A válaszokból kiderült: a legtöbb szülőnek komoly fenntartásai vannak a kormányzati intézkedésekkel szemben, túlnyomó többségük szerint a kormányzati intézkedések alig-alig betarthatóak.
A választ kitöltők szerint:
- a tanórákon a tanulók közt nincs meg a 1,5m-es távolság, és maszkot sem viselnek (ezt 71 százalékban tapasztalták a szülők),
- nem megfelelően végzik el a kontaktkutatást és tesztelést (70 százalék),
- nem megfelelően vagy nem időben hozzák meg a korlátozó intézkedéseket (távoktatás, karantén) (57 százalék),
- kevert osztályokkal, maszkviselés nélkül tartanak tanórákat (40 százalék).
A fentieken túl ritkábban ugyan, de szintén problémát jelent:
- a tornaórák korlátozás nélküli megtartása a tornateremben (26 százalék),
- a lázmérés során kialakuló sorbanállás (20 százalék),
- az ebédeltetésnél együtt levő túl sok gyermek (21 százalék),
- a nem elegendő kézfertőtlenítő (14 százalék), és
- a folyosói maszkviselés hiánya annak ellenére, hogy a különböző osztályok keverednek (11 százalék).
A Szülő Hang Közösség közleménye szerint vegyes a kép a szülő és az iskola kommunikációja tekintetében, vannak pozitív visszajelzések is, de 31 százalék kifejezetten elégedetlen. A szülők nehezményezik, hogy az iskolai fertőzésekről sok esetben nem kapnak megfelelő tájékoztatást. A szülők 43 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincs tudomása iskolai fertőzésről, pedig a jelenlegi fertőzöttségi adatok mellett szinte biztosra vehető, hogy az iskolák többszáz főnyi tanulója és dolgozója között az esetek jelentős részében előfordulhatott már fertőzés. Viszont a tesztelés hiánya és/vagy a tájékoztatás hiánya vagy elégtelensége miatt ez egyáltalán nem derül ki, az információ nem jut el a szülőkhöz. A nem kielégítő kommunikáció okai között szerepel még, hogy a szülők és az iskola között nincs párbeszéd a járványvédelmi intézkedésekről, valamint hogy a tanulmányi ügyekben a szülők nem kapnak választ a kérdéseikre.
A viszaküldött válaszokból kiderül, hogy sok szülő finoman szólva is elégedetlen a kommunikációval:
Virusfertőzött tanár volt az iskolában de semmiféle intézkedés nem történt, teljes titokban tartották az egész ügyet. (Általános iskola, Pest megye)
Az, hogy egyre több a fertőzött gyerek az osztályban, az iskola nem kommunikál a szülőkkel, nem tudjuk mi a protokoll. Nem kerül az osztály karanténba, semmi információt nem kapunk, ha kérdezünk, kellemetlen helyzetbe kerülünk. Nem tudjuk jó érzéssel iskolába küldeni a gyerekeinket, egyre rosszabb a helyzet. Azt érezzük, nincs a hatóságok döntése mögött szakmaiság, hanem gazdasági érdekek miatt teszik ki a családok egészségét ennek a helyzetnek. (Budapest)
Nem találkozunk a pedagógusokkal, alig van velük információcsere. Nem tudni, a hiányzók közül kinek milyen betegsége van, ezek szabadon terjednek az intézményben. (Általános iskola, Budapest)
Nincs naprakész tájékoztatás, sőt semmilyen. Pedig 5 osztály volt karanténban. (Szakgimnázium, Budapest)
A tájékoztatás nagyon nem működik, az iskola honlapján van 1 igazolt felnőtt, de nem tudjuk érinti e a gyereket. Az is előfordul, hogy éjjel jön Kréta üzenet, hogy holnap iskola, majd 3.óra után mindenkit hazaküldték, hogy online oktatás lesz.
A gyerekek is tisztában vannak az egymásnak ellentmondó szabályokkal
A gyermekek sok esetben maguk látják, hogy az egyik iskolai szabály ellentmond a másiknak, vagy hogy az egyik felnőtt ellentmond a másik felnőttnek vagy adott esetben az intézmény vezetőjének. Ebből a gyermek azt szűrheti le, hogy a szabályok egyéni ízlés szerint felülbírálhatóak, ami rendkívül káros társadalmi folyamatokat erősíthet fel. A járványhelyzet során a gyerekek a közös problémamegoldást is tanulják, és erre óriási szükségük lenne, hiszen az elkövetkező évtizedek számos problémáját lehetetlen egyéni szinten megoldani, csakis összefogással és közös felelősségvállalással. Ha felnőtt társadalmunk példát tudna mutatni, és érdemi társadalmi párbeszéd után valódi döntéseket hozni, amit aztán az egész társadalom betart, az a gyermekeknek is rendkívül fontos és hasznos élettapasztalat lenne.
Ahol az idei tanévben az osztály- vagy iskola szintű távoktatásra került sor, az ebben résztvevők véleménye alapján 33 százalék kifejezetten elégedetlen a távoktatás minőségével, ebből 18 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy érdemben nincs is távoktatás. Az idei tanévben a járvány következményei (sok tanulói és tanári hiányzások, helyettesítések, túlterheltség, távoktatás) miatt 30 százalékban keletkeztek lemaradások. Sajnos az iskola csak az esetek kb. harmadában (29 százalék) tud legalább részben segíteni a lemaradások behozatalában. A tanulói hiányzások száma jelentős, de a tanulók nagyrészt magukra maradnak a hiányzások pótlásával. Az esetek felében (53 százalék) a gyermeknek önállóan kell gondoskodnia a pótlásról, nem kap a család segítséget az iskolától. Csupán 5 százalékban teremtették meg annak lehetőségét, hogy az otthoni karanténból a tanuló online bekapcsolódhasson a tanórába. A helyzet tarthatatlan, a szülők túlnyomó többsége (71 százalék) szerint a járvány miatt csökkenteni kellene a központilag előírt megtanulandó tananyag mennyiségét.
Nagy gondot okoz a távoktatás
A szülők számára a távoktatás jelentős többletterhet jelent, 49 százaék számára hosszú távon nem összeegyeztethető a munkával, ebből 18 százaléknak már rövid távon is problémát jelent a távoktatás. Szintén 48 százalék jelezte, hogy pénzügyi nehézséget jelent a munkahelyről való kimaradás. A nehézségek ellenére, az előnyök és hátrányok összevetése után a szülők többsége (59 százalék) kívánatosnak tartaná, hogy a jelenleginél szélesebb körben térjenek át a távoktatásra a járvány terjedésének megfékezése érdekében. A távoktatásra nemet mondók jelentős része viszont úgy nyilatkozott, hogy nem tudja összeegyeztetni a távoktatást a munkájával. Ha a kérdést csak azok körében nézzük, akiknél a távoktatás összeegyeztethető a szülők munkájával és így a szülői választ csak a gyermek érdeke és a járvány elleni védekezés határozza meg, a túlnyomó többség (85 százalék) támogatja, hogy a távoktatást a jelenleginél szélesebb körben alkalmazzák. A kormányzat tehát egy kényszerű döntést erőltetett a szülői társadalomra: nem adták meg a családoknak a szükséges védelmet ahhoz, hogy a szülők a távoktatás közben is megtarthassák a munkájukat (például jogi védelem vagy táppénz lehetőség segítségével), és ezáltal a szülők jelentős részét ellenérdekeltté tették a távoktatás kibővítésével kapcsolatban. Mindeközben a kormányzat a ritkán elvégzett tesztelés és kontaktkutatás miatt csak ritkán rendel el távoktatást, holott a szülői társadalom jelentős része ennek kibővítését látná indokoltnak, legalább azokban az esetekben, amikor az iskolában előforduló fertőzések ezt szükségessé teszik.
A Szülői Hang szerint a járvány alatti iskolai intézkedések valamennyiünket érintenek, "ezért fontos, hogy ebben a kérdésben hallgassuk meg a szakértőket és az érintetteket, a döntések pedig átláthatóan, szakmai szempontok szerint szülessenek meg. Összegyűjtöttük és felsoroljuk azokat az iskolai védekezést érintő kulcskérdéseket, amelyekben szükségesnek tartjuk a szakértők nyilvános véleménynyilvánítását és a társadalmi vitát".
A szervezet számos javaslatot is megfogalmazott:
- Végezzék el megfelelően a kontaktkutatást és a szükséges teszteket, miután igazolt fertőzöttet találtak!
- Fertőzés esetén rendeljék el a távoktatást az érintettek körében!
- Az érintettek bevonásával kezdődjenek egyeztetések egy olyan intézkedési terv kidolgozásáról, ami a gyakorlatban betartható, a járványügyi szakemberek szerint is hatékony, és melynek betartása számonkérhető és ellenőrizhető!
- A szülők kapjanak részletesebb tájékoztatást, fordítsanak figyelmet a szülők és az iskola kommunikációjára! A szülők kapjanak információt az iskolában tapasztalt fertőzésekről és intézkedésekről! Az iskolának legyen döntési jogköre a szükséges helyi intézkedések meghozatalára!
- Fejlesszék a távoktatási lehetőségeket eszközökkel, digitális anyagokkal, módszertani képzésekkel, a családok eszközigényeinek támogatásával! Teremtsék meg a lehetőségét a karanténban levő diákok és tanárok tanórai bekapcsolódására, és alkalmazzák a távoktatási módszereket a hiányzások miatti pótlások támogatásához is!
- Szakmai konszenzus alapján csökkentsék a kötelezően előírt tananyag mennyiségét, hogy a tanárok rugalmasabban alkalmazkodhassanak a tanulók igényeihez!
- Fordítsanak figyelmet a lemaradók megsegítésére, a hiányzások pótlására!
- A szülők, amennyiben nem tudják munkájukat végezni az otthonmaradó gyermek mellett, kapjanak anyagi támogatást és jogi védelmet az elbocsátás ellen távoktatás vagy karantén esetén is!
- Könnyítsék meg a hiányzások szülő általi rugalmasabb igazolását!