózó.
A TV2 Mokka csütörtök reggeli adásában panaszolta el mindezt a világnak Nagy Feró és Szandi: a két énekes ugyanis úgy jelent meg ezekben a hírekben, mint akik tulajdonképpen legszívesebben már holnap kényszermunkatáborba küldenék az összes nyugdíjast, emiatt pedig rengeteg negatív kommentet és üzenetet kaptak a saját felületeiken, miközben valójában semmi ilyesmit nem mondtak.
Az egész, közösségi médiában terjedő „nyugdíjasvita” tényleg egy tucat álhíroldalnak köszönhető, az egyiket TV2-Mostnak hívják, a másikat Öt Perc Pihenőnek, de van még egy sor hasonló oldal, az egyik például a Blikk Rúzs nevét lopva működik hasonló tartalmakkal,
és még reagáltatják is egymásra ezeket a hamis állításokat, ezzel szépen leképezve egyébként a valódi bulvárbotrányok anatómiáját.
Az egész egy művészeti projekt is lehetne
Az egészben ez a kifejezetten szép, hiszen a bulvármédia már önmagában is arról szól, hogy objektíven nézve viszonylag érdektelen, valós értéket csak ritkán teremtő emberek életének gyakran nem is valós vagy konkrétan megtervezett, általában nem is túl érdekes eseményeiből gyárt „hírt” és generál „vitát”, amiben persze partnerek ezek az emberek is, akiknek a bulvár (és az ezzel járó ismertség, tévés szereplés, stb.) fontos megélhetési forrás.
persze erről szó sincs, egyrészt nyilván az oldalon megjelenő reklámokból bevételt realizálnak az oldal működtetői, másrészt pedig a – az egyébként rendkívül gyatrán megírt – posztok átvizsgálása alapján valamiféle általános ellenzéki politikai agendát is képvisel, hiszen ha politikus szólal meg, az általában fideszes, és általában valami felháborítót mond.
De van egy diszkrét bája annak, hogy emiatt annak a TV2-nek a reggeli műsorában panaszkodnak az érintett celebek, ahol a Tények című, orwelli módon elnevezett hírműsorban a gyilkosságok és balesetek mellett a legnagyobb arányban álhíreket és hazugságokat közölnek a világ dolgaival és ellenzéki politikusokkal kapcsolatban.
Éppen ezért is érdekes ennek a klasszikus értelemben vett, nem a Fidesz-közeli sajtóban, közpénzből finanszírozottan működő oldalhálózatnak a léte: nem tudni, hogy ki és miért működteti, mindeközben pedig nem féligazságokat vagy torzított híreket közöl, hanem teljes mértékben kitalált információkat.
A minibotrány és az oldalak működése és az, hogy a kamu, tényleg nagyon gagyi minőségben bulvárhírt nagyon sokan nem tudják megkülönböztetni egy valódi bulvárhírtől, rávilágít arra is, hogy a valódi bulvár is pont ennyire virtuális,
miközben már annak is gyanúsnak kéne lennie, hogy celebek bármiféle politikai témában ilyen karakán módon megnyilvánulnak, hiszen nem szoktak ilyesmit gyakran tenni. Nem segít persze a valódi valóság azonosításán az sem, hogy Alekosz például az egész nyarat azzal töltötte, hogy fotosopolt fényképeket tett ki magáról, ahol olyan helyekre álmodta magát, ahol nyilvánvalóan nem járt.
Hogy győződj meg arról, hogy amit olvasol, az igaz?
Az ügy persze – ahogy azt a Mokkában háborgó celebek és szemforgató műsorvezetők is elmondták – rávilágít általában az álhírek és az álhíreket terjesztő oldalak problémájára, hiszen rengetegen csak a Facebookon találkoznak egy-egy hírrel, onnan kattintanak rá, és a megtévesztő oldalnevek nyomán simán hiheti azt, hogy egy valódi bulvároldalon van.
1. Az első, általános szabály: a cikk elolvasása nélkül, csak a Facebookra vagy máshova kirakott cím és kiajánló alapján ne kommenteljünk sehova, ne háborodjunk fel. Nyissuk meg, és olvassuk el a cikket.
2. Általában már maguk a cikkek nagyon gyanúsak. Mindig figyeljünk arra, hogy az adott cikk mire hivatkozik forrásként (egy másik oldalra? saját információra? Facebook-posztra?), már ha hivatkozik egyáltalán.
Tehát az, hogy „Nagy Feró azt mondta, hogy kamuhíreket közölnek róla” – ez így önmagában nem elég információ. Úgy korrekt, hogy „A TV2 Mokka című műsorának csütörtök reggeli adásában Nagy Feró az mondta, hogy álhíreket terjesztenek róla, mivel egy sor olyan poszt jelent meg egy oldalon, ami azt állítja, hogy visszaküldené a nyugdíjasokat dolgozni.”
Persze még ekkor is előfordulhat, hogy egy kamuhírt olvasunk, de akkor legalább könnyebb utánanézni, hogy honnan van az információ. Ha nem találjuk nyomát máshol a megadott információk alapján, akkor a hír valószínűleg nem igaz, ha pedig nem is adja meg ezeket az információkat a cikk, akkor nagyon valószínű, hogy a cikk nem igaz. Érdemes figyelni arra is, hogy a cikk helyesírása rendben van-e, hiszen rendes szerkesztőségekben erre odafigyelnek valamennyire.
3. Nézzünk utána, hogy az adott hír más forrásból is elérhető-e, megjelent-e más oldalon, esetleg olyan oldalon, ami hitelesebb, amit régebb óta ismerünk; emellett nézzük meg az szóban forgó személyek közösségi oldalait, más csatornáit, hogy tényleg mondtak-e ilyesmit.
4. Ellenőrizzük meg a cikket közlő oldal nevét, hogy ténylegesen mondjuk a TV2 egyik felületén vagyunk-e, vagy sem, majd keressük meg, hogy van-e impresszuma az oldalnak. Az impresszum arra van, hogy leírják, ki készíti az oldalt, hol lehet őt elérni. Ha nem találunk ilyet, vagy az ott lévő információk furcsák, kezdjünk el gyanakodni...
