Budapest a régiségek városa – ez csupán egy jelző a számtalan közül, amivel illethetnénk a fővárost, ám az antikváriumok, régi bútorok és hanglemezek szerelmesei egészen biztosan megtalálják a kedvükre való portékát. Az Oktogontól néhány lépésnyire, a Teréz körút 8. szám alatt található a város egyik legkülönlegesebb színfoltja, ahol leginkább jazz és blues bakelitek között válogathatunk, de más zenei műfajok sem maradnak kínálat nélkül. A Newport Records tulajdonosával, Bálint Ferenccel beszélgettünk.
Hogyan csöppent a hanglemezek világába? Talán régi álma volt, hogy egyszer saját boltot nyisson?
Dehogy, alapvetően antikváriumban szerettem volna dolgozni. 18 évig csak könyvekkel foglalkoztam, mivel korábban csak az irodalom és a képzőművészet érdekelt. 1972-ben, érettségi után kerültem a Rózsavölgyi Zeneműboltba, ahol három éven keresztül ajánlottam nyugati jazz-lemezeket a vásárlóknak. 1990 októberében kezdtem el dolgozni a 2000 Lemezboltban, aminek a 2000 nevű irodalmi folyóirat volt a támogatója, majd 1995 októberében „költöztem" a Newport Recordshoz.
6 Miként teltek az első évek és honnan szokta beszerezni az eladásra szánt lemezeket?
A 70-es években csak három boltban lehetett használt hanglemezeket vásárolni Budapesten, ezek közül a Rózsavölgyi volt a legismertebb, ahol dolgoztam és úgymond mintapéldaként mi is árultunk rocklemezeket, például Beatlest. Akkoriban minden lemez 350 forintba került, az első fizetésem pedig (szombati pótlékokkal, nyelvvizsgával) 1250 forint volt, így nagyjából három lemeznyit kerestem egy hónapban. Az elmúlt 30 évben egyébként havonta jártam Prágába, Bécsbe, Párizsba és onnan hoztam haza az árut – nyilván olcsóbb boltokból és piacokról, illetve olyan városokba utaztam, ahol volt ingyen szállásom, hiszen ez a szakma sajnos nem bír el egy szállodát. Persze nagyon ügyes és nyugodt úriembereknek még sikerülhet, de én nem ezek közé tartozom. Emellett jó ideje már budapesti és egyéb városi börzéken is megfordulok, a járványhelyzet miatt pedig nem is tudtam utazgatni mostanában.
6 Mi indította el a jazz iránti rajongást és hogyan viszonyul a különböző zenei műfajokhoz?
Fiatalkoromban ugyebár a rockzene tiltott műfajnak számított, a jazzt viszont megtűrte a kultúrpolitika, sőt támogatták is a magyar előadókat. Világéletemben a komolyzene állt hozzám a legközelebb, rengeteg koncertre jártam és könnyedén megszerettem ezt a nyugati-afroamerikai stílust. Ez a bolt egyébként is egyfajta kultúrmisszió: 50 éve hallgatok jazzt és bluest, a rockzenét viszont csak elviselem. Ha valaki a jazz iránt érdeklődik és lenne pár kérdése, szinte mindent el tudok mondani róla – persze a rockzenés kérdésekre is tudok válaszolni, csak arra épp allergiás vagyok. (nevet) Valahogy úgy hallgatom a Beatlest, mint Halász Juditot: nem mozdít meg bennem semmit. Viszont egy százszor játszott Mozart zongoraszonátát vagy Bach szólószonátát sokkal több érzéssel lehet megtölteni.
6 Külsősként könnyű elképzelni, hogy tömegével állnak otthon a bakelitlemezek Önnél. Mennyire tényszerű ez a megállapítás?
Nos be kell valljam, én vagyok az egyetlen, ebből a szempontból szabad lemezboltos, akinek nincs otthon gyűjteménye. Nagyon kevés saját lemezem van, az is mind komolyzene. Nincsenek értékes darabjaim, pláne nem üzleti szempontból, hiszen sosem tulajdonítottam nagy jelentőséget ennek. Itt a boltban viszont az átlagnál ritkább és értékesebb darabokat lehet megtalálni, mert elég biztos kézzel nyúltam a jazz műfajába, így igyekszem valóban minőségi lemezekkel bővíteni a kínálatot.
6 Nagyjából hány lemez található a boltban jelenleg?
Nagyjából 1000 körülre saccolnám a mostani mennyiséget, de ennél több nem is szokott előfordulni nálam. Ma már amúgy is inkább hobbilemezboltként működtetem a helyet, csak heti kétszer, szerdán és pénteken vagyunk nyitva, de ha valakinek bármilyen kérése-kérdése lenne, megtalál a Facebookon, vagy a többi elérhetőségemen.
