Az Orvosi Hetilapban olyan tanulmány jelent meg, aminek az a végkövetkeztetése, hogy az Anhui, illetve egy másik, azzal egyidőben beszerzett, szintén Kínában gyártott gyorsteszt, a Clungene
„a betegség kimutatására, az aktuális fertőző állapot szűrésére alkalmatlanok”
– írja a 444.
A lap az utóbbi napokban több cikkben foglalkozott azzal, hogy a magyar kormány által Kínából vásárolt egyik gyorsteszt, az Anhui Deep Blue referenciái minimum nem megnyugtatók, vagyis a gyártó olyan dokumentumokat publikált, amelyek azt próbálták elhitetni, hogy a gyorstesztnek van forgalmazási engedélye Amerikában és igazoltan megfelel az Európai Unió minőségi követelményeinek, pedig egyik sem igaz.
Ráadásul nem is akármennyire alkalmatlanok, hanem nagyon. A kutatócsoport által vizsgált húszezres mintán, amiben 6 százalékos volt a PCR-pozitivitás (vagyis az aranysztenderdnek számító, drága, lassú, ám igen megbízható, a vírus örökítőanyagát kimutató, úgynevezett polimeráz láncreakciós vagyis PCR-teszt szerint az alanyok 6 százaléka volt fertőzött) tesztelték a kínai teszeteket is, és kiderült, hogy „100 Anhui-, illetve Clungene-gyorsteszt-pozitív eredmény közül 7, illetve 13 esetben áll fenn PCR-pozitivitás, vagyis aktuális fertőzőképesség.”
Vagyis ha adott csoportot a két kínai gyorsteszttel vizsgálja valaki, 100 pozitív eredményt produkáló alany közül a valóságban, a garantáltan megbízható teszttel vizsgálva csak 7, illetve 13 bizonyul tényleg fertőzöttnek. A negatív eredményeknél már egészen más a helyzet. Itt 100 negatív gyorsteszteredmény közül 95-öt a PCR is visszaigazol.
“A számolt szenzitivitási és specificitási értékek a vizsgált két teszt esetében gyakorlatilag vállalhatatlanok. Ez a gyakorló klinikus számára azt jelenti, hogy 100 fertőző/fertőzésen átesett betegből az Anhui teszttel 33, a Clungene teszttel 35 személyt lehet azonosítani. Egyben 100 nem fertőző/fertőzésen még át nem esett személyből tévesen érintettséget jeleznek 27, illetve 15 esetben. Ezek az arányok egyértelműen jelzik, hogy a gyorstesztek a betegség kimutatására, az aktuális fertőző állapot szűrésére alkalmatlanok” – idézi a 444 a tanulmányt.
A tesztek alkalmatlansága nem feltétlenül csak a kínai gyártó hibája lehet a kutatók szerint: lehet, hogy a vírus kicsit más, mint amilyen még Kínában volt, de az is lehetséges, hogy a fertőzés kezdetétől az antitestek megjelenéséig tartó idő az eddig gondolt néhány napnál jóval hoszabb, akár 14 napos.
Forrás: 444
