A végzettséghez képest alacsony bérek, a nemzetközi színvonaltól való lemaradás, a jó oktatáshoz való egyenlőtlen hozzáférhetőség egyformán sújta a köz- és felsőoktatást, ám utóbbiról helyzetéről a tanévkezdés előtt kevés szó esett az LMP szerint, ezért Szabó Szabolcs, a párt parlamenti frakciójának tagja szerdai sajtótájékoztatóján ismertette elemzését.
Fontos kiemelni, hogy az elemzést a Képviselői Információs Szolgálat segítségével állította össze a képviselő, azaz csupa olyan adat szerepel benne, ami ugyanúgy a kormánytagoknak is rendelkezésére áll. A szolgálat információs és kutatási szolgáltatásokat biztosít az országgyűlési képviselők és munkatársaik részére. A szolgáltatás alapelvei a szakszerűség, a pontosság, a gyorsaság, a pártatlanság. Ennek fényében érdemes vizsgálni, hogy a kormány által hangoztatott véleményekkel szemben mit mondanak az adatok az egyetemi oktatók béréről, az egyetemek versenyképességéről és a hallgatók anyagi lehetőségeiről.
– mondta Szabó Szabolcs. Elismerte, hogy tíz év, azon belül nyolc év fideszes kormányzás után ugyan három évre elosztva 25 százalékkal emelkedik az oktatók bére, de még így is fele-harmada a szlovák fizetésnek. Az adjunktusok és tanársegédek bére bőven 200 ezer forint alatt van az elemzés szerint (ami a diplomás átlagbér alatt van), de még a legelismertebb egyetemi tanárok is csak a jelenlegi parlamenti képviselői fizetés felét kapják.
- egyetemi tanár: nettó 368000 forint
- egyetemi docens: nettó 258000 forint
- adjunktus: nettó 184000 forint
- tanársegéd: nettó 146900 forint
Szabó az egyetemek versenyképességébben kitért arra, hogy egyre rosszabbul szerepelnek a legjobb állami egyetemeink a nemzetközi rangsorokban, míg regionális versenytársaink egyre jobban. Csak a Szegeid Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem képes a világ legjobb 500 egyeteme között maradni. Szabó szerint ennek egyik oka, hogy nem adottak a feltételek a normális kutatáshoz. Egyszerűen nincs pénz, a kollégák túlterheltek – teszi hozzá.
Az ELTE-nek köszönhetően világranglistára került a szombathelyi felsőoktatás
Először kerülhetett fel a sokak által csak sanghaji listaként emlegetett Academic Ranking of World Universities rangsorára a szombathelyi felsőoktatás. A világ egyetemeinek oktatási színvonalát jelző listára az 501-600 helyre került az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Savaria Egyetemi Központ anyaintézménye, melyhez 2017-ben csatolta kormányzat.
A hallgatók hozzáférése sem megfelelő a felsőoktatáshoz a képviselő által bemutatott elemzés szerint. A hallgatók számára ugyan a természetes lélekszámcsökkenés is hatással van, de sokan azért nem mennek egyetemre, mert nem engedhetik meg maguknak. A kormány ugyanakkor egyre jobban szabályozza, hogy hányan tanulhatnak állami képzéseken. Szabó arra figyelmeztetett, hogy a legjobb diákok számára sem vonzó már annyira a hazai felsőoktatás. Az ELTE Radnóti Gimnázium végzőseinek 40 százaléka külföldi egyetemre tervez menni. Nem mellékes az sem, hogy érdemben 10 éve nem nőttek a hallgatói juttatások. Utóbbit azért árnyalja, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája megegyezett a szociális támogatások emeléséről a kormánnyal, azonban a jó teljesítményt elismerő tanulmányi ösztöndíjakban nem lesz változás.
Az LMP frakciója szerint növelni kell a felsőoktatásra szánt forrásokat, hogy jobban fizetett oktatói gárda, több tárgyi feltétel legyen biztosítva, illetve növelnék a felvehető hallgatók számát. Visszafordítanák azt a trendet, hogy egyre több tandíjat kell fizetnie a diákoknak. Szabó hangsúlyozta, hogy visszaállítanák az egyetemek önrendelkezését és felszámolnák a kancelláriákat. Az egyenlő esélyek érdekében ingyenes felsőoktatási előkészítő tanfolyamokat indítanának a hátrányos helyzetű fiatalok számára, illetve a gyermekek után járó adókedvezményt kiterjesztenék a felsőoktatásban tanulókra 24 éves korig.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
