Az Alaptörvény 7. módosítása a hajléktalanság eltörléseként is ismertté vált, és bár önmagáról az alapjogi kérdésekről hangos vita zajlik, a megvalósíthatóságról kevés szó esett.
Az világos, hogy október 15-től a hajléktalanokat, akik nem vonulnak be felszólításra sem egy szállóra vagy menedékre, akár elzárással is lehet büntetni, azaz lényegében kriminalizálják azt, aki nem tud vagy nem hajlandó valamilyen intézetbe költözni. A pudig próbája a tél lesz, főleg a nagyobb városokban, különösen a fővárosban, ahol a becslések szerint nincs elegendő férőhely az összes hajléktalan elszállásolására. A zsófoltság miatt gyakoriak az atrocitások, sérül a magánszférához való jog is.
A Napi.hu emelett észre vette, hogy
A Magyar Közlönyben megjelentek szerint a hajléktalanokat elzáró, vagy őket elköltöztető hatóságnak gondoskodnia kell az elkobzott tárgyak őrzéséről. Amenniyben ez nem megoldható, akkor megsemmisíheti azokat, miután felbecsülték értéküket. A becsült összeget a hajléktalan visszaigényelheti, azonban abból levonhatják a tárolási és a megsemmisítési költséget is.
Arról egyelőre nincs szó, hogy mi történik akkor, ha a megsemmisítés költsége meghaladja az elkoboztt tárgyak értékét, például ráterhelhető-e a hajléktalanra.
fotó: Balázs Attila / MTI
