A keleti sünök téli álmának az ideje akkor jön el, amikor a hőmérséklet nappal és éjszaka is tartósan 15 Celsius fok alá süllyed. Előtte azonban még sok olyan dolguk akad ezeknek az aprócska jószágoknak, amelyekben mi is a segítségükre siethetünk, akár nagyvárosban, akár a természethez közel, vidéken élünk!
Nagy Ingridtől, a Budakeszi Vadaspark sajtóreferensétől tudtuk meg, hogy mit csinálnak ilyenkor a sünök, hova bújnak el, és mi hogyan lehetünk a segítségükre?
A keleti sünök sok más állathoz hasonlóan biztonságosnak vélt rejtekhelyekre bújnak el október és november folyamán. Teszik ezt a táplálék szűkössége és a hideg miatt. Amikor a hőmérséklet tartósan 10-15 Celsius fok alá csökken, a vackukat már el sem hagyják a következő év tavaszáig, téli álmot alszanak. A hibernáció létszükséglet számukra, hiszen télen nem találnának kellő mennyiségű táplálékot.
Budakeszi VadasparkA téli álom lényegében egy tökélyre fejlesztett túlélési stratégia, melynek segítségével sikeres lehet az áttelelés. A hibernáció állapotában az állatok testhőmérséklete akár 0-5 Celsius fokra is lecsökkenhet, anyagcseréjük és szívverésük is lelassul. Többek között ezzel a technikával biztosítják, hogy az ősszel felhalmozott zsírraktáruk kitartson a következő 5-6 hónap során. A hosszú álom időszaka előtt a sünök legfontosabb teendője, hogy elegendő táplálékot vegyenek magukhoz ahhoz, hogy gond nélkül átvészeljék az ínséges időszakot. Ebben segíthetjük is őket akár nagyvárosokban, akár vidéken élünk. a következők betartásával nem csak a sünök kedvében járhatunk, de figyelhetünk a biztonságukra is!
Ne égessünk avart!
Ha az udvarunk végében már gondosan összegereblyéztük a fák lehullott leveleit, akkor azt már semmiképpen ne bolygassuk, pláne ne égessük el! Nagy eséllyel azt a kupacot már kibérelte egy sün magának, hogy ott töltse el a következő hónapokat, mély álomba merülve. Az avarégetés ilyenkor már azért is veszélyes, mert a bevackolt sün nem tud időben kimenekülni a lángok közül, helyette az egyetlen védekezési stratégiáját veti be, összegömbölyödik, és így bennég az avartűzben. Ezt meg ugye senki sem szeretné! Ha tehetjük jövő tavaszig hagyjuk érintetlenül a levélkupacokat, mert a sünöket felébreszteni is komoly hiba, hiszen a közelgő téli időben nem találnak már maguknak táplálékot, így nincs esélyük a túlélésre.
Fotó: Budakeszi Vadaspark
Segítsük őket a felkészülésben is!
Az őszi készülődés során a megfelelő, zsírban, vitaminban és kalóriában gazdag táplálék elfogyasztása nélkülözhetetlen a sünök számára. Bár alapvetően rovarevők, fő táplálékuk mégis a földigiliszta, a csiga, gyakran esznek sáskát, de nem ritka az sem, hogy a madarak tojásait vagy kisebb gyíkokat, esetleg lehullott gyümölcsöket falatoznak. Ha kedveskedni szeretnénk a kertünkben élő sünöknek és segítenénk nekik a hízásban – egy-egy felnőtt példány akár a 1,5 kg-ot is elérheti –, akkor ilyenkor ősszel bátran tegyünk ki nekik nedves kutya- vagy macskatápot, lisztkukaclárvákat, tojást, halat, túrót és sajtot. A sün laktózérzékeny, ezért tejet semmiképpen ne adjunk neki, hiszen az úgy megterheli az emésztőrendszerét, hogy legrosszabb esetben bele is pusztulhat.
A hét állata: keleti sün
Nevezhetjük sündisznónak, sünkutyának, és még régiesen tüskés borznak is, de a pontosság kedvéért maradjunk a keleti sünnél. Tüskés barátunk nagy népszerűség...
Építsünk búvóhelyet!
A sünök természetes és kedvenc búvóhelyei közé tartoznak a száraz levelekből, ágakból és gallyakból álló puha, meleg vackok. Az őszi készülődés közben az ilyen tulajdonságokkal rendelkező helyeket szemelik ki, s az adott helyen idővel sünfészket is készítenek maguknak. Süngarázst vagy süntanyát mi is könnyen telepíthetünk számukra a kertünkbe. Az egyik lehetőség, hogy a lakot egy boltban megvásároljuk, de barkácsolhatunk magunk is, akár a gyerekekkel közösen. A másik alternatíva, hogy az udvar egy eldugott és védett szegletében összegyűjtött kerti zöldhulladékot hagyjuk komposztálódni, hogy ezek az avarlakók bátran beköltözhessenek. Ezt mellesleg később az elültetett növények sem bánják, hiszen a zöldhulladékból idővel értékes humusz válik, a négylábú lakók pedig a meleg időkben megeszik a csigákat és a rovarokat, meghálálva ezzel a gondoskodásunkat.
Cikkünk az Ökopolisz Alapítvány támogatásával jelent meg.
