Kálmán Tomival évekre visszanyúlik a barátságunk: az első találkozásunk még simsonos korunkban történt. Aztán én később Trabant vásárlásra adtam a fejemet; neki meg véletlenül volt egy ex-családi Trabija egy udvarban, és jól jött minden tapasztalata. Hiába mondom ma is sokszor, hogy “mindent nekem kell csinálni”, valójában mindenki tudja, hogy ő volt jobban otthon a szerelős témában.
6
Én később váltottam a Trabiról, majd neki is lett nyugati kocsija, de a barátság megmaradt. Ahogy az ex-családi kocsi is, amit nagy lelkesen, aprólékosan, éveket beleölve (és mindannyiunk meglepetésére) tényleg felújított. Ha jól tudom, még FIA-s gépkönyve is lett.
Mind a felújítás, mind a civil munkája miatt Tomi közel került egy versenyzős társasághoz, akik Historic Rally-kon indulnak mindenféle fantasztikus autókkal. Van a mezőnyben Skoda 110R, Renault Gordini és mindenféle Mercedes is. De sokszor jönnek új arcok, és ő is benne ragadt a társaságban - az én “szerencsétlenségemre”, ugyanis így lettem én is navigátor, mellette.
6
A tavalyi versenyek már a sokadik alkalmak voltak, hogy együtt autóztunk egy jót; talán mondhatom azt is, hogy összeszokott kis istálló vagyunk. Mindketten próbáljuk a legjobbat nyújtani, még akkor is, ha időnként nem egyértelmű, merre van a jobbra vagy a balra. Meg hát az is jó, hogy nem harapja le a fejemet, ha nem szólok időben: már mért szakaszon vagyunk.
Egy ilyen verseny egyébként úgy épül fel, hogy kapunk egy itiner füzetet, amiben kis piktogramokkal meg van jelenítve az útvonal. Ezen belül vannak mért szakaszok, amik a verseny szempontjából lényegesek. A mért szakaszokra meg van határozva egy-egy átlagsebesség. Például egyik falu táblájától a másikig 43,5 km/h az előírt átlag – ezt egyébként GPS-es jeladóval tudják követni a szervezők. Igen ám, de akkor miért is számít annyira az erő?
6
Ahogy sejteni lehet, közúton zajlik a verseny, így hiába nem tűnik soknak egy előírt sebesség, a környezet olykor tartogat meglepetéseket. Dimbes-dombos a táj, néhol kanyargós a szerpentin, vagy éppen traktor, esetleg lovas szekér mögé ragadunk. Utóbbi rendszerint ráadásul dombon felfelé ér minket.
De a tempó valójában nem feszélyez, sok idő marad a többi versenyzővel való ismerkedésre, egy-egy közös harapnivalóra. És ugye a táj… Az a sok gyönyörű vidék, ahol ilyenkor keresztülhajtunk.
6
Nem olyan régen Erdélyben jártunk, ami nekem azért is volt külön öröm, mert még sosem utaztam erre a vidékre. Számomra ez egyfajta nyaralás vagy kirándulás volt, és Tominak sem lehet panasza: a több, mint 50 indulóból végül a 6. helyen végeztünk. Marosszentgyörgy remek emlékeket nyújtott nekünk!
Bár egy eredetileg 35 éves, 26 lóerős autóról beszélünk, úgy tűnik, a szombathelyi Trabi bőven ereje teljében szeli a további kilométereket.
