Kompromisszumot kötött az Európai Unió soros elnökségét ellátó Németországgal a két vétót bejelentő tagállam, Lengyelország és Magyarország - írja a Telex.
Az alku részletei egyelőre nem ismertek, de úgy tudni:
a Varsó-Budapest-Berlin alkut a többi 24 uniós tagország is jóvá hagyhatja, így pénteken megegyezés születhet az uniós költségvetésről és a járvány okozta válság utáni uniós újjáépítési alapról is.
Piotr Müller, a lengyel kormányszóvivő kijelentette:
Lengyelország és Magyarország az európai uniós tárgyalásokon ragaszkodik a költségvetési és a jogállamisági témák szétválasztásához.
Müller a cikk szerint azt hangoztatja, hogy a lengyel-magyar álláspont egyre nagyobb támogatottságot élvez a többi uniós tagállam körében is.
Úgy tudni, hogy vétóügyben olyan kompromisszum körvonalazódott ki a német EU-elnökséggel folytatott bizalmas, igen szűkkörű egyeztetéseken, miszerint
érvényben marad az uniós támogatások kifizetésének feltételeként a jogállamiság érvényesülését előíró, már kidolgozott uniós szabályozás, de ahhoz függelékként csatolnának egy kötelező jogi érvénnyel bíró dokumentumot, amely részletezné a szabályozás végrehajtásának a módját.
Sajtóértesülések szerint ez a jogi kötőerővel bíró dokumentum az egyik pontja a megállapodásnak.
Fotó: MTI / EPA / John Thys
Mestercsel
A csavar a sztoriban viszont az, hogy a lengyel és a magyar kormány írásos garanciát kap az Európai Bizottságtól és az Európai Tanácstól arra, hogy ha nem vétózzák meg a költségvetést, akkor az EU-pénz kifizetésekhez köthető szankciókat a két ország megtámadhatja az Európai Bíróságon.
Ez pedig egy több éves per lesz, a 2022-es választásokig biztosan nem fejeződne be.
