Az MNB friss adatai szerint 10 lakossági hitelből csaknem 7-et jelenleg nem fizetnek, vagyis mintegy 3,8 millió lakossági hitelszerződésből csaknem 2,5 millió ügyfél választotta a hitelmoratóriumot. Hiába azonban az óriási érdeklődés, a K&H Bank friss felmérése szerint nagyon sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mi is vár majd rájuk 2021. január 1-től - írja a HVG.
Fotó: ingatlan.com
A K&H Bank egy friss felmérése szerint a megkérdezettek több mint 30%-a úgy gondolja, hogy a fizetési halasztás ellenére végül éppen annyit kell visszafizetnie a bank részére, mint amennyit eredetileg kellett volna.
Ez azonban nem igaz.
Hiszen a szüneteltetés idejénél – ami 9 hónap, ha valaki azonnal belépett a moratóriumba – valamivel hosszabban nő futamidő, mégpedig azért, hogy a havi törlesztők ne emelkedjenek.
A törlesztési moratórium alatt fizetendő kamatokat viszont nem engedik el.
Azt a moratórium lejártával egyenlő részletekben szétterítik a jövőbeni törlesztők között, így ha nem csapnának hozzá valamennyit a futamidőhöz, nem maradhatna változatlan a törlesztő.
Magyarán így nő a futamidő, és mivel tovább használjuk a bank pénzét, emiatt tovább kell utána kamatot is fizetnünk, ami a teljes visszafizetendő összeget megnöveli.
Ez igaz minden hitelre, így ha lakáshitelt vagy személyi kölcsönt igényelnénk, és hezitálunk a futamidő hosszán, akkor ezzel mindenképpen érdemes számolni.
Gyakran hallani, hogy a törlesztési moratórium után nem nőhetnek a havi törlesztők, ám ez nem teljesen pontos megfogalmazás.
A cikk azt írja, hogy kivétel azért akad, mert akik végig fix kamatú lakáshitelt vagy személyi kölcsönt választottak, azok biztosak lehetnek benne, hogy a futamidő végéig nem nőhet a hitelkamatuk, ezzel együtt pedig a havi fizetnivalójuk. Pontosabban van néhány helyzet, amikor mégis nőhet a kamat: ha az adós nem teljesíti az esetleges kamatkedvezmény feltételeit, vagy módosítja a futamidőt, de szélsőséges esetben egy jogszabály-módosításnak is lehet ilyen következménye.
Forrás: HVG
